Varga Ildikó, a ZENDE elnöke
„Nálunk mindenki ingyen dolgozik, és mindenki annyit áldoz a ZENDE-re a szabadidejéből, amennyit tud. A fizetség a diákok mosolygós tekintete, az érzés, hogy segítünk másokon, és egy-egy jó hír, hogy védenceink közülük valaki lediplomázott, munkába állt, családot alapított. Ezt csakis szeretettel és odaadással lehet végezni”
A Zentai Diáksegélyező Egyesület (ZENDE) 1991-ben néhány nyugdíjas pedagógus összefogásával alakult. A rászoruló diákokat felkaroló egyesület az első pár évben 8–10 középiskolást, főiskolai hallgatót és egyetemistát támogatott, 1999-ben és 2000-ben pedig már 200–220 diáknak nyújtottak támaszt. Az utóbbi években a létszámot csökkenteniük kellett, ebben a tanévben pl. 122 diákot ösztöndíjaztak, köztük 44 középiskolást és 78 egyetemi/főiskolai hallgatót. A ZENDE legnagyobb támasza a Szülőföld Alap, amely az elmúlt tanévben is 4,5 millió forintnak megfelelő euróval járult hozzá a zentai diákok ösztöndíjazásához.
– A Szülőföld Alap nélkül elveszettek lennénk, arra alapozunk, amit tőlük igényelünk, tehát nekünk a létezésünk függ ettől a támogatástól – kezdte Varga Ildikó, a ZENDE elnöke. 2007-ben ötmillió forintot kaptunk tőlük, most kevesebbet, de nem panaszkodunk, így is ők a legjelentősebb támogatóink. Az előttünk álló tanévben még nagyobb lesz a Szülőföld Alap jelentősége, ugyanis a zentai önkormányzattól a jövőben nem kapunk pénzt a hiányszakmát tanuló diákok ösztöndíjazására. Ezt ők maguk akarják megoldani. Az önkormányzattól tehát csak egy kisebb összeget remélhetünk, amit minden évben szociális kategóriaként utalnak át. Ez legutóbb 890 000 dinár volt. Visszatérve a Szülőföld Alap támogatására, náluk is változások történtek, így a jövőben két alkalommal is pályázhatunk pénzre. Az őszi szemeszterre már el is küldtük az igényünket, hárommillió forintot kértünk.
A Szülőföld Alap 2008/2009-es tanévre megítélt támogatása néhány hete, vagyis már majdnem a tanév végén érkezett meg, addig miből fizették a diákokat?
– Az első félévben az önkormányzattól kapott pénzből meg a magántámogatók juttatásaiból gazdálkodtunk. A pénzünk a 2008-as év végére jórészt elfogyott, ezért a diákok egy része január óta nem kapott pénzt. Az elmaradt ösztöndíjakat akkor osztottuk ki, amikor megérkezett a Szülőföld Alap támogatása. Így ezek az egyetemisták és főiskolások hónapokon keresztül nem kaptak pénzt, de most egyszerre vehették fel az ösztöndíjat.
Mennyi ösztöndíjat kapnak a diákok?
– Az utazó középiskolások – attól függően, hogy Adára, Magyarkanizsára, Csókára, vagy Szabadkára utaznak – 1800-2800 dinárt kapnak havonta. A Szabadkán tanuló egyetemisták és főiskolások 5500 dinárt, az Újvidéken tanulók pedig 6500 dinárt. Az egyetemistáknak ez a pénz még a lakbért sem futja, ezért nagyon reméljük, idővel emelni tudjuk az összeget.
Hány tagja van a ZENDE-nek, és van-e fizetett alkalmazottuk?
– 36 tagunk van, de csak 10-en dolgozunk aktívan. A tagság java része nyugalmazott pedagógus, fiatal kevés van közöttünk. A munkájáért senki sem kap pénzt, mindenki volontőr. Mindannyian azért csináljuk, mert érezzük, nagy szükség van ránk. A kilencvenes években is nagy volt a szegénység, de sajnos most is rengetegen a segítségünkre szorulnak. Mindig igyekeztünk azokat a diákokat felkarolni, akiknek az anyagi körülményeik kérdésessé tették tanulmányaik folytatását. Jó lenne már egy fizetett ügyintéző, de erre eddig nem volt keretünk. Amennyit ráköltöttünk volna, inkább a diákoknak adtuk. A számítógépünk, amit anno az Illyés Közalapítványtól kaptunk, már régen lerobbant, ezért az én otthoni gépemen végezzük a számítógépes munkát, tehát újítani kellene, de nincs miből.
Mi volt a titka annak, hogy a kilencvenes évek végén rekord számú ösztöndíjasuk volt?
– Akkoriban több támogatást kaptunk, sok külföldi is segítette az egyesületet. Volt, aki azt mondta, hogy egy diáknak az ösztöndíját állja, volt, aki többet is támogatott egyszerre. Leginkább olyanok küldtek rendszeresen pénzt, akik Zentáról emigráltak. Ezek közül sajnos már sokan nem élnek. A fiatalok pedig egyelőre nem foglalkoznak a Zentán maradtakkal. Lehet, hogy ősztől egyáltalán nem lesz magántámogatónk.
A zentaiak hogyan viszonyulnak a diáksegélyező egyesülethez?
– 19 év alatt teljesen beépültünk a köztudatba, így egyre több rászoruló diák adja át a kérvényét. A támogatók száma viszont folyton apad. Egyes lelkiismeretes polgárok adományokkal járulnak hozzá a gyűjtésünkhöz, de a zentai vállalatok közül egyetlenegy sem érzi szükségét annak, hogy segítséget nyújtson. A korábbi években jótékonysági rendezvényeink is voltak, de a színház felújítása miatt az utóbbi évben az is elmaradt. Egykor a zentai Rotary Club is támogatott bennünket, de tavaly ősszel létrehozták saját ösztöndíjalapjukat, és most oda teszik a pénzüket – mondta az egyesület elnöke.
