Két fontos hozadéka van annak a civil kezdeményezésnek, amely felkarolta a falusi turizmus problémakörét, és az idén egy nagyon fontos projektumot vezetett végig. Az egyik, hogy a majdnem egyéves képzés, továbbképzés olyan lényeges eredményeket is felmutatott, mint amilyen a község középtávú idegenforgalmi fejlesztési terve, konkrét turisztikai kínálatának kidolgozása, valamint a turisztikai szervezet és iroda megalapítása.
A másik legalább ilyen fontos dolog a tudás és a tapasztalatszerzés, amelyet minden résztvevő hasznosítani tud a közösség érdekében.
A fentiek tegnap a Falusi vendéglátás fejlesztése Kishegyesen a Telecskai dombok tövében elnevezésű projektum zárókonferenciáján hangzottak el, amelynek folyamán kidolgozták a község középtávú idegenforgalmi tervét, létrehozták turisztikai irodáját, és bemutatták a 3 és az 5 napos kishegyesi túrákat. Az európai támogatással lebonyolított képzés zárókonferenciáján jelen volt Luka Manuta, a határon átnyúló együttműködés projektmenedzsere, Bojana Milićević, a Pénzügyminisztérium európai uniós pályázati alapokkal foglalkozó szektorának koordinátora, Zoran Krtinić az illetékes szabadkai iroda munkatársa, továbbá Varnyú Ernő, tartományi gazdasági titkárhelyettes és a projekt magyarországi partnerei. A házigazda kishegyesi község nevében Pál Károly, a képviselő-testület elnöke üdvözölte a továbbképzés résztvevőit és a vendégeket, rámutatva a képzés konkrét eredményeire. A projektumot Csernik Teréz koordinátor ismertette, aki külön kitért a három- és ötnapos vendéglátás jelentőségére. A résztvevők, vagyis a tizenkilenc vállalkozó felvették a kapcsolatot a szerbiai falusi turizmussal foglalkozó szervezetekkel, ennek köszönhetően a hónap végén egy autóbusznyi vendég érkezik a községbe. Zoran Krtinić, a határon átívelő beruházások szabadkai irodájának vezetője elmondta, hogy a kishegyesi az egyike volt annak a 46 sikeres pályázatnak, amelyet az idén sikerült megvalósítani. Ezt azonban már az úgynevezett IPA programok követik, amelyek esetében sokkal nagyobb összegekről lesz szó. Ezekben az egyik legfontosabb követelmény, hogy a beruházásokat határon túli partnerek is támogassák. A falusi turizmus jelentőségéről szólva Varnyú Ernő kiemelte, hogy az ezen a téren tapasztalható nyilvánvaló lemaradásunkat csak a kishegyesihez hasonló fokozatos lépésekkel tudjuk behozni. Arra is figyelmeztetett, hogy a képzéseken elsajátított tudás nyújtotta lehetőségeket mindenképpen ki kell használni, meg kell fogalmazni az új terveket, és ezekhez partnereket kell keresni.
A község középtávú idegenforgalmi tervét Bujdosné Lengyel Eszter ismertette, Kabódi Istvánné, a projekt magyarországi parnere pedig arra mutatott rá, hogy bátrabban kellene lépni ezen a téren, és ki kellene használni a kínálkozó lehetőségeket. Ugyanis a határ mindkét oldalán az egyik legnagyobb gond a kishitűség.
