Vajdaság nem nevezhető többé Szerbia legfejlettebb részének – jelentette ki Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke tegnap megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján.
– Nagyon elszegényedtünk, hiszen folyamatosan megvonták tőlünk, ami törvényesen megilletett volna bennünket. Azzal, hogy immár Vajdaság megkapta az alkotmány által szavatolt hét százalékot a köztársasági költségvetésből, nem kerültünk sokkal jobb helyzetbe, hiszen fejlesztésekre ezentúl se gondolhatunk. A múlt héten elfogadott, jövő évi tartományi költségvetésből 7 milliárd dinárt nyomban kénytelenek leszünk átutalni a nagyberuházási alapba, ugyanis ott ekkora adósság halmozódott fel. Ha ezt kiegyenlítjük, mindössze 10 milliárd marad még meg. Ez semmiképpen sem lesz elegendő arra, hogy Vajdaság továbblépjen.
Egyetlen adattal szeretném szemléltetni a mostani helyzetünket. 2010-ben az ipari termelés nem érte el az 1990-ben megvalósított ipari termelés felét sem. A bruttó társadalmi össztermék stagnál, az infláció pedig immáron két számjegyű. Ilyen körülmények közepette Vajdaság egyre rosszabb helyzetben van, s először fordult elő, hogy a bruttó társadalmi össztermék lakosonként Vajdaságban a köztársasági átlag alatt volt. Ebből is kiviláglik, hogy mit tett Vajdasággal a nagy központosítás. Az elmúlt két év során először történt meg, hogy a vajdasági átlagjövedelem alacsonyabb volt a köztársasági átlagnál – fejtette ki Egeresi.
A tartományi parlament tevékenységéről szólva a következőket hallhattuk:
– A hatáskörök átvétele akadozó ütemben ugyan, de azért folyamatban van. Ezzel most már nincs is különösebb baj, viszont pénzelés és anyagiak nélkül nem lehet működtetni a hatásköröket. Sürgősen el kell fogadni a közvagyonról, a tartomány pénzeléséről és az önkormányzatokról szóló törvényt, s folytatni kell a decentralizációs, a regionalizációs és a demokratizálódási folyamatot. Azért jó dolog is történt az esztendő során, hiszen a parlamentnek külön költségvetése lett, mi pedig mindent megtettünk annak érdekében, hogy még közelebb hozzuk a képviselőház tevékenységét a lakossághoz. Ezt a célt szolgálták a nyílt napok a parlamentben és a rendszeres látogatás az önkormányzatokban. Az idén 15 helyen jártunk, és ezt a tevékenységet jövőre is folytatni fogjuk. A nemzetközi színtéren egyértelmű sikernek mondható a brüsszeli iroda megnyitása, ami talán januárban esedékes, az április 5-én és 6-án Újvidéken megrendezésre kerülő Duna menti országok és régiók parlamenti elnökeinek találkozója és a június végére várható Duna-stratégia kihirdetése – mondta a házelnök.
