(Fotó: Molnár Edvárd)
A kiadott hang sokkal inkább az egyén környezetét zavarja, mint magát a horkolót. Felmérések szerint a felnőtt lakosság 15 százaléka küzd ezzel az egyébként súlyos légzési-, illetve vérkeringési zavarokkal járó problémával. A horkolás okai a szakemberek szerint az orrban és a garatban keresendők, és éppen ezért az egyén életminőségét is jelentős mértékben befolyásolják.
A horkolás csak egy azok a tünetek közül, amelyeket krónikus orrbetegségek okoznak, és amelyek, mint azt dr. Zoran Dukićtól, a Szabadkai Közkórház fül-orr-gégészétől megtudtuk, nagy számban érintik a lakosságot.
– Krónikus orr- és melléküregi gyulladás viszonylag gyakori betegség, a populáció hét százaléka ebben szenved. Ez a szám valószínűleg nem sokat mond, de ha tudjuk, hogy ugyanannyi beteg van, mint ahányan cukorbetegségben szenvednek, akkor már láthatjuk, hogy milyen gyakori problémáról van szó. Orr- és melléküreg-polyposis nagyon gyakran jelentkezik. Gyulladásos, allergiás probléma áll a hátterében, illetve olyan problémák, amelyek gombákra, baktériumokra vezethetők vissza. A daganatos megbetegedések száma is növekedőben van, különösen azoknál, akik a faiparban dolgoznak, krómot tartalmazó vegyületeket használnak, vagyis a festő-mázolóknál. Ugyanakkor vannak esetek, amikor nem betegségről van szó, mégis felmerülnek problémák, amelyek akadályozzák a légzést, mint az orrsövényferdülés, a középső orrkagylók megnagyobbodása, illetve különböző anatómiai elváltozások, amelyek befolyásolják a szabad orrlégzést, valamint az orrmelléküregek szabad szellőzését és a keletkezett váladék ürülését – hallottuk dr. Zoran Dukićtól. – Az említett betegségek közül néhány lehet veleszületett, más esetekben pedig sérülés vagy kóros állapot: gyulladás, allergia következményeként alakul ki. Ezeknek a közös tünetegyüttese a nehéz orrlégzés, a fokozott orrváladékozás, ami megnyilvánulhat előrecsorgás, de hátracsorgás formájában is, amikor hátra folyik a váladék a torokba. Gondot okoz a szagérzés, a fejfájás problémája különösen a szem körül, a szem felett és alatt, valamint a melléküregek régiójában – magyarázta. Megtudtuk, hogy ezekben a kóros esetekben a műtéti beavatkozást ajánlják.
– A FESS (Functional Endoscopic Sinus Surgery), azaz a funkcionális endoszkópos szinusz, vagyis az orrmelléküreg-sebészet a múltszázad hetvenes éveiben alakult ki. Ez a melléküregek pontos anatómiáján és fiziológiáján alapszik. Műtéti beavatkozás során teleszkóppal vagy endoszkóppal a természetes nyíláson, vagyis az orrnyíláson keresztül hatolunk be az indikált régióba. Szelektíven, mechanikusan távolítjuk el a megbetegedett lágy szövetet, legyen az polip vagy krónikusan elváltozott nyálkahártya. A csontok eltávolítását is el tudjuk végezni. Nem bántjuk az egészséges szöveteket, és újra tudjuk képezni a melléküregek drenázsát, illetve szellőzését, ami előfeltétele a zavartalan légzésnek – magyarázta dr. Dukić. Elmondta, hogy az endoszkóp egy 18 centiméter hosszú, 4 milliméter vastag műszer, fémcső, ami mesterséges fénnyel van ellátva, illetve lencserendszerrel rendelkezik, így 90 fokos látószögben tudnak látni vele. Ezt a beavatkozási módszert már három éve használják Szabadkán, nemzetközileg elismert tanúsítvány mellett. Kiemelte, hogy ezt a beavatkozást nem csak az orr- és a melléküregek tájékán alkalmazhatják, hanem például a napokban egy olyan műtét végeztek el, ahol a beteg elhalt agyvelejét kellett eltávolítani, ugyanis az agyhártyák, vagyis az agyszövetnek a baloldali rostos sejtje belelógott a koponyaalapi hiányon keresztül a melléküreg tájékába, visszatérő gyulladást okozva ezzel.
– A szemidegsebészetben is használható, például a könnyzacskót is meg lehet operálni. Ilyenkor nem kell külső metszést ejteni, a behatolás az orrlyukon keresztül történik, és heg sem marad az arcon. A korábbi beavatkozások sokkal traumatikusabbak voltak, mert egyrészt orron keresztül, másrészt pedig felvágva a felső szájzugból jutottunk el az arcüreg felső falán keresztül a probléma helyére. Ez sokkal hosszabb kórházban maradással és fájdalmakkal, duzzadással is járt – mutatott rá az orvos, majd folytatta: – Az endoszkópos beavatkozással elkerüljük a vérzést, illetve az esetek kétharmadában elkerüljük a tampon használatát. Legtöbbször a műtétet úgy fejezzük be, hogy nincs semmi a beteg orrában – mutatott rá. A műtét altatással jár, és megelőző vizsgálatokat igényel. Bizonyos kiválasztott esetekben, például ha nincsenek áttétek, vagy a daganat nem terjeszkedett szét más területekre, annak eltávolításánál is alkalmazhatják.
– Akut vagy heveny melléküreg-gyulladások esetében nem alkalmazunk műtéti eljárást, konzervatív módszert alkalmazunk, vagyis lohasztjuk a nyálkahártyát, és ezáltal könnyítjük a váladékozást a melléküregből anélkül, hogy vágnánk, szúrnánk – mondta dr. Dukić. Megtudtuk továbbá, hogy sajnos a polyposis az eltávolítás után nem minden esetben, de kiújulhat. Rámutatott arra, e betegség hátterében egy pangó háttéri betegség áll.
– Ezekkel a műtétekkel általában nem mentünk életet, csak javítjuk a páciensek életminőségét, ugyanis attól, hogy valaki nem tud lélegezni, folyamatos fejfájással küzd, állandóan csorog az orra, tüsszögési rohamai vannak, nem érez illatokat, jelentős gondokkal kell megküzdenie a hétköznapokban – tette hozzá az orvos.
Jelenleg a műtétre több hónapot kell várni. Már csak február második felére kaphatnak a páciensek időpontot, ugyanis hiány van az altatóorvosokból, így hetente csupán három nap végeznek műtéti beavatkozásokat.
