Az új közlekedésbiztonsági törvény szerint, amennyiben rendelkezik a szükséges dokumentumokkal, nem büntethető. A tapasztalatok azt mutatják, nem kell aggódni, elegendő a magyar személyi igazolvány, illetve a lakcímkártya felmutatása.
Nem először szólunk erről a problémáról, hiszen a július óta érvényben lévő kormányrendelet sokak számára nem elég világos, többféleképpen értelmezhető és félreértelmezhető.
Egy azonban bizonyos, a közlekedésbiztonsági törvényre nehezen lehet csak úgy tekinteni, mint a Szerbiában élő polgárok érdekeit védő jogszabályra, hiszen azt maga a rendőrség, a Belügyminisztérium írta.
A törvény kapcsán megkérdeztük Popović Judit nagybecskereki jogászt is, a Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselőjét, aki hasonlóan vélekedik a törvényről. Elmondta, például amennyiben a közúti ellenőrzés során kiderül, hogy a gépkocsi sofőrje a hazai vezetői engedély mellett külföldi vezetői engedéllyel is rendelkezik, a külföldi vezetői engedélyt a közlekedési rendőr azonnal eltulajdonítja.
Popović Judit hozzátette, a törvényt olvasva kiderül, amennyiben a polgárnak állandó lakhelye van Szerbiában, nem vezethet külföldi rendszámtáblás autót. Azonban amennyiben bizonyítani tudja, hogy életvitelszerűen nem itt, hanem külföldön él, nem büntethetik meg. Bizonyítani pedig a következőképpen tudja: amennyiben tehát itt is és külföldön is van állandó, bejelentett lakhelye, a külföldi személyi igazolvány, illetve lakcímkártya elegendő, de a Belügyminisztérium több közleményében is kiemeli, hogy az ellenőrzés során ezek mellett a következő dokumentumok valamelyikével is kell bizonyítania az illetőnek, hogy életvitelszerűen külföldön él: egészségügyi könyvecskével, vagy munkakönyvvel, vagy a közeli családtagok lakcímét bizonyító dokumentummal, de elegendő egy bizonylat arról, hogy egy külföldi vállalat alkalmazottja, amelynek székhelye vagy leányvállalata külföldön található. Amennyiben a gépkocsi rent-a-car, vagyis külföldön bérelt autó, szintén nyugodt szívvel vezethető.
Vagyis biztosan még nem tudni, hogy a gyakorlatban ez hogyan működik, elegendő-e vagy sem, ha csupán személyi igazolvánnyal vagy lakcímkártyával rendelkezik az érintett. A fenti magyarázatból tehát az szűrhető le, hogy a közlekedési rendőrtől függ mennyi dokumentummal tudjuk meggyőzni, hogy életvitelszerűen élünk a másik országban.
Ugyanis a Belügyminisztérium közleménye szerint amennyiben a rendőrnek nem tud az illető elegendő bizonyítékot felmutatni, illetve nem rendelkezik a fent felsorolt dokumentumok egyikével, akkor a további ellenőrzésig a rendőr elveheti a gépkocsit, azaz annak rendszámtábláját. Amennyiben pedig a további ellenőrzések során kiderül, hogy az érintett személy valójában életvitelszerűen Szerbiában él, 15-től 30 ezer dináros pénzbüntetésre számíthat, gépkocsijának rendszámtábláját pedig visszaküldik a célországba – áll a közleményben.
Erre azonban, amennyiben a Magyarországon bejegyzett gépkocsikról beszélünk, még nem volt példa. Mint azt Nagy Ferenc, Magyarország szabadkai főkonzulja elmondta, hozzájuk ilyen problémával még nem fordultak ügyfelek, de hozzátette, a törvény számukra is homályos, ezért még mindig nem tud magyarázatot adni ezzel kapcsolatban. Erről tárgyalt Szabó Vilmos külügyi államtitkár szerbiai látogatásakor kollégájával, illetve Vuk Jeremićty Balázs Péter magyar külügyminiszterrel, aki ígéretet tett arra, tisztázzák, miként vonatkozik ez például azokra a vajdasági magyarokra, akik magyar állampolgársággal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, Szerbiában élnek, és Magyarországon bejegyzett gépkocsit hajtanak.
Kérvénnyel fordultunk a szabadkai belügyi titkársághoz is, ahol a rendőrség szóvivője többszöri kérésünkre is csak annyit mondott, a törvény tiszta és világos. A polgárok tisztában vannak jogaikkal, és akit érint a jogszabály, pontosan tudja, hogy mik az előírások. A szabadkai belügyi titkárságot, a szóvivő szerint, még nem keresték meg a polgárok ezzel a problémával, de amennyiben mégis kérdéseik vannak, azokkal nyugodtan forduljanak hozzájuk, készséggel válaszolnak.
Megkérdeztünk néhány érintett szabadkait, mik a tapasztalataik, rendelkeznek-e a szükséges dokumentumokkal.
Juhász Zoltán elmondta, a múlt héten kétszer is járt Magyarországon, az utóbbi alkalommal a rendőr meg is kérdezte tőle, vannak-e magyar dokumentumai. Azt felelte, vannak, és tulajdonképpen komolyabb ellenőrzésen nem esett át. A törvény kimondja, amennyiben van tartózkodási engedélye és személyi igazolványa az illetőnek, az elegendő.
Takács Krisztián is hasonló helyzetben van, ő állampolgársággal is rendelkezik. Neki sem azelőtt, sem most nem voltak gondjai. Testvére nevén van az autó, ő felhatalmazással és magyar személyi igazolvánnyal is rendelkezik. Mindketten, a biztonság kedvéért, kinyomtatták a törvény erre vonatkozó szakaszát. Azt mondják, amennyiben szükséges, azt meg tudják mutatni az illetékeseknek.
A törvény 273. szakaszát tehát mindenesetre nem árt kinyomtatni, magunknál hordani, hiszen ebben tisztán és érthetően áll: az, akinek van legalább hat hónapra szóló külföldi tartózkodási engedélye, vezethet külföldön bejegyzett gépkocsit itthon is (a törvény pedig megtalálható többek között ezen a címen: http://www.informisanje.info/2009/06/novi-zakon-o-bezbednosti-u-saobracaju/ ).
