Dr. Dragana Vujić, az Anya- és Gyermekvédelmi Intézet csontvelő-átültetési szolgálatának vezetője lapunknak elmondta, hogy egyelőre csak a belgrádi Szerbiai Klinikai Központ szülészeti osztályával dolgoznak együtt, de tervezik az együttműködés kibővítését Belgrád többi egészségügyi intézményével, illetve a vajdasági, a szerbiai kórházak szülészeti osztályaival is.
– A köldökzsinór, valamint a méhlepény maradékából kiválasztott vérminta az anya és a gyermek számára is fájdalommentes és biztonságos. A csecsemő megszületése után, miután elvágják a köldökzsinórt, a köldökzsinórból és a méhlepényből egy steril, egyszeri használatos eszközzel gyűjtjük össze a vért, aminek mennyisége változhat, általában 30-150 milliliter – emelte ki dr. Dragana Vujić.
Az őssejt őrzése milyen különleges módszereket igényel?
– Az összegyűjtött vért speciális gépekkel feldolgozzák, és az így kialakult őssejtkészítményt, ami legtöbbször 20-25 milliliter, speciális zsákokban számítógép által irányított mélyfagyasztóba helyezik. A lefagyasztott minták fémkazettákba kerülnek. A fémkazettákat egy tárolóban őrizzük, folyékony nitrogénbe süllyesztve, -196 Celsius-fokon.
Hogy a mintákat szabályszerűen tudjuk tárolni, kriobiológiai laboratóriumra is szükség van. Ez a laboratórium az intézetünkben amellett, hogy rendelkezik a szükséges speciális gépezetekkel, amellyel feldolgozzák a vért, és lefagyasztják a vérből kiválasztott magvas sejteket, rendelkezik egy külső, 1000 literes tározóval is, amelyben a folyékony nitrogént tároljuk. A folyékony nitrogén egy szuperizolációval ellátott vezetéken keresztül jut be a laboratóriumba, illetve azokba a tározókba, ahol az őssejteket őrizzük. Három őssejttározóval rendelkezünk, de novemberben várjuk a negyediket is, és így több mint 3000 őssejtminta tárolására leszünk képesek.
Mennyi ideig lehet őrizni ezeket a mintákat?
– Az orvostudomány még nem tudja, hogy mennyi ideig lehet ezeket a feldolgozott magvas sejteket tárolni, egyelőre 20 évről beszélnek.
A törvény szerint az őssejtmintákat csak azoknál használhatják, akik kérték annak megőrzését, vagy fizetés fejében azok is, akiknél szükség van erre a gyógymódra, és megegyeznek a szövetek?
– A közösségi és családi őssejtbankokban a minta őrzése a Köztársasági Egészségügyi Biztosítóintézet terhére megy, vagyis az állam fizeti. Természetesen vannak magán őssejtbankok is, ahol a szülők fizetés fejében őriztethetik az őssejteket. Annak a valószínűsége, hogy annál, akinek őrzik az őssejtjeit, leukémia alakul ki, csekély, csupán 1:20 000-hez az esélye. De még akkor is, ha megbetegszik az egyén, nem a saját, hanem más őssejtjeire van szüksége. A nyilvános bankokban tárolt őssejtek minden olyan páciens számára elérhetők, akiknek erre van szükségük, természetesen a pontosan megfogalmazott javallat mellett. Gyakran hallhatjuk, hogy az őssejttel 75 fajta betegséget lehet gyógyítani, ami nem felel meg a valóságnak. Ma egyelőre a leukémia, a veleszületett, valamint a szerzett csontvelőgyengeség, a veleszületett immunrendszer-gyengeség, a vérszegénység, az aplastikus anaemia és néhány más daganatos megbetegedés gyógyításában alkalmazzák. Más betegségek esetében pedig csak egyéni eredmények léteznek, vagy állatkísérletek szintjén vannak még. Eddig mi 98 beültetést végeztünk el, ahol a csontvelőből és a keringő perifériás vérből kiválasztott őssejteket használtunk fel. Ezekben az esetekben pontosan definiált a javallat, ami ennek ellenére nem tartalmaz standard terápiás eljárásokat.
A közösségi és a családi bankok működését a biomedicinai igazgatóság ellenőrzi majd. Ez egy olyan szervezet, amit az Egészségügyi Minisztérium hoz majd létre.
A családoknak – amelyek őriztetni szeretnék gyermekeik őssejtjeit – mennyi idővel kell előbb szólniuk a kórháznak a szándékukról?
– Ki kell emelnem néhány fontos tényezőt. Háromféle őssejtbank létezik. A közösségi őssejtbankokban a leendő szülők a köldökzsinórból, valamint a méhlepényből összegyűjtött vérből kiválasztott őssejteket egy olyan betegnek adományozzák, akinek szüksége van rá. A törvény kötelez minket, orvosokat arra, hogy titokban tartsuk az adományozónak és annak a személynek a kilétét is, akinél beültetjük ezeket az őssejteket. A családi bankokban az újszülött gyermek köldökzsinórjából kiválasztott őssejteket egy beteg családtag gyógyítására őriztetik meg. Orvosilag csak ennek a két őssejtbanknak a működése indokolt. De működnek magán őssejtbankok is, ahol az őssejteket a gyermek nevére őriztetik. Ezeket a bankokat még az Európai Unió szabályozásai sem látják orvosilag indokoltnak.
A mi intézményünkben a családi őssejtbank mellett tervezzük a közösségi őssejtbank létrehozását is. A világon mindenhol a családi és a közösségi őssejtbankok mögött az állam áll, vagyis az állami egészségügyi biztosítók eszközeiből működnek, tehát a szülőknek ez nem kerül semmibe.
A mi törvényeink szerint, de így van ez más államokban is, a szülés kezdetekor már nem kérhetjük a leendő szülőktől a vér köldökzsinórból való eltávolításához a beleegyezést, függetlenül attól, milyen őssejtbankról van szó. Amennyiben a közösségi őssejtbankokról van szó, a mintavétel előtt az állapotos nőnek számos vizsgálaton át kell esnie, illetve jóvá kell hagyni a beavatkozást legalább egy hónappal a szülés előtt.
Egyes országokban, például Olaszországban és Franciaországban törvény tiltja a magán őssejtbankok létrehozását.
Mekkora az intézmény befogadóképessége, hány mintát képesek tárolni?
– Terveink szerint az elkövetkező 10 évben 8-10 ezer őssejtmintát szeretnénk összegyűjteni a nyilvános őssejtbankunkba, ugyanakkor be szeretnénk jegyeztetni és bekapcsolni az EUROCORD európai és a NETCORD nemzetközi hálózatba, hogy kapcsolatba kerüljünk a világ más őssejtbankjaival. Ezáltal lehetőség nyílik az őssejtcserére, ami azt jelenti, hogy megnő az esélye annak, hogy a megfelelő, a beteg gyógyításához szükséges mintához jussunk.
