A nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után, és azután, hogy a tartományi költségvetést lefaragták, felmerült a kisebbségi lapok finanszírozásának kérdése is. Nemrég a tartományi tájékoztatási titkár a nemzeti tanácsok képviselőivel tárgyalt a pénzelési kritériumok újraértékeléséről. Az alábbiakban arra próbáltunk választ kapni, hogy mire számíthat a vajdasági média a jövőben?
Idén júliusban készítettünk interjút Ana Tomanova-Makanova, tartományi tájékoztatási titkárral arról, hogy az állam milyen mércék alapján finanszírozza a tartományi jelentőségű nyomtatott sajtót. Vannak lapok, így például a Magyar Szó, amelynek költségeit az állam alig 32 százalékkal fedezi, más kisebbségi lapok költségeit viszont teljes egészében állja. Ekkor a titkár asszonytól megkérdeztük, hogy ezek az örökölt kritériumok szentírásként tekinthetőek, vagy lehet-e változtatni rajtuk? Kérdésünkre a következőket válaszolta:
– A támogatás kritériuma adva van. Én nem mondom azt, hogy a jelenlegi elosztás a legjobb, de ahhoz, hogy ezen változtassunk, meg kell változtatni a parlamenti határozatot. Éspedig úgy, hogy a parlamenthez kell fordulni a javaslattal. Megtehetik ezt maguk a szerkesztőségek, de a nemzeti tanácsok is. Azt, hogy a jelenlegi kritériumokat minek alapján hozták meg, nem tudom, de valószínűleg figyelembe vették egy-egy kiadvány piacának a nagyságát is. A támogatás aránya kisebb azoknál a lapoknál, amelyek a piacon is aránylag jelentős bevételt tudnak megvalósítani. Ott pedig, ahol a piac szűkebb, és sem a lapeladásból, sem a hirdetésből származó bevétel nem jelentős, a támogatás aránya nagyobb. A vajdasági magyarok tájékoztatása szempontjából nekünk elsősorban a Magyar Szó a fontos meg az ifjúsági és gyermeklapok, de a Magyar Szó jelentős bevételre tud szert tenni a piacon is. A Hét Nap családi magazin, amelyet egy-egy család vagy megvesz, vagy nem, a tájékoztatás szempontjából egy-egy család számára nem életbe vágó. Piaca tehát szűkebb, ezért kaphat nagyobb arányú támogatást a kiadásaihoz viszonyítva. Mindezt csupán feltételezem, és ismétlem, hogy jómagam ezt az állapotot örököltem. És számomra az ide vonatkozó tartományi határozat nem szentírás – mondta.
Az interjú készítésekor még nem volt meg a nemzeti tanácsokról szóló törvény.
Azóta ezzel a törvénnyel is gazdagabbak vagyunk. Ugyanakkor köztársasági és tartományi szinten is csökkent a költségvetés, amiből az következtethető, hogy a kisebbségi lapok támogatása is csökken, vagy csökkenhet.
Ana Tomanova-Makanova nemrég, pontosabban október 10-én összehívta a nemzeti tanácsok vezetőit, képviselőit azzal a céllal, hogy a nemzeti tanácsok által alapított lapok további finanszírozásáról beszélgessenek. Az értekezletet munkajellegűnek minősítette. A titkárasszony és munkatársai mellett jelen volt Vitomir Mihailović a roma, Branko Horvat a horvát, Slavko Oros a ruszin, Miroslav Kalinjuk az ukrán, Jovan Radeski a macedón nemzeti tanács elnöke, a románokat Niku Čobanu, a bunyevácokat Nikola Vizin, a szlovákokat pedig Ladislav Čanji képviselte. A Magyar Nemzeti Tanácsból Klemm József és Siflis Zoltán voltak jelen.
Arról, hogy e munkajellegű értekezleten mit beszéltek meg, miben állapodtak meg a nemzeti tanácsok képviselői és a tájékoztatási titkár, Siflis Zoltánt kérdeztük.
– Először is az az érzésem, hogy erre a megbeszélésre a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után csupán csak udvariasságból került sor. Meghallgattuk Makanova elvárásait, azt, hogy valamennyi lap, amely az állami támogatást élvezi, a jövőben szakmailag jobb legyen. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a kalács a jövőben sem lesz nagyobb, ami azt jelenti, hogy a kisebbségi lapoknak ugyanannyi pénzt kell elosztania egymás között, amennyit ma is osztanak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a költségvetés csökkentése nem befolyásolja a lapok támogatását, ám ezt a titkárasszony egyértelműen nem mondta ki. Arról azonban szó volt, és vitáztunk, persze mindenki saját szemszögéből, hogy a jelenlegi elosztási kritériumon változtatni kell, pontosabban egy újat kell készíteni. Ahhoz, hogy ez a kritériumrendszer elkészülhessen, a Tartományi Titkárság mindegyik kiadóházhoz egy kérdőívet küld, amely kitöltésével a kérdéses sajtó ügyvezetésébe kapnak betekintést 2004-től 2009. szeptember 30-ig. Ezt követően november elején egy újabb értekezlet lesz, ahol előkészítenék a kisebbségi lapok finanszírozási határozatát. A megbeszélésen szó volt arról is, hogy mi lesz a kisebbségi rádiók és televíziók sorsával. Erre azt a választ kaptuk, hogy egy-egy közösség a majd megfogalmazott kritériumok alapján kap pénzt a tájékoztatásra, és majd maga a közösség dönti el, hogy nyomtatott sajtóra vagy más médiára költi. Az a véleményem, hogy az elkövetkező időszakban igen komoly politikai harcot kell majd vívnunk annak érdekében, hogy az állam a sajtóra a jelenleginél több pénzt fordítson.
A téma kapcsán felhívtuk Bús Ottót, a Tartományi Tájékoztatási Bizottság elnökét is.
– Hallottam a titkárasszony és a nemzeti tanácsok képviselőinek megbeszéléséről, de a részletekről még nem tájékozódtam. Azt azonban tudom, hogy a költségvetés csökkenését minden valószínűség szerint a kisebbségi lapok nem érzik meg, tehát a dotáció marad a jelenlegi mértékű. Azt nem tudom, hogy mi lesz az új kritériumok elkészítése után, nekem , a bizottság elnökeként az érvényben levő kritériumokat kell alkalmaznom.
