Muzslyán, Nagybecskerek legnagyobb helyi közösségében, félve várják a telet. A gazdasági válság ugyanis Bánátban is egyre jobban érezteti hatását, ráadásul a legnagyobb magyarlakta településen az év végén lejár a helyi járulék fizetésének utóbbi, négyéves időszaka. A jelenlegi helyzetben, amikor a városnak nincs pénze kisebb kommunális beruházásokra sem, a helyi járulékból tartható fenn a kommunális infrastruktúra. Hogyha a hozzájárulás-fizetés eddigi gyakorlatának nem lesz folytatása, akkor minden eddiginél komolyabb anyagi gondok várhatók.
Képtelenek lesznek ellátni az öt középületet (Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Muzslyaiak Klubja, Tűzoltó Otthon, Lehel Sportközpont és a Nyugdíjasok Otthona) és a 24 civil szervezet irodáit, amelyek ráadásul támogatás nélkül maradnak. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzetben a helyi járulék lehet a mentőöv. De kérdés, hogy a mostani állapotok között a véleménynyilvánításon részt vesz-e majd a lakosoknak több mint a fele, és hogy a többség a járulék fizetésének meghosszabbítására szavaz-e.
– Igyekszünk pályázatok útján támogatáshoz jutni, a helyi közösség pedig annyit ad, amennyit bír. De fontos a középületek fenntartási költségeinek a biztosítása is, mert nem lesz majd hol megtartanunk az irodalmi esteket, kiállításokat. Nyilván sokan nem is értik, hogy a falunak mennyire fontos a helyi járulék. Muzslya egy élő falu, itt hetente több rendezvényt tartanak. Másrészt, arra is gondolni kell, hogy mi lesz a középületekkel, hogyha megszűnik bennük a tevékenység. Akkor eladhatják a Petőfi székházát, mondjuk egy magánszemélynek, akinek már nem szívügye a műkedvelés. Eladhatják Muzslyát. Ezért bízom abban, hogy a szervezetekben tevékenykedő mintegy kétezer személy meggyőzi majd a falubelieket, hogy a helyi járulék fizetésének meghosszabbítása számunkra létfontosságú – mondja Kovács Jolánka, a Sziveri János Művészeti Színpad elnöke.
– A Petőfi Sándor MME 12 szakcsoportjában 150-en tevékenykednek. Legbiztosabb támogatónk a Helyi Közösség Tanácsa. Ha viszont ez a támogatás elmarad, akkor nem lesz majd miből fizetni a fűtést, a villanyt, telefont. De nem lesz majd miből tájolni sem, úgyhogy hozzánk sem jön senki. Természetesen mi is pályázunk, de ez egyrészt bizonytalan, másrészt, ha részesülünk is a támogatásból, rendszerint jóval a rendezvény megtartása után kapjuk meg a pénzt – mondja Dobó József az egyesület elnöke.
A művelődési élet mellett Muzslyán nagy hagyománya van a sportnak. A Lehel labdarúgóklubban három, a kézilabdázóknál pedig négy korosztállyal folyik a munka. A lányok a második liga tagjai. A Tartományi Nagyberuházási Alap támogatásával a Lehel Sportközpont remélhetőleg sportcsarnokot is kap.
Tápai János, a Vajdasági Magyar Szövetség Városi Szervezetének elnöke arra figyelmeztet, hogy gyorsan tönkre mehet az, amit a muzslyaiak az elmúlt négy évtized alatt a saját pénzükből kiépítettek. Mert, ha a középületek villany, fűtés és telefon nélkül maradnak és megjelenik egy újgazdag vevő, akkor a kiszolgáltatott emberek könnyen eladhatják neki az épületüket, ami beláthatatlan következménnyel járhat.
– Volt, amikor a muzslyaiak 6,5 százalékos helyi járulékot is fizettek, mostanra viszont kétszázalékos maradt, ezért nagy kár volna, ha nem hosszabbítanák meg, mert akkor elveszíthetjük azt, amit évtizedek alatt felépítettünk. Nyilvánvaló, hogy a következő néhány évben nem lesz pénze sem a köztársaságnak, sem a tartománynak, sem pedig a városnak. Muzslya közigazgatásilag úgy szerepel, mint a város 14. helyi közössége, de tudjuk, hogy önálló településként éli életét és az egész bánáti magyarság odafigyel arra, ami nálunk történik. Ezért meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk arra, hogy fenntartsuk azt, amit létrehoztunk, mondja Tápai.
A muzslyaiak az elmúlt négy évtized alatt a helyi járulékból, pontosabban a saját pénzükből, építettek ki 55 kilométer utat és járdát, csaknem ilyen hosszúságú vízvezeték- és szennyvíz-elvezető hálózatot, elkészült a gázvezeték, az utcai világítás, aszfaltút vezet a határba, karbantartották és bővítették a középületeket stb. A helyi hozzájárulás megszűnésével kérdésessé válhat mintegy kétezer ember munkája, kezdve a sporttól a művelődésig. A társadalmi szervezetek munkájának a megszűnésével pedig nagyban megnehezül majd az itt élő szórványmagyarság nemzeti önazonosságának a megőrzése.
Kovács Jolánka: Muzslya egy élő falu
Dobó József: Hozzánk sem jön majd senki
Tápai János: Jöhetnek az újgazdagok
