Bagolyváros

Az esti szürkületben hangtalanul tovasuhanó bagoly látványa még manapság is sok emberben félelmet kelt. Az éjszakában messzire hallatszó bagolyhuhogás, a nászrepüléskor szárnyaikat csattogtató baglyok ugyancsak hátborzongató élményt jelenthetnek mindazok számára, akik csak a tudatlanságból eredő rémtörténetekből ismerik a baglyok rejtett, de nagyon is érdekes életét.

A napokban, tavaly decemberhez hasonlóan, a fiatal madarászok bagolyszámláló akciójának köszönhetően ismét Nagykikindára terelődött a média figyelme. Az újságokban és a televízióban is felkapott téma lett a városi park fáin naponta százával szunyókáló erdei fülesbaglyok valóban nem mindennapi látványa. Valóban nem lehet nem észrevenni a nem szokványos természeti jelenséget, amikor 700 bagoly telepszik le a város központjában, az már nem maradhat visszhang és nyom nélkül. Annál is inkább, mert a telente kisebb-nagyobb telelő csapatokba verődő baglyok elárulják jelenlétüket, hiszen a nappalozó fáik alatt százával sorakoznak a sötétszürke szőrgombócok, az előző esti vadászat során elfogyasztott rágcsálók szőr- és csontmaradványait tartalmazó köpetek. A szőrgalacsinok mellett természetesen a sok fehér ürülékfolt is árulkodó nyom. Még szerencse, hogy a nyugalmasabb, elhagyatottabb településrészeken nappaloznak a baglyaink, így a „piszkításuk” kevesebb embert zavar. De például Zentán, a városházának által, a nyugdíjas egyesület székházának nem nagy udvarán, az örökzöld tiszafák oltalmában és a szomszédos nyírfákon mintegy kétszáz bagoly „köpetel” és ürít szorgalmasan nap nap után.

TIZENEGYEZER BAGOLY

Az újvidéki biológushallgatók Josif Pančić nevét viselő tudományos egyesülete immár harmadik éve végzi a telelő erdei fülesbaglyok állományfelmérését:

– Ezen a télen is megszámláljuk a telelő baglyokat, szinte minden vajdasági madarász, számos egyetemista és természetbarát bekapcsolódott már ebbe a látványos eredményeket hozó akcióba. Közép- és Észak-Bánát december első napjaiban ismét rekordot döntött, még a tavalyinál is nagyobb telelő csapatokat számláltunk meg. Nagykikindán, a városi parkban nem kevesebb mint 726 erdei fülesbaglyot vettünk számba, ami a tavalyi négyszázas értéket is jócskán meghaladja. Tordán 310, Basahídon 307, Melencén 172, Rusandán pedig 150 erdei fülest számláltuk össze. Érdekes volt, hogy Tordán és Melencén egy-egy réti fülesbagoly is csatlakozott az erdei fülesek csapataihoz.

A nagykikindai eredmény ismét, ha nem is világrekordot, de európai csúcsot döntött, hiszen sehol sem számláltak még Európában ekkora telelő csapatot. Már-már turisztikai attrakciónak számítanak a nagykikindai baglyok, amelyek békésen tűrik a sok kíváncsi embert a pihenőfáik alatt. Nemcsak Nagykikindán, hanem az eddig bejárt többi bánáti településen is több erdei fülesbaglyot találtunk, mint tavaly. Immár harmadik télen tapasztaljuk a bagolyállomány gyarapodását, ami akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy bizonyos számú erdei fülesbagoly telelni érkezik északról a Kárpát-medencébe. A bagolygyarapodás lehetséges oka feltételezéseink szerint, bár ez még tudományosan nem igazolt, a rágcsálók számának, a mezei pocok túlszaporodásának a hozadéka lehet. Idén ugyanis száraz év volt, kedvezett a rágcsálóknak, ennél fogva a bagolycsaládok nagyobb számú fiókát tudtak felnevelni – mondta Dimitrije Radišić fiatal biológushallgató. A lelkes fiatalok kitartó munkájának köszönve ma már viszonylag pontos képünk van a tartományunkban előforduló telelő erdei fülesbaglyokról, melyek száma meghaladja a tizenegyezret.

