Egy héttel ezelőtt Brüsszelben hozták nyilvánosságra a Duna-stratégia akciótervét, amelynek nyomán megalakulhat a Duna Eurorégió. Majd 200 éves álom valósul meg ezzel, hogy a 14 ország területén élő 115 millió ember közelebb kerüljön egymáshoz, könnyebben kapcsolatot tudjon teremteni. A Duna-stratégiát a nemzetközi Duna-napon, vagyis június 29-én hirdették ki. Egeresi Sándort a Tartományi Képviselőház elnökét, aki egyben a Duna menti országok és városok közgyűlésének alelnöke is, arról kérdeztük, Vajdaságnak mit hozhat és jelenthet ez a kezdeményezés.
– Büszkén bejelenthetem a kétkedőknek, immár biztos, hogy megvan a Duna-stratégia, az elmúlt években sokan megkérdőjelezték ennek létjogosultságát és felvetették, hogy kell-e egyáltalán nekünk ez, és vajon mit hoz majd a közösségünknek. Elmondhatom, hogy nagyon sokat jelent és rengeteg újdonságot hoz majd Vajdaság életébe. Persze rajtunk is múlik, hogy miként készülünk fel a Duna-stratégiára, a leendő Duna Eurorégió nyújtotta lehetőségek kihasználására. A településeknek, az önkormányzatoknak, a polgároknak fel kell készülniük a pályázásra. A leendő Duna Eurorégiót az Európai Unió fogja pénzelni, így az anyagi háttérért nem kell aggódni, ezentúl már csak a Duna vajdasági szakaszán, a folyó két partján élő lakosságon múlik, hogy milyen módon és ütemben képesek megvalósítani az elképzeléseiket. Létezik egy széleskörű globális terv, ennek alapján készült el a most bejelentett akcióterv, aminek a lényege egy újfajta kommunikáció megteremtése az Európai Unión belül.
Sokan a Duna-stratégia hallatán még mindig legyintenek, mondván, ez csak az adminisztráció felduzzasztásával és többletkiadással jár majd. Így van ez?
– Egyáltalán nem. A Duna-stratégia nem jelenti új intézmények létrehozását, se új kiadások felhalmozását, sőt az adminisztrációt se duzzasztjuk fel emiatt, ugyanis maga a stratégia konkrét projektumokkal valósul majd meg. Az Európai Bizottságon belül létezik egy albizottság, amelynek az volt a feladata, hogy elkészítse a Duna-stratégiát, ez most végre összeállt. Tehát nem jött létre egy új, eddig nem létező intézmény, az adminisztráció se bővült. Legfőbb cél, hogy a kereskedelem vagy a szállítás terén történjen végre előrelépés. Arra hivatkoznék, hogy 2007-ben a Duna 2500 kilométeres szakaszán 50 millió tonna áru szállítása bonyolódott le, a Rajnán, amely egyharmada a Dunának – 800 kilométer hosszú – 350 millió tonna árut szállítottak egy év alatt. Ezen adatból látszik, hogy óriási lehetőség van a Dunában, hogy a kereskedelmet, a közlekedést és a szállítást környezetbarát módon, olcsóbban és jobban megoldhassuk. Az akciótervben szerepel, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal szeretnénk növelni az áruszállítást Európa legnagyobb folyóján. De az oktatás területén is van hasonló elképzelésünk, az a célkitűzésünk, hogy 2020-ig a Duna menti régió fiataljainak 40 százaléka egyetemi végzettségű legyen.
Honnan lesz minderre pénz?
– Az akcióterv szerint az Európai Unió a következő rövid távú időszakra 100 millió eurót hagyott jóvá beruházásokra a Duna-régióban. Ebből a pénzből például jut majd az újvidéki Žeželj híd felújítására is. Amit még tudni lehet, 2014-től az Európai Unió költségvetésébe bekerül a Duna Eurorégió pénzelése, akkor már könnyebben tervezhetjük nagyobb léptekben a jövőt. Például az IPA-program keretében az egyik legfontosabb elképzelés a Duna tisztaságát célzó Kék-Duna program, aminek az a lényege, hogy ugyanolyan tiszta legyen a Duna vize Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Magyarországon is, mint amilyen jelenleg a németországi szakaszon. Ennek érdekében víztisztító technológiákat alkalmaznak majd mindenhol a Duna-mentén, s ezzel szeretnénk a Duna menti régiókat fejlettség szempontjából egyenlő szintre hozni. Az a cél, hogy a szegényebb régiókat közelítsük a fejlettebbek felé, a Duna-régión belül. Ezt úgy képzeltük el, hogy a gazdaságilag fejlettebb régiók felkarolják majd a fejletlenebbeket. Vajdaságnak meg kellene ragadnia a lehetőséget, s minél többet pályázni.
