Az észak-bácskai alma ízesebb, zamatosabb és édesebb mint a többi. Ezt nem azért mondom, mert származásom miatt elfogult vagyok, kóstolja meg mindenki, és megtapasztalja a különbséget. A szakemberek is ezt állítják.
Ennek ellenére, bár idén nem is termett túl sok belőle, a termelők szerint átlagos a hozam, mégsem kell senkinek. A piac lecsökkent, a felvásárlók a feltételeket szigorították, és nemhogy az ipari alma nem kell senkinek, de a minőséges, mosolygós almát sem lehet eladni most, az almaidény közepén. A termelők a későbbi felvásárlásban reménykednek, így a gyümölcsöt hűtőházakban tárolják, és a jobb árkínálatra várnak.
Berényi László, királyhalmi termelő mintegy 13-14 hektár területen gazdálkodik. Ebből 5 hektár csak almás. Elmondta, az ipari almát hazai feldolgozók vásárolják fel, ám idén erre még nem került sor, illetve a környéken csupán két teherautónyi ipari almát adtak el, egyik helyen 3, a másik helyen pedig 5 dinárért. Sok helyen a lehullott alma a fa alatt maradt, mert, mint a termelők mondják, nem érdemes ezzel foglalkozni. Valamennyit mégis sikerült eladni, pálinkába.
És bár a hulló almára nincs kereslet, úgy tűnik, a minőséges almára sincs nagyon.
– Ahogy én hallottam, Moldáviában nagyon kicsi a tárolókapacitás, így az orosz felvásárlók először onnan veszik meg az almát. Nálunk a konzum alma most fele annyiba kerül, mint tavaly, a termesztési költségek pedig emelkedtek. A növényvédelem évről évre többe kerül. Minden évben többet kell permetezni, főként a rovarok miatt. Amíg a korábbi években tíz alkalommal elég volt permetezni, idén már húsz alkalommal sem volt elég. De a Global GAP élelmiszer-biztonsági rendszer szerint dolgozunk, ami olyan, mint az ISO szabvány az iparban. Vagyis vissza lehet követni a termesztés fázisait – tudtuk meg Berényi Lászlótól, majd hozzátette, ez a rendszer szerint az integrált növényvédőszereket ajánlják, hogy a termesztés minden fázisa követhető legyen. – Ha valamilyen vegyszer maradványára bukkannak a termésben, akkor elméletileg vissza lehet követni, hogy kinek a terméséről van szó. De véleményem szerint ez a rendszer is csak költségszaporítás. Ugyanis az ember vagy tisztességesen végzi a munkáját, vagy nem. Csalni mindenhol lehet – fűzte hozzá.
Elmondta, idén közepes lett a terméshozam. Az Idared elég gyengén termett náluk, de a többi almafajta közepes termést hozott. Kiemelte, ebben az évben sok öntözést igényelt az alma, ugyanis a homokos területeken, aki nem tudta öntözni a gyümölcsöst, első osztályú almája szinte nem is termett. Hat-hét fajta almával foglalkoznak. Mint azt Berényi Lászlótól megtudtuk, a kereslet változó, sokban függ az évszaktól is. Ilyenkor ősszel az édes almát keresik, majd télen, amikor lehűl az idő, a savanyúbb almákat részesítik előnyben. Április közepétől pedig az édes alma megint nem kell senkinek. Kiemelte, korábban sem lehetett az almával úgy gazdálkodni, hogy a termést mindjárt értékesítsék. Tárolni kell, ugyanis van, amikor ősszel kisebb a kereslet, később pedig több az érdeklődő.
Elmondta, most 10-20 centet kínálnak a konzum almáért. Ennek az árnak a felét sokszor csak a láda ára teszi ki, ugyanis 46 dinártól 54 dinárig lehet ládát venni. Az almát pedig el kell valamiben helyezni. A kistermelőktől felvásárlók veszik át a termést, akik vagy a hazai, vagy a külföldi piacon adják tovább. Sokszor a boszniai, vagy a montenegrói felvásárlók veszik meg az almát, de gyakran az orosz piacra is jut belőle.
– Idén még nem adtam és nem is akartam eladni almát. De nincs is rá kereslet. Tavaly ilyenkor azok a felvásárlók, akik az orosz piacra adják tovább az almát, már itt voltak, és teherautókkal vitték a termést, de idén még nem jelentkeztek. Azt hallottam, hogy most még csak a belgrádi piacra szállítanak. A Delta adott ajánlatot az almára a Prima Szövetkezetnek, de olyan feltételeket szabott, ami a termelők számára rendkívül kedvezőtlen: 14 dinárt kínált az Idaredé, egy hónap múlva fizet, illetve két hét reklamációs időt kért. Ilyen feltételek mellett a Balkánon... két hetet várni, majd ha Oroszországban nem felel meg, visszaküldik... szélhámosság. Lehetőség lett volna, az első említés után harminc vagon almát vihettek volna, de nem merték aláírni a szerződést. Meg meg a 14 dinár nem jó ár. Sajnos pontos számításokat nem végeztem, de ez nagyon a megfelelő ár alatt van – hallottuk Kovács Ottótól, hajdújárási termelőtől, aki 20 hold területen gazdálkodik. Kiemelte, tudomása szerint két vállalat szállíthat ki külföldre almát.
