Igyekeztek minél objektívebbek lenni, és remélik, hogy a dokumentum segít Szerbiának előrehaladni az európai úton, emelte ki Emanuele Giaufret, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője szerdán este, miután átadta Aleksandar Vučić köztársasági elnöknek és Jadranka Joksimović ügyvezető európai integrációs miniszternek az Európai Bizottság Szerbiáról szóló éves országjelentését. A diplomata szavai szerint a jelentésben megpróbálták megfogalmazni a legfontosabb prioritásokat. Mint hozzátette, az országjelentést történelmi pillanatban mutatták be. Európa jelenleg kénytelen Oroszország ukrajnai agressziójának a következményeire összpontosítani, a háború megváltoztatta Európa biztonsági helyzetét és az EU bővítési politikáját is befolyásolja, nyomatékosította. Az EU bővítése még soha nem volt annyira kifejezetten geostratégiai beruházás a békébe, a biztonságba és az EU prosperitásába, mint jelenleg, hangsúlyozta Giaufret, aki szerint az EU az idei évben foganatosított bővítési intézkedései ennek a megállapításnak a hitelességét szemléltetik, vagyis a jelen helyzet kiváló alkalom arra, hogy a tagjelölt államok felgyorsítsák a csatlakozás folyamatát.
A diplomata pozitívumként emelte ki, hogy a hatalmi-ellenzéki párbeszédet követően az idei parlamenti választáson az ellenzék is részt vett, „így a parlamentbe visszatért a pluralizmus”. Az igazságügyi területén a vizsgált időszakban bizonyos szintű előrelépés volt jellemző, ugyanúgy, mint a korrupcióellenes küzdelem területén, míg a szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében csak korlátozott előrelépést állapítottak meg, sorolta a diplomata. Hozzátette, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának a vonatkozásában nem történt előrelépés, mindenekelőtt azért nem, mert a vonatkozó kerettörvényeket és stratégiákat nem alkalmazzák maradéktalanul. Az EU külpolitikájával való összehangoltság tekintetében visszaesés jellemző – a 2020-ban jegyzett 64 százalékról 45 százalékra –, elsősorban annak következtében, hogy Szerbia nem csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni restriktív politikájához, hangzott el, ugyanakkor az is, hogy bizonyos nemzetközi testületek szerveiben Szerbia csatlakozott az EU politikájához. Az EU számít Szerbiára, hiszen szövetségesként tekint rá, így fontos, hogy az ország csatlakozzon a közösség kül- és biztonságpolitikájához, nyomatékosította Giaufret, majd a koszovói kérdés kezelésének vonatkozásában pozitívumként emelte ki, hogy a felek közötti egyeztetések rendszeresek voltak, ám sajnálattal állapította meg, hogy a kapcsolatok rendezésének, azaz az átfogó megállapodásnak, a tekintetében nem történt előrelépés. A gazdaság területén meglehetősen jó a helyzet, ám a közvállalatok irányítása nem kellőképpen hatékony, hangsúlyozta, majd a Szerbia és az EU közötti gazdasági együttműködést elemezte, szavai szerint tavaly az árucsere-forgalom 32 milliárd eurós volt, míg ugyanebben az évben a közvetlen uniós beruházások értéke 1,85 milliárd euró volt, ezzel az EU a legjelentősebb beruházó Szerbiában.
Giaufret újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, a jelentésben emlékeztettek, hogy Szerbia készen áll a 3-as klaszter megnyitására, ám erről a tagállamok döntenek, ezek viszont a tágabb kontextust ugyancsak figyelembe veszik, ehhez a kül- és biztonságpolitika ugyancsak hozzátartozik.
Emanuele Giaufret átadja Aleksandar Vučićnak és Jadranka Joksimovićnak az országjelentést (Fotó: Beta)
Aleksandar Vučić szavai szerint az idei év 8 hónapjában 28,3 százalékkal növekedett a Szerbia és az EU közötti árucsere-forgalom, ez szemlélteti, hogy mennyire fontos partner Szerbia számára az unió. Ami az országjelentést illeti, lényegében egyetért az abban olvasható megállapításokkal, emelte ki az államelnök. Mint arra rámutatott, a dokumentum lényegi eleme az a megállapítás, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, egyébként az országjelentés egyetlen területen sem állapított meg hanyatlást.
– Teljesen megértjük az EU-t. Arról biztosítottam az Unió küldöttségvezetőjét, hogy felelősségteljesen és kellő komolysággal viszonyulunk az EU álláspontjához, illetve megfontoljuk az Unió érveit. Amennyiben naponta elítélnénk az oroszokat, akkor ezen a területen is előrelépést állapítanának meg. Számunkra az a legfontosabb, hogy az EB szerint készen állunk a 3-as klaszter megnyitására – fogalmazott Vučić.
Az EB már a tavalyi országjelentésben is javasolta a 3-as klaszter megnyitását, továbbá emellett a 4-es megnyitását, ám december közepén végül csak utóbbit nyitották meg.
