Mivel a Vajdasági Magyar Szövetség igyekszik hiteles politikai pártként politizálni, az elnökség a napokban áttekintette és elfogadta a tartományi tevékenységről, valamint a helyi önkormányzatok munkájáról összeállított, az elmúlt két évre vonatkozó jelentéseket, mondta pénteki sajtótájékoztatóján Pásztor István pártelnök. A két jelentés megtalálható a VMSZ honlapján (https://www.vmsz.org.rs/legfontosabb-eredmenyeink-2020-2022).
Tartományi szinten a VMSZ-nek 21 tisztsége van, a titkárságokon, a képviselőházban, a kormányban, valamint a tartományi alapítású intézményekben, magyarázta Pásztor. Elmondta, a tartományi költségvetés évről évre mintegy 12-13 százalékkal növekedett évente. Kiemelt prioritás volt a munkafeltételek biztosítása és javítása az oktatási intézményekben, majdnem 750 millió dinárt osztottak ki különböző pályázatokra. Annak külön örül, hogy az általános iskolák minden egyes osztályában minden tantárgy esetében nemcsak magyarul, hanem más nemzeti kisebbségek anyanyelvén is legalább egy tankönyv áll rendelkezésre, mondta Pásztor.
A továbbiakban a mezőgazdaság területére tért ki, szavai szerint folyamatosan különböző támogatási formák álltak rendelkezésre. Emlékeztetett, hogy a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap aktuális pályázatán 1 százalékos kamattal lehet hosszú lejáratú fejlesztési hitelekhez jutni.
A VMSZ 30 helyi önkormányzatban van jelen, a jelentés ezek mindegyikére kitér, de kizárólag azokra a programokra és egyéb elemekre – mintegy 660 ilyen van –, amelyek a VMSZ tevékenységéhez, illetve kezdeményezéseihez kötődnek, hangzott el, mint ahogyan az is, hogy a számítások szerint helyi önkormányzati szinten mintegy 38 milliárd dinárt mozgattak meg.
A sajtótájékoztatón Pásztor abbéli örömének adott hangot, hogy a migránsválság témájában csütörtökön Belgrádban sor került Szerbia, Magyarország és Ausztria miniszteri egyeztetésére, melyen a Szerbia déli határát védeni, illetve ellenőrizni hivatott rendőri együttműködés kialakításáról volt szó. A cél az, hogy a migrációs nyomást már ott megállítsák, emelte ki Pásztor, rámutatva, hogy a migránsválság kezelése, illetve a tervek sikeressége létfontosságú. Az idén eddig nagyjából 200 ezer ember gyalogolt végig Szerbián, ezt nem lehet tovább bírni, hiszen idestova 10 éve tart a folyamat, nyomatékosította.
– A VMSZ jóformán az egyetlen olyan politikai tömörülés, amelyik folyamatosan napirenden tartotta a témát, hangsúlyozta annak problematikus jellegét és megpróbált közbenjárni a helyzet kezelésének a céljával. Nagy öröm számunkra, hogy létrejött egy olyan erőtér, amely Szerbiát kirántotta a helyzetből, amelyben volt. Szerbia a nyomásgyakorlás, zsarolás és egy elvtelen eljárás eredményeképpen vált ennek a folyamatnak az elszenvedőjévé. Remélem, hogy a helyzet megváltozik és fel tudunk lélegezni, míg életünk visszatér a normális kerékvágásba. Mi soha nem voltunk idegengyűlölők és nem is leszünk azok, ám a mi érdekeinknek, valamint a törvényességnek kell prioritást élvezniük – fogalmazott Pásztor.
