Nehéz helyzetbe került a kilencvenes évek közepe táján a szeghegyi Vučinić család. Mindketten Újvidéken dolgoztak. Slobodan, a férj egy kiadóvállalatnál, a felesége, Miroslava a Novkabelben, és mindketten munka nélkül maradtak. Alkalmi munkákból éltek, s csak az utóbbi időben látszott rendeződni a helyzet: a férj ismét munkát talált egy kiadóvállalatban, feleségének pedig egy iskolában sikerült elhelyezkednie.
Az áramelosztóval korábban is meggyűlt már a bajuk a tartozások miatt, és többször is megpróbálták kikapcsolni az áramot náluk, de ahogyan Miroslava mondja, nem engedték.
– 2005-ben és 2006-ban talán ötször-hatszor is voltak kikapcsolni, s akkor többször is készítettünk szerződést az áramelosztóval, de az rendszerint olyan volt, ha egy adott időpontig nem tudtunk fizetni, akkor felmondták a szerződést, és követelték a teljes adósságot. Sajnos többször megtörtént, hogy a megadott időpontban éppen pénz nélkül voltunk, de később tudtunk volna fizetni. 2006-ban kapott először a férjem idézést a bíróságra, és el is ítélték 8 hónapra két éves felfüggesztéssel. A bíróság azt mondta, hogy önkényesen visszakapcsoltuk az áramot, holott ez nem volt igaz, mi csak nem engedtük, hogy kikapcsolják. A munkások viszont azt mondták, hogy ők lekapcsoltak bennünket – meséli Miroslava.
Egy év múlva azonban ismét gondok akadtak.
–2007 júliusában megint jöttek, hogy kikapcsolják az áramot, két ízben is. Ekkor ismét beidézett bennünket az áramelosztó igazgatója, és szerződést kötöttünk a tartozás visszafizetéséről. Ez a szerződés működött is, hiszen végre mindketten dolgoztunk, én iskolában takarítok, és másodállásban egy nyugdíjas otthonban is, férjem pedig ismét egy kiadónál helyezkedett el. Másrészt nem egy dátumhoz kötöttük a részletek befizetését, hanem hónapokhoz. Így mára sikerült teljes egészében kifizetni a tartozást, mégpedig kamatostól. Idén az év elején törlesztettük az utolsó tartozási részletet, s azóta rendszeresen fizetjük a számlákat. A napokban kaptam a legújabbat, mindössze 2000 dinárral tartozunk. Ekkor jött azonban a hideg zuhany: idén májusban ismét beidézték a férjemet a bíróságra, és a korábbi büntetését egy év tényleges szabadságvesztésre módosították. Az ügyvédünk is meglepődött az ítélet szigorúságán, hiszen az általa felsorolt enyhítő körülmények közül egyszerűen egyetlenegyet sem vett figyelembe a bíróság. Mondjuk, az önkényes visszakapcsolás, ha egyáltalán meg is történt volna, akkor is legfeljebb szabálysértés lehetett volna, és nem bűntény. Nem is szólva arról, mi sohasem tagadtuk, hogy tartozunk. Hajlandóságot is mutattunk minden alkalommal az adósság törlesztésére, és végül le is róttuk a tartozást. Szerény megítélésem szerint még az sem mondható, hogy loptuk az áramot, mert az óra működött, és pontosan mutatta, mennyit fogyasztottunk – mondja Miroslava.
A feleséggel beszélgetek, mert férjének, Slobodannak egy hónappal ezelőtt be kellett vonulnia a büntetés letöltésére.
– Öt nappal a fellebbezés elutasítása után azonnal megkapta az idézést , hogy vonuljon be a büntetés letöltésére. Ez is furcsa volt, hiszen sokszor lehet hallani, hogy egyesek, úgymond, kérvényezik a büntetés mielőbbi letöltését, mert túl akarnak lenni rajta. Nem kevésbé furcsa az is, hogy éppen ránk csapott le az igazságszolgáltatás, mégpedig akkor, amikor már a teljes tartozást kifizettük. Vannak a faluban is olyanok, akik tudomásom szerint több százezerrel tartoznak – véli Miroslava Vučinić.
Az ügyet most átvette férje vállalatának jogi képviselője, a teljes dokumentációt neki adta át, hátha tud valamit még tenni, bár maga sem tudja, mi lehetne az.
Amikor a szeghegyi ismerőseimnek említem az esetet, azt mondják, amit az elkeseredett háziasszony: a drákói szigor nyilván azért kellett, hogy példát statuáljanak. Nem egy eset van ugyanis a faluban, hogy ily módon próbáltak enyhíteni az irigylésre egyáltalán nem méltó helyzetükön, hogy tetemes adósságot halmoztak fel. Azt viszont mindenki aljasnak tartja, hogy megvárták, amíg az adós kifizette az adósságát, mert ha netalán korábban ítélik el, lett volna alibije, hogy megint elodázza a visszafizetést. Ha tényleg példát akartak statuálni, akkor ennek van egy másik üzenete is, mégpedig az, hogy az adósok addig vannak biztonságban, amíg ki nem fizetik tartozásukat. Utána rájuk is ez a sors vár?