– Érdekes, hogy 4-5 évvel ezelőttig Belgrád volt az észak-bácskai gyümölcs legnagyobb piaca. Az elmúlt pár évben a szerbiai közvetítők teljesen átvették az észak-bácskai alma közvetítését az orosz piacra, ami hirtelen becsukódott. Ők arra panaszkodnak, hogy a lehetőségeik bezáródtak. Tavaly szállítottak almát tőlünk, ami valószínű nem is a miénk volt, csak a papírok. Erre panaszkodtak az orosz felvásárlók, hogy vegyszermaradvány van benne. Azt nem tudom elképzelni, hogy az almatermesztésünk romlott volna. A növényvédelmet nem magunktól végezzünk, ugyanis szakember követi az egész folyamatot. Úgy gondolom, hogy egy nagyobb termelőnek szakemberrel kell együtt dolgoznia. Idén nagyon vigyázott a szakember, hogy mit használunk. A Prima Szövetkezetnek – mivel benne van a HACCP rendszerben – már évek óta leadjuk a permetezési naplónkat, aláírva – tudtuk meg Kovács Ottótól. Elmondta, hogy a hulló almáért – amit ipari célokra használnak – például a palánkai Nectar 3 dinárt kínált a nem apró, érett hulló almáért. Rámutatott, ennyi pénzért nem érdemes a lehullott almával foglalkozni, ezért inkább a fa alatt marad. Kiemelte, korábban mindig megdöbbenve figyelte, hogy a fejlett országokban a fa alatt hagyják a lehullott gyümölcsöt, soha nem gondolta volna, hogy erre sor kerül náluk is.
A szakemberek szerint, amennyiben közelíteni akarunk az Európai Unióhoz, lassan eleget kell tenni az előírásoknak. Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai Agrozavod növényvédelmi szakembere elmondta, ami a növényvédőszereket illeti, Szerbiában elkészítettek egy listát a betiltott szerekről.
– A megengedett szerekről nehéz beszélni, mert minden országnak szinte saját listája van. Országonként változnak a követelmények. Oroszországban összeállítottak egy bizonyos memorandumot, amiben pontosan megfogalmazták, mekkora szermaradványokat tolerálnak. Ha magasabbak az értékek, nem veszik meg az árut. Ez az előírás idén meglepte a termelőket, nem számítottak rá, ugyanis a kommunikáció a minisztérium és a termelők között hiányos volt. Az oroszok a friss áru bevizsgáltatását kérték nitritekre, nitrátokra, szermaradványokra és nehézfémekre. Vannak bejegyzett laboratóriumok Szerbiában, amelyek ezeket a vizsgálatokat végzik. Tudomásom szerint, akik bevizsgáltatták a gyümölcsöt, azoktól átvették az árut, akiknek pedig erről nem volt papírjuk, fennakadtak a rostán. Volt arra is példa, hogy a termelők termesztési naplót vezettek, ezen belül pedig növényvédelmi naplót, amiben pontosan le volt írva, mikor milyen permetezést végezték, amit a szakember hitelesített, ez is egy jó módszer – hallottuk bognár Pásztor Hajnalkától, majd hozzátette: – Most készül egy törvényjavaslat, amely a növényvédelmi szakembereknek licencet ad, így ők hitelesen adhatnak tanácsokat a termelőknek, illetve hitelesíthetik a termesztési naplókat – mondta.
A szakember kiemelte, hogy a termelőknek elsősorban a peszticidek alkalmazását kellene kontrollálni, illetve magasabb szintre emelni a termelők tudatát, hogy megelőző permetezés végezése helyett vegyék figyelembe a szaktanácsadó szolgálatok előrejelzéseit. Tervek szerint egy honlapot hoznak létre, ahol hamarosan folyamatosan követni lehet a kártevők, illetve a betegségek megjelenésének lehetőségeit.
– Ezáltal nem csak pénzt takarítanak meg a termelők, ugyanis a növényvédelem nagyon drága, hanem kevésbé szennyezik majd a környezetet és a termést is. Az adataink szerint idén az almásokban, a gazdaságban nagyobb kárt okozó betegségek nem jelentkeztek, sem a tűzelhalás, sem a varasodás nem volt olyan mértékben jelen, hogy intenzív növényvédelmet igényelt volna az alap növényvédelem mellett. A kártevők ellen feronom csapdákat állítottunk fel, ami segítette az előrejelzést. Rossz szokás, hogy sokszor megelőző permetezést végeznek a termelők, pedig tudjuk, hogy például a tetvek ellen ez nem ér semmit. Vannak nagyon hatásos szerek, amivel ellenőrzés alatt lehet tartani a kártevőket. Sokszor az élelmezési várakozási időn túl sokkal több időt vesz igénybe a vegyszerek összetevőinek lebomlása. Például az egyik forgalomban levő rovarölőszer élelmezési várakozási ideje 28 nap, de a lebomlási ideje sokkal hosszabb. Viszont ha a termelők együtt dolgoznak a növényvédő szakemberekkel, és vezetik a termelési naplót, akkor nem lehet baj. Ugyanis még most is vannak olyan szerek a piacon, amelyek hagynak maguk után úgynevezett reziduákat, vagy olyan bomlástermékeket, amelyek károsak a szervezetre – fűzte hozzá Bognár Pásztor Hajnalka. (Fotó: Molnár Edvárd)