AZ ÚJ ÁTKELŐK MEGNYITÁSA SEM SEGÍT
A szerb–magyar országhatáron a teherforgalom tekintetében jellemző helyzet szintén téma volt. Akkor, amikor az energiaárak, a szankciók, az ellátási láncok megszakadása, illetve fenntartási nehézségei generálta problémák miatt a gazdaság egyre nehezebb helyzetben van, megengedhetetlen, hogy 48 órát kelljen a tehergépkocsiknak a határátkelőn várakozniuk, jegyezte meg Pásztor, véleménye szerint erre nincsen magyarázat, hiszen a schengeni övezethez tartozó Magyarországról kifelé kell ennyit várakozni. Kiemelte, „joggal mondjuk azt, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak annyira jók, mint most, ám soha nem volt ennyire gyalázatos a helyzet a határátkelőhelyeken, úgy a személyforgalom, mint a teherforgalom vonatkozásában.” Az új sávok, vagy átkelők megnyitása sem segít, annyi a különbség, hogy több helyen kell ugyanannyit várakozni, tette hozzá, kiemelve, hogy a helyzetről a szabadkai főkonzullal is beszélgetett, arra kérve őt, hogy továbbítsa az elhangzottakat.
A RÖVIDÍTÉS GYAKORLATA NEM JÓ
Lapunk kérdésére válaszolva, hogy július közepe óta mi történt a VMSZ a köztársasági kormányban való részvételéről szóló egyeztetés, valamint a VMSZ és az SZHP koalíciós megállapodásának a tekintetében, Pásztor elmondta, hogy nyár óta a párt a kormányban esedékes szerepvállalásáról nem került sor újabb beszélgetésre. A VMSZ álláspontja változatlan: a végrehajtó hatalomban államtitkári szinten kíván együttműködni, ezzel kapcsolatban már korábban megszületett az elvi megállapodás. Másik kérdésünkre válaszolva, hogy miként értékeli, hogy hat hónappal a parlamenti választást követően továbbra sem alakult meg a köztársasági kormány, a VMSZ elnöke kifejtette: „Aggodalommal tekintek arra, hogy egyre kevesebb a rendelkezésre álló alkotmányos idő. Nagy tragédia lenne, ha alkotmányos válságba kerülnénk. Ez abban az esetben következhetne be, ha a kormány nem alakulna meg az Alkotmány előírta határidőn belül, hiszen akkor rendkívüli választást írnának ki, ez viszont újabb hónapok elvesztését eredményezné. Akkor, amikor már egyébként is sok a probléma, ez olyan közéletet eredményezne, amely nem a problémák megoldására, hanem a feszültségek szítására összpontosítana. Mi arra készülünk, hogy ez nem következik be, és ha korábban nem, akkor az utolsó pillanatban létrejön a kormány. Erre már volt példa.”
Nem véletlenül irányozták elő a négyéves mandátumot, csak rendkívüli körülmények között lehetne négy évnél rövidebb a hatalmi ciklus, ám Szerbiában az a rendkívüli, ha a négy év valóban négy év, jegyezte meg a VMSZ elnöke válaszolva azon kérdésünkre, hogy miként vélekedik a köztársasági hatalom mandátuma lerövidítésének a gyakorlatáról. Ez hatalomgyakorlási technika, illetve eszköz, az esetek többségében soha nem volt működésbeli indok a hatalmi ciklus lerövidítésére, jegyezte meg, mondva, hogy az említett gyakorlat nem jó, mivel a stabilitáshoz és a kiszámíthatósághoz hozzátartozik a négyéves mandátum.
NEHÉZ LESZ A KÖVETKEZŐ ÉV
A VMSZ elnöksége a jövő évi költségvetés kérdését is megvitatta. Ott, ahol a párt befolyásolhatja a jövő tervezését, vagy maga tervezheti, arra törekszik, hogy prioritások fenntartását biztosítsák, közölte Pásztor. Mint hozzátette, a következő év nehéz lesz, feltehetőleg számos, normálisként megélt dolgot kell majd átértékelni és az eddigiekhez képest más jellegű prioritásrendszert kialakítani. Arra törekszenek, hogy az intézményeket és az ott dolgozó embereket, valamint a tartalmakat megőrizzék, emelte ki.
