A kergemarhakór és a madárinfluenza mellé csatlakozott egy újabb nyavalya, a Mexikóból széthurcolt sertésinfluenza. Kicsit ironizálva azt is mondhatnánk, hogy napjainkban már csak a hidegvérű állatokban, halakban, békákban bízhatunk, azokban biztosan nincs influenza vírus.
Az izraeli hatóságok még az új betegség nevével sincsenek kibékülve, mivel a zsidók nem csak, hogy nem fogyasztanak disznóhúst, még a sertés név kiejtésétől is irtóznak, különösen most, hogy vírusos betegség forrásává vált. A zsidó államvezetés legmagasabb szinten döntött, Izraelben legfeljebb mexikói vírusról vagy influenzáról szabad beszélni. Ettől azért még ők is ugyanúgy megfertőződhetnek, elég egy Közép-Amerikát megjárt, vírushordozó turistával egy autóbuszra szállni, vagy egy teremben ugyanazt a levegőt belélegezni. Alapjában véve indokolt a zsidók ellenkezése, valóban fel kellene hagyni a sertésinfluenza kifejezés használatával, hiszen a fertőzést sertéshús fogyasztásával nem lehet megkapni.
Az ember lázasan keresi a Mexikóból világhódító útjára indult sertésinfluenza vírus megállításának a módját. Láthatatlan ellenséggel a legnehezebb harcba szállni. Mivel a sertésinfluenza lappangási ideje 4–8 nap, a vírushordozók közvetlen kontaktus útján fertőzik meg a környezetükben élőket, anélkül, hogy tudnának róla, hogy ők maguk már betegek. Magas 38 fok feletti lázzal, köhögéssel, fejfájással, általános levertséggel, végtagfájdalommal járó megbetegedésről van szó. Aki már volt influenzás, ezt az állapotot nagyon jól ismeri, az illetőnek gyakran még az ágyból sincs ereje felkelni.
A vírusfertőzés megelőzésére orr-száj maszkot kell viselni (elsősorban ott, ahol már felbukkant a kórokozó), kerülni kell a kézfogást és a puszit (feleség, élettárs kivétel lehet!), nem szabad másokkal egy tányért, evőeszközt, poharat használni. Gyakran kell szellőztetni a lakásokat, munkahelyeket, tisztán kell tartani az olyan gyakran érintett tárgyakat, mint például a telefonkagyló.
A hírközlő szervek napról napra újabb sertésinfluenza megbetegedésekről, a vírus gyors terjedéséről számolnak be, bár a tegnapi napon még Ázsia, Afrika és Dél-Amerika nagy része gyakorlatilag fertőzésmentes volt. A Földet keresztül-kasul behálózó repülőjáratokkal, a rajtuk utazókkal a fertőzés órák alatt észrevétlenül eljuthat bárhová. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 4-es fokozatúnak ítélte meg a bajt, mert a vírus képes emberről emberre terjedni.
Néhány éve a nagy riadalmat keltett madárinfluenzára ugyanez nem volt jellemző, madárinfluenzás ember nem fertőzhetett meg másik embert. Akár világméretűvé is duzzadhat a sertésinfluenza járvány. Természetesen ez még nem kell, hogy azt jelentse: hullani fog a jónép, mint ősszel a legyek. A sertésinfluenza, az évről évre ismétlődő náthalázjárványhoz hasonlóan az idősebb, legyöngült immunrendszerű emberekre jelenthet halálos veszedelmet, de védőoltással, például a már bevált Tamiflu injekcióval megelőzhető a nagyobb baj. Az oltás akkor a leghatásosabb, ha a beteg a fertőzéstől számított két napon belül megkapja.
A sertésinfluenzáról olyan részletek derültek ki a WHO háza tájáról, amelyek máris bizakodással tölthetik el még a hipochonder embertársainkat is. A riadalmat okozó sertésinfluenza-vírus eredetét ugyan még nem sikerült megállapítani – valahol a 20 milliós megalopolisz Mexikóváros környékére gyanakodnak – és túl keveset tudunk magáról a vírusról is, de egyértelműen biztató jelként fogható fel, hogy a Mexikón kívüli esetek kevésbé súlyos lefolyásúaknak bizonyultak.
