A Szerbiai Hadirokkantak nagybecskereki egyesülete tegnap levelet küldött dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfőnek, amelyben bejelentették, hogy tagságuk hétfőtől éhségsztrájkot kezd, követelve Aleksandar Martonnak, a városi képviselő-testület elnökének a leváltását.
A hadirokkantak ugyanis nem tudják megbocsátani Martonnak azt, hogy nemrég fogadta a Vukovár 1991. jogászegyesület képviselőit és támogatta a kezdeményezésüket, hogy 1991-es fogvatartásuk helyein, az óécskai (Stajićevo) mezőgazdasági birtokon és a Torák közelében levő egykori vadászotthon épületeire helyezzenek emléktáblát. Vukovár eleste után, 1991 őszén, a két táborban több mint 2500 foglyul ejtett horvát nemzetiségű polgárt tartottak fogva, hónapokig, embertelen körülmények között. Elsősorban Vukovár környékiek voltak. A foglyokat bántalmazták, állítólag gyilkosságok is történtek.
A harcosok éhségsztrájkkal kezdik, de utcai tiltakozásokat is terveznek. Mint mondják, tiltakozásuk békés lesz, nincs politikai háttere, inkább az eset „emberi oldalára fektetik a hangsúlyt, azoknak a pártjára állva, akik az egykori Jugoszlávia területén kirobbant háborúkban vesztették életüket vagy sérültek meg”.
„Számunkra érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy egy olyan ember, mint Marton, a szerb nemzet nevében fogadja a Vukovár 1991. jogászegyesület küldöttségét, s megígérje nekik, hogy emléktáblát helyezhetnek el, megfeledkezve azokról a nemzettársiról és kortársairól, akik 1990 és 1999 között életüket adták hazájukért. Megfeledkezett arról is, hogy Horvátország területén több mint 220 fogolytábor létezett, amelyekben szerbeket, magyarokat, románokat és más nemzetiségűeket kínoztak, erőszakoltak és öltek meg” – olvasható a Pajtićnak küldött levélben, amelyet Jovanka Pavlović, az egyesület elnöke írt alá.
A harcosok azt ígérik, hogy semmi áron nem állnak el követelésüktől. Az éhségsztrájk szeptember 26-áig tart, utána utcai tiltakozásokat szerveznek, amelyhez majd csatlakoznak „Szerbia más területeiről érkező harcostársaik”.
Aleksandar Marton, a nagybecskereki városi képviselő-testület elnöke a múlt hónapban fogadta a Vukovár 1991. jogászegyesület képviselőit, akik azt tervezték, hogy októberben csoportosan (öt autóbusszal akartak jönni a volt zágrábi, dubrovniki, vukovári és varazsdi származású foglyok) ellátogatnak Nagybecskerekre, hogy 1991-es fogvatartásuk helyein emléktáblát helyezzenek el. Zoran Šangut az egyesület elnöke akkor kihangsúlyozta, hogy békével és őszinte szándékkal érkeznek egykori szenvedéseik színhelyére, a céljuk pedig az, hogy a bűncselekmények elkövetői név szerint feleljenek, s a felelősség ne legyen kollektív. Ezzel szeretnének hozzájárulni Szerbia és Horvátország jószomszédi kapcsolatainak további fejlődéséhez. Kifejezte reményét, hogy a két tábor színhelyén elhelyezhetik az emléktáblákat, hogy azok arra figyelmeztessék a jövő korosztályait, hogy az ilyen eseteknek soha többé nem szabad megismétlődniük.
Az eseményre keményen reagáltak a délszláv háborúk harcosai, de egyes jobboldali szervezetek és egyesületek is, amelyek bejelentették, ha kell, fizikailag is megakadályozzák az emléktáblák kihelyezését Óécskán és Torákon. A Naši egyesület a „szerbség ellen irányuló provokációnak” nevezte a kezdeményezést. Nem sokkal később Marton fogadta a harcosok küldöttségét, amelynek célja a helyzet csitítása lett volna. Akkor kijelentette, hogy nem volt szándékában megsértenie senki érzéseit, kifejezve sajnálatát, hogy egyesek félremagyarázták nyilatkozatát. Ez azonban úgy látszik, nem volt elegendő a harcosoknak.
