Valentina Ivanić, a Vajdasági Gazdaságstratégiai Intézet igazgatója szerint Vajdaság számára a legfontosabb feladat a mezőgazdaság és az ipar felé fordulás, az, hogy ezeket az ágazatokat tegye vonzóvá a külföldi befektetők számára. Hosszútávon pedig a termékek külföldre szállításában van a jövő. Az intézet igazgatóját Szabadkán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlésén kérdeztük.
Hogyan értékeli Vajdaság határon átívelő együttműködésének eredményeit?
– Ami Vajdaságot és a határon átívelő együttműködést illeti, ez a régió sokkal jobb helyzetben van, mint Szerbia többi része, hiszen részt vehet ezekben a programokban. A tartományi kormány különös figyelmet szentelt ennek, hiszen jóval előbb megkezdte az intézményrendszer kialakítását, hogy készen álljon a különböző alapok, támogatások fogadására. A helyi önkormányzatok nagy része jól felkészült az európai uniós alapok területén. Ez alatt a rövid idő alatt mindenki igyekezett a legtöbbet kihozni magából e téren. Amikor Vajdaság regionális fejlődéséről beszélünk, akkor mindenképpen ezekre az európai uniós támogatásokra kell támaszkodnunk.
– Vajdaság specifikus helyzetben van ebből a szempontból, hiszen nem tud hatni a szélesebb, makrogazdasági jelenségekre. Természetesen nagyon attraktív, ami az elhelyezkedését illeti, hiszen határközelben helyezkedik el, nem beszélve az egyedi, specifikus kultúrájáról. Jelen van azonban az a tényező, hogy Vajdaságnak olyan körülmények között kell léteznie, olyan gazdasági jellemzőkben és stabilitásban, amelyeket a nemzeti kormány határoz meg. Ami a befektetési klímát meghatározza, és amiért Vajdaságot többen és szívesebben választják a külföldi befektetők közül, az az, hogy –mint már említettem – határközelben van, és európai uniós országok veszik körül.
Hogyan hat a gazdasági világválság a befektetők érdeklődésére?
– Minden bizonnyal csökken az érdeklődők és a befektetők száma a gazdasági világválság miatt még jövőre is. Azt is figyelembe kell venni ezzel kapcsolatban, hogy Vajdaság nagyban különbözik Szerbia többi részétől, ami a gazdasági jellemzőket illeti. Vajdaság ugyanis elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik, élelmiszeripari termékeket szállít külföldre, ami iránt a kereslet nem változik nagyban. Ez azt jelenti, hogy ha külföldi partnereik a gazdasági válság következményeivel küszködnek, akkor az itteni vállalkozóknak meg kell várniuk, hogy azok kilábaljanak a válságból, és a kereslet újra helyreálljon. Vajdaság azért van szerencsés helyzetben, mert a mezőgazdaságra támaszkodik, ezért a válság idején is, ha nem is ugyanolyan, de hasonló a kereslet a termékei iránt, hiszen ekkor az emberek kevesebben vásárolnak autót, műszaki cikket, élelmiszert viszont továbbra is vesznek.
Vajdaság fejlesztési stratégiája mire fekteti a hangsúlyt?
– Vajdaság fejlesztési stratégiájának lényege az, hogy a tartomány felismerje, melyek azok az ágazatok, amelyekre támaszkodni tud, mert fejleszthetők, és van bennük potenciál. Ami nagyon fontos: a jövőben a mezőgazdaságba és az iparba fektessünk be, és oda vonzzunk befektetőket, ne pedig a banki szektorba, szállításba, telekommunikácóba. Meg kell változtatni a módszert, aminek a segítségével idevonzzuk a befektetőket. Egy kis országnak meg kell értenie, és el kell fogadnia, hogy nyitottá kell válnia a külföldi befektetők iránt. Aminek pedig egyértelműen Vajdaság fejlesztési stratégiáját kell meghatároznia, az a kivitel serkentése.
