A szerbiai egészségügyet jó ideje próbálják ráncba szedni, és a minőséges betegellátás mellett funkcionálissá tenni. Észrevehetően sokat javultunk ezen a téren, de az évek során felhalmozódott problémákat képtelenség egyik napról a másikra megoldani, így a mai napig sok gonddal kell szembenézniük az egészségügy dolgozóinak és a betegeknek is. Ezek a gondok a gyermekgyógyászatot és a kis betegeket ugyanúgy érintik.
Túlzsúfolt várótermek, várakozás, az orvosok túlterheltek, és kevés a szakorvos. Általános jelenség ez a rendelőkben, kórházakban, melyre egyelőre nem tudtak megoldást találni. A szabadkai Gyermekgyógyászati Rendelőben hivatalosan huszonhárom orvos dolgozik, a kartonok száma pedig mintegy huszonhétezerre tehető.
– A rendelőt két részlegre oszthatjuk, a földszinten a csecsemők és a hét év alatti gyermekek betegellátása folyik, a második emeleten pedig a hét és tizennyolc év közötti iskolás gyerekeket fogadjuk. A betegkartonok száma lapján kilenc és tízezer között mozog a kisgyermekek száma, és több mint tizenhétezer iskolás gyermek van a nyilvántartásunkban. Papíron megvan a szükséges orvosi létszám, mellyel zökkenőmentesen folyhatna a munka, a valóságban viszont néhány kollégát nélkülöznünk kell, mert vagy továbbképzésen, vagy szabadságon, illetve beteg-vagy szülési szabadságon van. Ez egyben azt is jelenti, hogy kissé túlterheltek vagyunk – tudtuk meg dr. Marija Crnjaković Tonkovićtól, az egészségház igazgatónőjétől.
A törvény szerint egy orvosra nyolcszázötven iskoláskor előtti gyermek juthat. Jelenleg hét általános- és gyermekorvos látja el a mintegy tízezer kisgyermeket, vagyis ez azt jelenti, hogy egy orvos a normaként előírt nyolcszázötven páciens helyett mintegy ezernégyszáz beteget lát el. A iskoláskorú gyermekek esetében egy orvosra ezerötszáz gyermek juthat. Az orvosok száma ezen a részlegen jelenleg hat, a kartonok száma pedig mintegy tizenhétezer, tehát egy orvos az ezerötszáz helyett kétezer-nyolcszáz iskolást lát el. Az átmenetileg hiányzó orvosok helyett helyettesítő személyzetet nem vehetnek fel.
– A munkaerőhiány miatt természetesen nagyobb a zsúfoltság a rendelőkben, és a várakozási idő is hosszabb, azonban nagyon ritkán fordul elő, hogy órákat kell várni, mire az ifjú páciensek sorra kerülnek. Most már a számítógépeken keresztül is le tudjuk mérni a várakozási időt, ugyanis a beteg érkezésének időpontját és a vizsgálat befejezésének idejét is regisztráljuk. Az adatok alapján pedig elmondható, hogy általában egy órán belül sorra kerül a beteg, míg a tanácsadó részlegen előre megadott időpontban érkeznek a kis páciensek és szüleik. A norma szerint naponta harmincöt beteget láthatunk el, ehhez képest átlagban negyvenöt-ötven gyermek érkezik hozzánk egy ügyelet alatt. Őket csak úgy tudjuk ellátni, hogy lerövidítjük azt az időt, amit egy páciensre fordítanánk, és ilyenkor húsz perc helyett öt-tíz percet szánunk egy betegre.
Ahogy kötelező általános orvost vagy nőgyógyászt választani, úgy a gyermekgyógyászati rendelőben is ki kell választani egy orvost, aki a gyermeket a következő években kezelni fogja. Az orvosválasztás nem csak az orvosnak hoznak hasznot, hanem a páciensnek is, hiszen az orvos megismeri a gyermeket, végigköveti a fejlődését, időben és jól tud reagálni. Előfordul, hogy sürgős esetekben a kiválasztott orvosunk éppen nincs a rendelőben, ekkor a betegellátást egy másik doktor veszi át, legközelebb pedig már ismét a saját orvosunkhoz fordulhatunk. Bár elméletileg ennek semmilyen problémát nem kellene jelentenie, volt rá példa, hogy ugyan elvállalták más orvos betegét, de nem hagyták szó nélkül az esetet. Egy orvosnak a norma szerint meghatározott számú betege lehet, de az igazgatónő szerint ha ezt a számot túl is lépi, az sem jelent nagy fennakadást, nem befolyásolja a munkáját.
– Szeretném kiemelni, hogy nagyon fontos a pácienseknek kiválasztani az orvosukat, mert ezzel egyben egy nyilvántartásba is belekerülnek, hogy hol kezeltetik magukat, másrészt pedig a páciensek száma alapján osztják szét a pénzeszközöket az egészségügyi intézmények között. Emellett akinek nincs választott orvosa, újévtől csak sürgős esetben kaphat orvosi ellátást, ezért igen fontos ezt a lépést megtenni – emelte ki Marija Crnjaković Tonković.
Mint azt Branka Martić, a Gyermekgyógyászati Rendelő főorvosa elmondta, ahogy az előző években, idén is tapasztalható volt, hogy ebben a periódusban emelkedett a megbetegedések száma, mely nagyobb terhet ró az ott dolgozókra, és nő a várakozási idő. Az ősz általában több betegséget hoz magával, jelenleg is egy enyhébb vírusos járvány tombol a gyermek körében, míg télre jelzik az új influenza megérkezését is, mely ellen az oltás mellett egy kis odafigyelésre is szükség van, hogy csökkenjen a megfertőződés kockázata, ugyanakkor a Gyermekgyógyászati Rendelő fel van készülve egy esetleges járványra is, és nem lesz fennakadás.
