Egy hónapja prezentálta az általános iskolákat érintő racionalizációs ötleteit mintegy 50 pedagógus, iskolaigazgató előtt Szabadkán az a csoport, amelynek vezetője Kucsera Géza, akit Maglai Jenő, a képviselő-testület elnöke kért fel a munkára. Kucsera Géza Joó-Horti Líviával és Pintér Molnár Edittel együtt készítette el az anyagot, amelyet a pozitív fogadtatásban részesült prezentáció után a napokban juttatnak el Ljubica Kiseličkihez, a polgármester oktatásügyi kérdésekkel és az iskolahálózat ésszerűsítésével megbízott kisegítőjéhez.
Ahogy azt Kucsera Gézától megtudtuk, Kiselički és csapata – akik, mint ismeretes, elsőként készítettek felmérést az országban a racionalizáció szükségessége kapcsán – már kétszer elodázták a megbeszélést, de várhatóan a hét elején a két csapat végre egy asztalhoz ül.
Természetesen mi is kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen ésszerűsítési ötletek, javaslatok születtek. Erről Kucsera Géza tájékoztatta lapunkat.
– Iskoláinkban egyre kevesebb a diák, az ésszerűsítésre tagadhatatlanul szükség van. Egyik alapelvünk, hogy a falusi iskolákat nem szabad bántani, meg kell őrizni őket, viszont megoldást jelenthet, ha két-három falu iskolája közigazgatásilag egyazon vezetés kezébe kerül. Ahogyan a hajdújárási, királyhalmi és noszai iskola egy vezetés alatt áll, miért ne lehetne ilyen megoldást eszközölni máshol is? Például az újzsedniki, nagyfényi és györgyéni iskolák esetében. Ezek önálló iskolák, de állhatnának egy vezetés alatt. Az iskola persze megmaradna a településeken. A városi iskoláknál más a helyzet. Városban van lehetőség iskolaközpontok kialakítására, és nem csak a magyar tagozatokról beszélünk. Egyik komoly lépés a szabadkai Miloš Crnjanski és Jovan Mikić iskolák esete. Itt tettek már lépéseket, a Crnjanskiból átirányították az elsősöket a Mikićbe, de szerintünk teljesen össze kellene vonni a két iskolát, hogy közigazgatásilag egy iskola legyen, egy szervezési formában működjön. Például az egyikbe járnának az alsósok, a másikba a felsősök. Az adatok szerint a Crnjanskiban összesen 53, a Mikićben pedig 154 magyar diák van, tehát összesen 207 diák volt 15 tagozatban, átlagosan osztályonként 14,38-as tanulólétszámmal. Ha megtörténne ez a szervezési változás, akkor 6 tagozattal lenne kevesebb, és a tanulók létszáma átlagosan 23,8 lenne tagozatonként. Szerb tannyelven 5 tagozattal lenne kevesebb 25,28-as átlaglétszámmal. Az sem elhanyagolható tény, hogy sok pedagógusnak nincs megfelelő végzettsége, a legnagyobb gond, hogy nem szaktanárok oktatnak a felsősöknél. A diák érdeke, hogy jó minőségű oktatást kapjon, ehhez szükséges a szakmai lefedettség, s ha az ésszerűsítéssel elérhető ez, akkor a diákok és a kvalitatív oktatás érdekében meg kell tenni a lépéseket. Egy másik javaslatunk, ami ugyan terepvesztéssel járna, de minőségileg pozitív változást hozna, ha a sándori Szent Száva iskolából és a szabadkai Sonja Marinković iskolából – mivel ott nagyon kevés magyar diák van: a Szent Szávában összesen 7 alsós 1 kombinált tagozatban, a felsősök már így is utaznak, a Sonja Marinkovićban pedig 11 alsós és 34 felsős – az Ivan Goran Kovačić iskolába kerülnének a diákok. Egyelőre az alsósokra vonatkozik a javaslatunk, és nem is kellene új osztályokat nyitni az Ivan Goran Kovačićban, csak a meglévőket feltölteni, hogy ne két-három diák tegyen ki egy osztályt. De akár még a felsősöket is át lehetne helyezni, s előállna az a helyzet, hogy megfelelő szaktanárok taníthatnának. A harmadik ilyen, a városban megvalósítható ötletünk, hogy a Đuro Salaj, a Jovan Jovanović Zmaj és a Kizur István általános iskolákból is lehetne két iskolát csinálni, úgy, hogy két iskolában lenne magyar tannyelvű oktatás, de ezzel kapcsolatban nincsenek konkrétumok. Ebben a 3 iskolában összesen 370 magyar diák tanul a begyűjtött adataink szerint, a Kizurban 180, a Zmajban 120, a Salajban pedig 65. Nyolc tagozattal lenne kevesebb, a diákok átlaglétszáma tagozatonként pedig a mostani 15,42-ről 23,12-re emelkedne. Persze fennáll a veszélye, hogy a magyar szülők akkor is a közeli iskolába íratják gyereküket, ha nincs magyar tagozat, de néhány iskolabusszal megoldható lenne a diákok utaztatása.És van még egy merész ötlet: létrehozni egy teljesen magyar általános iskolát, kísérleti jelleggel – hallottuk Kucsera Gézától, aki arra is figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni az azonnali lépésekkel, mindent fokozatosan kell elvégezni.
Persze felmerül a munkaerő-felesleg kérdése. A legrosszabb helyzetben a megfelelő végzettséggel nem rendelkezők vannak, például a felsős tantárgyakat előadó osztálytanítók. Kucsera elmondta, megfelelő képesítés híján erkölcsi joga sincs a tanításra, de a munka nélkül maradtak elhelyezkedhetnének napközikben, vagy szorgalmazható lenne az egy váltásos iskolarendszer egész napos foglalkozással, ahol – a tanításon kívüli foglalkozások révén – ugyancsak pedagógusi munkahelyek teremtődnének.
Kucsera Géza hangsúlyozta, a jövő tanévre vonatkozó racionalizációs döntéseket még ez év végéig meg kell hozni, mert csak így lenne elkerülhető, hogy ne ismétlődjön meg az idei tanévkezdéskor tapasztalható káosz, ugyanis az iskolák nagyon nehéz helyzetbe kerültek azzal, hogy az utolsó pillatokban születtek ésszerűsítési döntések.
