A novemberi, már-már tavaszias napsütéses délután fényképezőgépemmel nyakamba vettem a várost. A korán, már három óra után lehanyatló, elerőtlenedő téli nap sugarai kellemes megvilágítást kölcsönöztek a városközpontban lévő ódon tetőgerinceknek, a régi mesterek formálta míves, gazdagon díszített homlokzatoknak, kovácsoltvas erkélyeknek, a díszes bádogfigurás szellőzőnyílásoknak.
Az „óváros” monarchia korabeli építészeti hagyatékából, több mint száz év távlatából is maradtak ránk építészeti remekek, a XX. század elejét idéző szecessziós polgári házak. Amikor az Adai utcában a tízes számú épület elé értem, és önkéntelenül feltekintettem a tetőre, a kedvenc tetőm…
Nem akartam hinni a szememnek: átépítették a tetőt, leszedték a remekbe szabott tetődíszeket! Az 1905-ben, szecessziós stílusban épült Szlávnity-ház tetejéről hiányoznak a kakastaréjra emlékeztető, az épületnek sajátos képet kölcsönző, a látványt döntően meghatározó díszítőelemek. Ki merte ilyen brutálisan megcsonkítani az állami védelem alatt álló műemléképületet? A száraz kapualjból az átépített részbe vezető lépcső mellett ADVOKAT, azaz ügyvéd felirat díszeleg. A Szlávnity-ház „modernizált” szárnyában jelenleg nem lakik senki.
LAJTA BÉLA TERVEZTE
A nagypolgári házat – két család számára is bőven van benne hely – nem más, mint az a Lajta Béla városi építész tervezte, aki az egyedülállóan szép szecessziós tűzoltólaktanyát is megálmodta. A város és az idelátogatók annak idején, és azóta is megcsodálják a pazar vonalvezetésű és díszítésű épületet.
Valkay Zoltán Magyarkanizsán élő és dolgozó zentai építész már két kiadást megért Zenta építészete című könyvében a tűzoltólaktanyáról ezt írja: „A szépreményű fiatal építész a tűzoltólaktanya tevével vívta ki a zentaiak bizalmát és csodálatát. Mi több, a tűzoltólaktanya tervére szavazók között volt Szlávnity Krszta helybeli szabómester és földbirtokos, akinek annyira megtetszett a laktanya terve, hogy felkérte a tervezőt egy lakóházterv elkészítésére. 1905-re el is készült az első többszínűre festett zentai lakóépület. A stílusában szecessziós népi díszítéseket és merész vonalvezetést tükröző épületet minden jel szerint ugyanaz a vállalkozó emelte, mint a laktanyát. Ez a ház is ékes bizonyítéka annak, hogy a század elején mennyire játszott közre egy-egy ember személyes igénye abban, hogy modern épületet építsen magának.”
-- Megdöbbenéssel értesültem, hogy mi történt a Szlávnity-házzal Zentán. Elképesztő, hogy egyesek, akiknek pénzük van, fogják magukat, és senkit sem kérdezve, a saját eszüktől átépítik a védett műemléképületeket. A városközpontban különben is minden, épületen tervezett beavatkozást jelenteni kell, engedélyeztetni kell az illetékes községi hivatalban. Hová jutunk, ha mindenki kénye-kedve szerint kezd el bontani és építeni. Mindig is annak a híve voltam, hogy csak egy egységes városkép, városi építészet lehet elfogadható, amely a hagyományokra alapoz. Az évek során sok értékes homlokzat, egész épület esett áldozatul a boltnyitásoknak, átépítéseknek. Minden városnak büszkének kell lennie az építészeti hagyatékára, és minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell őriznie ezeket a felbecsülhetetlen értékeket – hangsúlyozta nem először Valkay építész.
A zentai községi építészeti felügyelőség szakemberei jegyzőkönyvbe vették és dokumentálták a Szlávnity-ház tetőszerkezetén végzett beavatkozásokat, majd összevetették a korábbi állapotokkal:
– Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy jelentős átalakítási munkálatok történtek, annak ellenére, hogy erre nem kértek építési engedélyt, sem előzetes véleményezés, egyeztetés nem történt. A műemléképületeket is fel lehet újítani, de csak fokozott odafigyeléssel. Csak azokat a beavatkozásokat lehet elvégezni, amelyek nem változtatják meg a műemléképület korábbi jellegét, stílusát, kinézetét – mondta Tuza Valéria építési felügyelő, aki elkészítette a jegyzőkönyvet, amely alapján a Községközi Műemlékvédelmi Intézet végzést hoz, és felszólítja az aktuális tulajdonost, hogy záros határidőn belül a részletes útmutatók alapján végezze el a műemléképület helyreállítását. Amennyiben erre nem kerül sor, a szecesszióromboló tulajdonost a bíróság kezére adják.
VISSZA KELL ÁLLÍTANI!
Dömötör Gábor építész, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakembere időnként ellátogat a Tisza-vidékre is, hogy szemrevételezze a védett műemléképületek állagát. A közelmúltban zentai látogatása alkalmával megrökönyödve tapasztalta, hogy a szecessziós stílusú, védelem alatt álló Szlávnity-ház egyik felét a tulajdonos átépítette.
– A háznak ezen a részén a tetőt lecserélték, beavatkozás nyomán az épület mintegy negyven százaléka rendkívüli módon elüt a nagyobbik részétől. A cserépfedés elüt a ház nagyobbik felét borító cserepektől. A tetőgerincről leszedték a díszítőelemeket, a taréjokat. Az udvari homlokzati díszítését eltakarja a korábbinál majdnem egy méterrel hosszabban kinyúló széles eresz. Az épület utcai frontját is elcsúfították. Az eredeti sima falat fröcskölt vakolattal vonták be. Az épület két fele nem egyforma színűre van festve. Számos rendellenességet tapasztaltunk a szemrevételezés alkalmával.
A Községközi Műemlékvédelmi Intézetet nem érdekli, hogy hány tulajdonosa van egy államilag védett épületnek. A tulajdonosoknak a felújítást megelőzően engedélyt kellett volna kérniük, mert csak az épület egységét, stílusjegyeit megőrizve, a szakembereink jóváhagyásával szabad belekezdeni a renoválásba.
Erre az épületre még 1994-ben kértek véleményezést, az idén elvégzett drasztikus beavatkozásokat az új tulajdonos illegálisan, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet jóváhagyása nélkül végezte el. Mindenképpen utasítani fogjuk, hogy állítsa vissza a tetőt és a homlokzatot az eredeti állapotba. A törvényes rendelkezések világosak, a műemléképületek engedély nélküli átalakítása bűncselekmény, amelyért egy évtől akár három évig terjedő börtönbüntetést is ki lehet róni – mérlegelte a helyzetet a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakembere.
