Mi történik, ha versünkről lelopják a nevünket? Vagy ellopják a versünket? Vagy ellopják a találmányunkat? A védjegyünket…? Mi a szellemi tulajdon? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Török Anikó újvidéki ügyvéddel, aki térségünkben nemcsak szerb, hanem magyar nyelven is a legjobb válaszokat tudja adni e témakörben. Európai polgári és gazdasági szakjogász.
A mi térségünkben az egyetlen, aki az említett kérdésekről magyarul is tud beszélgetni az ügyfelekkel.
Mi a szellemi tulajdon? – kérdezem Anikót Bozóki Antal irodájában.
(Antal ugyanis hamarosan nyugdíjba vonul, és a teret, amelyet ő élt itt be, átengedi Anikónak. És ezt, bevallása szerint, azért teszi, mert utódja olyan jogi értékekkel van felvértezve, amelyek az elkövetkező években, az Európai Unióhoz való csatlakozás éveiben valamennyi polgártársunk számára létfontosságúak lehetnek.)
– Először is alapfogalmakról kellene beszélnem. A szellemi tulajdonok közé a nem anyagi javak sorolhatók, az irodalmi, a zenei alkotások, a védjegyek, de ide tartozik a szabadalmi jog, a földrajzi származás jele, a formatervezés, a termék külalakja…
Ha megírtam egy verset, és az más neve alatt jelenik meg a honlapokon, mit tehetek annak érdekében, hogy megvédjem szerzői jogomat?
– A szerzői alkotás szellemi tartalmú. Ide sorolhatók az irodalmi, a képzőművészeti alkotások, a filmek, de mondjuk egy lexikon, szótár… készítőinek alkotása is. Itt a szerző kizárólagos joga, hogy a kiadványon őt tüntessék fel szerzőként, ugyanakkor kizárólagos joga az is, hogy művét megvédje a jogtalan használat ellen, a mű módosítása ellen, engedélye nélküli megjelentetése ellen. Itt, Szerbiában a szerzői alkotás jogát nagyon sokszor sértik meg, büntetlenül. A honlapon megjelent művek eredete sokkal nehezebben ellenőrizhető, mint a könyvben megjelent műveké. Persze, ha a világhálón megjelenik az ön műve más neve alatt, pert indíthat. Kérdés azonban, hogy hol, melyik országban jelent meg, pontosabban, hol van a kérdéses honlap bejegyezve, mert ott kell pert indítani. Az internet világa kissé bonyolult, de azt hiszem, hogy nem járhatatlan.
A szabadalom világa is ilyen bonyolult? Ugyanis néhány feltalálóval, újítóval beszélgettem már, akik nem szóltak lelkesedéssel erről a kérdésről.
– Először is tisztáznunk kell, hogy a szerző – feltaláló, újító – kizárólagos joga, hogy a szabadalmazott találmányt használhassa. De mi van, ha találmányát nem szabadalmaztatta, de ezt megtette helyette a szomszédja? Ebben az esetben a szomszédja nevén jegyzi a Szerzői Jogvédő Iroda (Zavod za intelektulanu svojinu), a valódi szerző pedig, miután tudomást szerzett arról, hogy találmányát szomszédja ellopta, eljárást indíthat ellene. Ez az eljárás bonyolult és hosszadalmas, ugyanis bizonyítania kell a szerzőnek a saját igazát. Sokkal egyszerűbb és sokkal olcsóbb a szabadalom megvédése. Azt azonban tudni kell, hogyha egy újító Szerbiában védi le a szabadalmát, az nem jelenti azt, hogy a világban is levédte. De ha valaki mondjuk Spanyolországban értékesíti az itteni feltaláló alkotását, ez ellen is van jogorvoslat.
Számomra érdekes a földrajzi származás jelének jogi megvilágítása. Ez azt jelenti, hogy egy-egy terméken azt írja, hogy Made in EU, közben pedig kínai termék?
– Nem. A földrajzi származással védett például a futaki káposzta. Vagy a bermet (ürmös). A futaki káposztát csakis ezen védett származással lehet árusítani. Nem történhet meg, hogy Šabacon futaki káposzta néven árulják ezt a terméket, ha az nem futaki káposzta. Ugyanakkor, miután valaki levédte ezt a terméket a földrajzi származása alapján, nem jelenti azt, hogy csak ő értékesítheti ezt a káposztát. Ugyanezt megteheti a szomszédja is, ha Futakon termeli káposztáját. Az ürmössel más a helyzet. Az nincs úgy levédve, hogy csak mondjuk Karlócán készítik. Ürmöst, azaz bermetet tehát készíthetnek Szabadkán is, Temerinben, bárhol e térségben, mert nincs szűken behatárolva, hogy hol „terem”. Persze, ebben az esetben a vásárló nem mindig tudhatja, hogy futaki káposztát vásárol-e vagy mást, futakinak feltüntetve. Ha valaki észreveszi a csalást, és bizonyítani tudja, feljelentést tehet, vagy ügyvédhez fordulhat.