NESZTELEN ÉJI VADÁSZOK

A Tisza mentén a törökkanizsai dr. Ágoston Attila állatorvos, ornitológus is rendszeresen kíséri a telelő baglyokat:

– A téli hónapokra csapatokba verődő erdei fülesbaglyok, ha nincsenek folyamatos háborgatásnak kitéve, éveken keresztül használják ugyanazt a fenyőcsoportot vagy más alkalmas fákat a nappali pihenőjük eltöltésére, szunyókálásra a mindennapi szürkületben kezdődő portyázásaik előtt. Több kilométerre is elröpülnek a nappalozó helyüktől, hogy a mezőgazdasági területeken, különösen a parlagokon, a lucernatáblákon hemzsegő rágcsálókból zsákmányoljanak.

A bagoly testét és szárnyát olyan finom puha tollak bélelik, amelyek nesztelen röpülést biztosítanak. Teljes sötétségben a bagoly sem lát. A csillagfényes vagy holdvilágos este már elegendő fényt ad a bagoly tájékozódásához, de a zsákmány pontos helyét elsősorban kitűnő térbeli hallásának köszönve méri be. A két hallójárata eltérő szögben nyílik a koponyája két oldalán, ez teszi lehetővé a hanghullámok irányának, az egér neszezésének hajszálpontos bemérését. A hangtalan éjszakai vadász tűhegyes karmai elől nem menekülhet egyetlen rágcsáló sem. Egy-egy vadászat alkalmával több egeret vagy mezei pockot is elfogyaszt. Fiókaneveléskor több ezer mezőgazdasági kártevőnek számító rágcsálót hordanak a mindig éhes kis baglyoknak – mondta az állatorvos, aki a napokban a határ menti Rábén új, ötvenes telelő csapatra bukkant az egyik idős bácsi kertjében álló fenyőfákon.

Zentán és környékén is vannak ismert baglyos helyek, bár az is igaz, hogy az intenzívebben művelt bácskai rónán kevesebb a bagoly. Barna Krisztián fiatal zentai madarász évek óta kíséri a zentai bagolycsapatot.

– Korábban az egykori Tisza mozi udvarán és a vele szomszédos múzeum mögötti fenyőcsoportban volt a legtöbb bagoly, de fokozatosan átszoktak a városháza melletti lakótömb által körülzárt területre, amely a nyugdíjasok székházának udvarával van kapcsolatban. Lényegében évek óta ugyanabban a városrészben, a központban vannak a baglyok, mégis alig tudnak róluk az emberek, mivel az utcáról nem látni a nappalozó fákat.

A baglyok pontosan tudják, melyik faluban, hol nem laknak, hol van olyan lakatlan épület, amelynek nyugodt, csendes udvarán fenyőkön vagy más fán zavartalanul pihenhet a csapat naphosszat. Felsőhegyen például a templom háta mögötti utcában egy idős néni udvarán, nagy fenyőkön telelnek a baglyok. A néni alig mutatkozik az udvaron, háziállat nincs, nem járkál senki.

Kishomokon rengeteg erdei fülesbagoly nappalozik egy lakatlan ház udvarán, itt is nagy fenyőfa ad oltalmat a rágcsálópusztítóknak. Keviben egy romos épület, a tejátvevő mellett, szintén lakatlan és fenyőfa áll a ház mellett, a fenyőn pedig több tucat bagoly húzódik meg telente – mondta Krisztián.

A természetjárók, a madarak érdekes világát kutatók egybehangzó véleménye szerint az erdei fülesbaglyok ezrei a mezőgazdaság leghasznosabb önkéntesei. Ők tízezren milliónyi rágcsálót pusztítanak el évente. Becsüljük meg őket, és legyünk rájuk büszkék, hogy ennyien állnak az ember szolgálatában!