2024. augusztus 18., vasárnap

Egyelőre zöld fény nélkül

A Novi Pazar-i Tudományegyetem nem kapta még meg az akkreditációt, de bizakodók: elsőéves hallgatókat is felvettek

A Novi Pazar-i Tudományegyetem 2002-ben alakult, a szabadkai részlege 2005-ben. Szabadkán, ahol két kar, a Humán Tudományok Kara és a Jogi Kar működik, idén az angol, a német, az általános jogi és a kriminalisztika szakra vettek fel 30-30 hallgatót.

Egyelőre még akkreditáció nélkül – mint ahogyan azt egy hozzánk forduló egyetemi hallgatótól hallottuk, aki attól fél, akkreditáció nélkül nem lesz hiteles az oklevele.

Ahogy azt Cseh Irénke koordinátortól hallottuk, átadták az ötödik körben az akkreditációhoz szükséges összes dokumentációt, de az akkreditációs bizottságnál még nem jutottak sorra, hogy elbírálják őket. Ám nem félnek. Azt mondja, tudja, hogy minden feltételük megvan az akkreditációhoz.

– Tanárhiánnyal nemcsak a magán-, hanem az állami egyetemek is küszködnek. Vannak vendégtanáraink Szegedről, az ottani tudományegyetemmel van együttműködésünk, így oldottuk meg a problémát. Az akkreditációs folyamat egy bonyolult folyamat. Átadtuk az ötödik körben a dokumentumokat, de a mi körünkhöz még nem értek el. És nem csak mi vagyunk ebben a helyzetben – mondta a koordinátor

Ez azt jelenti, hogy el sem kezdték elbírálni az átadott dokumentumokat?

– A miénket még nem. Nem jutottunk sorra. De mi tudjuk, hogy mit adtunk át, tudjuk, hogy milyenek a tanáraink, a tantervünk, és nem félünk attól, hogy nem kapunk akkreditációt. Mi teljesítettük a feltételeket. Nem látom kérdésesnek a mi akkreditációnkat.

Viszont elsős hallgatókat felvettek idén...

– Igen, ugyanis az akkreditációs bizottság engedélyezte a hallgatók felvételét, mivel már minden dokumentumot átadtunk.

Mikorra várható az akkreditáció?

– Az akkreditációs bizottság munkájáról nem tudok nyilatkozni. Ebben nem vagyok kompetens.

Semmiféle értesítést sem kaptak ezzel kapcsolatban?

– Ebben a pillanatban most én azzal foglalkozom, hogy lezáruljon az iratkozási időszak. Az akkreditációs folyamat befejezését másokra bízom.

Az egyetem szabadkai részlegében most mindössze négy tanterem és informatikaterem van, de mint megtudtuk, a nyár folyamán bővítenek: a kar számára elkészül a földszinti rész is, a jelenlegi, most használatos első emelet mellett. Arról, hogy hány új tanterem és egyéb terem készül el, és mekkora összegből, nem tudtunk bővebb információkat kapni, mert mint beszélgetőtársunk mondja, ő ebben nem kompetens. A bővítésnek bizonyára a hallgatók is örülnek majd, mert ahogy azt a fenn említett egyetemi hallgatótól megtudtuk, elég szűkösen voltak. A tandíjat rendszeresen fizetik: negyedévente 300 eurót. A tandíj egyébként ősztől 1300 euró (2005-ben 1000 euróval kezdték, tavaly 1200 euró volt), és négy egyenlő részletben fizethető. Az első vizsgázás ingyenes, nem kell a vizsgabejelentést fizetni. Azonban ha a vizsga nem sikerül, a vizsgázásért másodszorra 10, harmadszorra pedig 20 eurót kell fizetni, s ha ekkor sem sikerül, a bolognai rendszer szerint a hallgatónak újra le kell hallgatnia a tantárgyat.

A lapunkat felkereső, magát természetesen megnevezni nem kívánó hallgató azt is elmondta, hogy néhány tanár nem ad vagy éppen az utolsó pillanatokban ad vizsgaidőpontot. A hallgatók tudomása szerint azért, mert nem kaptak fizetést. Azt, hogy ez az információ igaz lenne, Cseh Irénke koordinátor nem erősítette meg. Kérdésünkre, hogy valóban így van-e, a következőket nyilatkozta:

– A vizsgaidőszak most zárul le. Mi magunk határozzuk meg a vizsgaidőszakot. Most zárjuk le a júniusi vizsgaidőszakot, ami általában júliusban is tart, attól függően, hogy mikor zárjuk le a tanítást. Hogyhogy nem adtak vizsgaidőpontot, amikor a vizsgaidőszak még tart? A vizsgaidőszakot elkezdtük, a vizsgaidőszakot befejezzük.

Ám nem csak a szabadkai karok tere bővül, hanem maga az oktatás is hároméves képzésről négyre.

– Az új oktatási törvény szerint a hároméves képzés főiskolai szintű lett, s a négyéves képzés jelenti az egyetemi szintet. A négyéves képzéssé bővülés ezért nem csak a leendő hallgatókat érinti, hanem azokat a hallgatókat is, akik még a hároméves képzésre iratkoztak be. Egy angoltanár nem lehet főiskolai végzettségű, és okleveles nyelvész csak négy éves képzéssel lehet. Azzal a céllal jött létre az egyetem, hogy szakkádereket képezzünk, ha ezt nem alkalmaznánk a másod- és harmadéves hallgatóinkra is, saját magunknak mondanánk ellent. A hallgatók érdeke, hogy három év után nem diplomázhatnak – hallottuk Cseh Irénke koordinátortól.