Grecsó Krisztián magyarországi író a pénteki magyarkanizsai
irodalmi esten arról is beszélt, hogy amikor falujából a nagyvárosba
került, családi történetein keresztül talált haza. Most készülő regényében elődei élettörténetét dolgozza fel. Kass János Kossuth-díjas grafikusművész szombattól Magyarkanizsán látható bibliai rézmetszetein az Ószövetség üzenetei kerülnek közelebb az ember lelkéhez. Dr. Papp Lajos pécsi szívgyógyász is arra intette szombaton nagyszámú magyarkanizsai hallgatóságát, hogy a szív a lélek helye is. Az egészség a test és a lélek harmóniája, a lelki betegségben szenvedő ember teste is megbetegszik.
Nem elvetendő dolog elődeink bölcsességéhez fordulnunk.
Grecsó Krisztián a harmincas évei közepén járó író, eddig egy verseskötete
és három prózai műve jelent meg. A Pletykaanyu című novelláskötet hozta
meg számára az országos ismertséget. A pletyka természetrajzát vizsgálta
a szülőfalujában keringő történetekből kiindulva. Az Isten hozott című
regényét – amely egy, a nagyvárosba került fiatalember hazatalálási
története, a gyökerekhez való visszatalálásának története –, német és
cseh nyelvre már lefordították, most ültetik át török nyelvre. A
Tánciskola című regény egy jogász fiatalember útkereséséről szól, most
készülő regénye pedig a családja, felmenői történetét dolgozza fel,
valószínűleg édesapja generációjával bezárólag. Az író, akit olvasóink
közül sokan a Nők Lapja hetilap újságírójaként ismernek, A könyv utóélete
című sorozatban Kéri Piroska és Bárdos Deák Ágnes kérdéseire válaszolt
pénteken este Magyarkanizsán.
A Dobó Tihamér Képtárban május 10-ig tekinthető meg Kass János
grafikusművész kiállítása, a 82 éves alkotó betegsége miatt nem tudott
jelen lenni a megnyitón. A bibliai témájú rézmetszetei kapcsán Gyulai
Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök egyebek között arról szólt, ha egy-egy bibliai részt, idézetet feldolgozó művészi alkotást megnézünk, mélyebben alapozódik meg bennünk ennek átélése. A művész ugyanis azt akarja továbbadni nekünk, amit megélt a témában való elmélyülése során.
Tóth László, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumi elnöke
felidézte Kass János kisgyerekkorából azt az epizódust, hogy Móra Ferenc
szegedi múzeumigazgatóként sokszor megfordult a Kass család tulajdonában levő szállóban, s néha ölébe ültette az értelmes, érdeklődő gyereket, s mesélt neki. Szólt arról is, hogy Kass Jánosnak volt kiállítása Torinóban, Sydneyben, Párizsban, Londonban, Bolognában és a világ számos más nagyvárosában, Szegeden 1985 óta állandó kiállítása van a róla elnevezett Kass galériában. Bélyegsorozaton örökítette meg a Feszty-körképet, de a magyar népmesék világába is elkalauzol bennünket bélyegein, külön figyelmet érdemel az orvostudomány úttörőit bemutató sorozata is. Kass önéletrajzi írásában a következőt olvashatjuk: ,,Megütött húrként rezonálni, rendet, rendszert teremteni.. tanúja lenni a kornak... Hacsak egy részt, hacsak egy keveset hozzátehetünk a nagy műhöz, hacsak egy vörösvérsejtje lehettünk a nagy vérkeringésnek, tettünk valamit.''
Dr. Papp Lajos világhírű szívsebész szombat esti előadása iránt olyan nagy
volt az érdeklődés, hogy a közönség szinte az utolsó ülőhelyig
megtöltötte a magyarkanizsai színház nagytermének nézőterét. A professzor egyebek között arról beszélt, hogy a szívbetegségek terén a gyászos ranglistán igen előkelő helyet foglalunk el, s ha a lelkünk beteg, ez
legyöngíti testünket, immunrendszerünket a lelki folyamatok is
befolyásolják. Ezért fontos, hogyan viszonyulunk egymáshoz, Istenhez, a
természethez. Az életnek kell a középpontban lennie, ezért lényeges a
szeretet, embernek maradni e nehéz körülmények között is a világban, mondta a CNESA és a Rákóczi Szövetség meghívására Magyarkanizsára érkezett dr. Papp Lajos.
