Szabadkán összeállt egy bizottság, amelynek tagjai azt tervezik, hogy kezdeményezni fogják a Jugoszláv Nemzeti Tanács megalakítását. Az alkotmány szerint Szerbia minden polgára szabadon nyilatkozhat nemzeti hovatartozásáról, és a 2002-es népszámlálás alapján a lakosság igen nagy százaléka jugoszlávnak vallotta magát. Szabadkán nyolc és félezren, Vajdaságban mintegy ötvenezren, országos szinten pedig több mint nyolcvanezren. A bizottság szerint a számok alapján elmondható, hogy ez az egyik legnépesebb nemzeti kisebbség Szerbiában.
– Igaz ugyan, hogy Jugoszlávia mint állam már nem létezik, jugoszlávok még igenis vannak, sőt sokkal régebbre vezethető vissza a jugoszláv nemzet létezése, mint magának az államnak a megalakítása. A törvény és az alkotmány jogot ad arra, hogy egy nemzeti kisebbség megalakítsa saját nemzeti tanácsát. Bár néhány problémát előtte még meg kell oldani, és bizonyos technikai feltételeknek is eleget kell tenni, hamarosan kezdeményezni fogjuk a nemzeti tanács megalakítását – jelentette be Đorđe Dragojlović, a bizottság egyik tagja a minap megtartott sajtótájékoztatón.
Mint azt Olajos Nagy Miklós – aki úgyszintén a bizottság tagja – kiemelte, Szerbia más városaiból is érkezett felkérés a JNT megalakítására. Első lépésként a szabadkaihoz hasonló kezdeményező-bizottságokat szeretnének alakítani Szerbia más városaiban is, amelyeknek képviselői alkotnák a koordinációs bizottságot, melynek székhelye akár Szabadkán is lehetne. A kezdeményező-bizottságok a későbbiekben akár a Jugoszlávok Egyesületévé nőhetnék ki magukat. Olajos Nagy nehezményezte, hogy a statútum szövegébe nem foglalták bele, hogy Vajdaság területén jugoszlávok is élnek, akik hozzájárulhatnak az ország fejlődéséhez, a demokráciához, a békéhez.
– Sok nemzet élt együtt az egykori Jugoszláviában, számtalan vegyes házasság köttetett, és az itt élő népeket összekötötte a szerbhorvát nyelv, a vallás, a történelem, a kultúra, a nevelés. Jugoszlávia akkoriban vezető országnak számított Európában, miért ne eleveníthetnénk fel azokat az időket, megmutatva, hogy itt az emberek egymással harmóniában élnek. Ezzel a Szerbiáról kialakult negatív képet – mint például, hogy a szerb és horvát gyűlöli egymást – megváltoztathatnánk – mondta Blaško Gabrić.
