Uniós és a nyugati politikusok, diplomaták továbbra is melegen tartják az Oroszországgal szembeni szankciók témáját. Szerbia ebben a vonatkozásban nem kapott konkrét határidőt az EU-tól, ám a kérdés továbbra is közérdeklődésnek örvend a tagállamok fővárosaiban, valamint Brüsszelben, nyilatkozta a Vreme hetilapnak Emanuele EUGiaufret, az Unió szerbiai küldöttségvezetője. Kiemelte, az EU továbbra is abban bízik, hogy Szerbia végül mégis csatlakozik az orosz agresszió ellen irányuló politikához.
– Az EU természetesen méltányolja, hogy Szerbia több alkalommal is a tagállamokkal összhangban szavazott az ENSZ Közgyűlésében. Ugyanakkor Brüsszel és a tagállamok többet várnak Szerbiától. A kül- és biztonságpolitikai harmonizáció nem új elvárás, ez már a csatlakozási tárgyalások kezdete óta aktuális. Az EU-ban természetesen tisztában vannak az ország rendkívüli helyzetével, ugyanakkor Szerbia önállóan döntött az uniós csatlakozás mellett, a megkezdett folyamat eddigi hozadéka már érezhető – taglalta Giaufret.
ELKÖTELEZETTSÉGET REMÉLNEK
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a Beta hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki, hogy az új geopolitikai kontextusban Szerbiának az eddigiekhez képest dinamikusabban kellene összehangolnia kül- és biztonságpolitikáját az unióssal. Az EU természetesen tudja, hogy mennyire összetett Szerbia helyzete, ám ennek ellenére is kitart amellett, hogy az aktuális körülmények következtében konkrét lépések szükségszerűek, nyomatékosította Várhelyi, aki ugyancsak rámutatott arra, hogy stratégiai szempontból Szerbia már akkor döntött, amikor kérvényezte a tagságot.
A biztos megismételte, hogy Szerbia készen áll a 3-as klaszter megnyitására, ám a végső döntést a tagállamok hozzák meg, egyhangúlag. Mint arra rámutatott, jelen helyzetben a tagállamok egyértelmű elkötelezettséget szeretnének látni, azaz szeretnének meggyőződni arról, hogy Szerbia közvetlenül támogatja az uniót a legfontosabb kihívások leküzdésében.
A NYUGAT NEM FENYEGET
Nem biztos, hogy a szankciók vonatkozásában jellemző összehangolatlanság hosszú távon fenntartható az uniós integráció folyamatában, értékelte az SZRTV-nek Christopher Hill, az USA belgrádi nagykövete, aki szerint Szerbia előbb-utóbb felismeri, hogy a nyugathoz fűződnek érdekei. A szankciók elrendelését követően számos ország szembesült nehézséggel, ám elfogadják, hogy ekképpen ítélhetik el Oroszország magatartását, hangsúlyozta a diplomata, majd cáfolta, hogy a nyugati országok közül bármelyik fenyegeti Szerbiát. Ha valaki fenyeget, az Oroszország, mindenekelőtt az energiahordozókkal zsarolva Szerbiát, tette hozzá. Mint arra rámutatott, csupán arról van szó, hogy az országok szeretnék tudni, a jó, vagy a gonosz oldalán áll-e Szerbia. Az USA és vállalatai igyekeznek segíteni neki abban, hogy minél több forrásból szerezhessen be energiahordozókat, azaz Oroszország ne zsarolhassa többé, hangsúlyozta Hill.
MAGÁTÓL JÖNNE A BÜNTETÉS
A szerbiai elemzők közül a napokban többen is abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy ha Szerbia szankciókat foganatosítana Oroszországgal szemben, elveszítené egyik szövetségesét Koszovó vonatkozásában. Alekszandr Bocan-Harcsenko belgrádi orosz nagykövet ehhez kapcsolódóan az SZRTV-nek kifejtette, hogy Szerbia és Oroszország együttműködésének egyik oszlopa Belgrád Koszovóval kapcsolatos érdekének a védelme a nemzetközi színtéren. Moszkva számára továbbra is Belgrád álláspontjának a képviselete marad a legfontosabb, függetlenül a szankcióktól, tette hozzá.
A szankciók elrendelését esetlegesen követő orosz „megtorlásra” vonatkozó kérdésre válaszolva a diplomata kifejtette, Moszkvának eddig az EU tagállamait sem kellett büntetnie, ezek a szankciók kártékony következményeit e nélkül is megérezték. Bocan-Harcsenko hiszi, hogy a szankciók elrendelésének Szerbiára nézve is súlyos következményei lennének, továbbá nem hiszi, hogy „beáll azon országok szomorú sorába, amelyek számára nem polgáraik jóléte az elsődleges szempont”.
