A belgrádi Jaroslav Černi Vízipari Intézet készíti el azt a felmérést a Palicsi- és a Ludasi-tavon, amelyeknek köszönhetően konkrét megoldás születhet vizeink megmentésére. Az intézet még szeptemberben megkezdte a munkát, igaz két hónap késéssel. A teljes dokumentáció március 30-ra készül el, ez tartalmazza majd a tó vizének és az iszapnak az állapotát, illetve megoldási javaslatokat is.
Az illetékesek szerint, amint meglesz ez a dokumentáció, még a jövő év első felében sor kerülhet az iszaptalanításhoz szükséges versenypályázat kiírására. Arról, hogyan áll most a felmérés, mit sikerült megtudni a tóról, Nemanja Komazec államtitkárt, a Palicsi- és a Ludasi-tó tisztításával és iszaptalanításával megbízott munkacsoport elnökét kérdeztük.
Sikerült-e a meglévő dokumentációt begyűjteni? Mit tartalmaznak ezek a dokumentumok, és mit tapasztaltak a helyszínen?
– A projektum elkészítéséhez minden elérhető műszaki dokumentációt összegyűjtöttünk, illetve azokat a publikációkat, írásokat is, amelyek a két tó problémáival foglalkoznak. Ezek több szempontból világítják meg a problémát – hidrológiai, hidrogeológiai, vízipari, biológiai, kémiai és más szempontokból. A dokumentáció egy része, különösképpen az, amely a 70-es években történt tisztításról szól, nem áll a rendelkezésünkre. A szóbeszéden kívül, hogy ez a dokumentáció magántulajdonban van, azoknál, akik dolgoztak ezen a tisztításon, mást sajnos nem sikerült megtudnunk.
Az önkormányzat, a városrendezési intézet és a kataszteri hivatal a rendelkezésünkre bocsátott különböző felvételeket, az 1999-es és a 2008-as légi felvételeket a két tóról, a kataszteri terveket és a palicsi főtervet. A szabadkai Közegészségügyi Intézet a rendelkezésünkre bocsátotta a két tó állapotáról szóló évi jelentéseket, illetve a Körös-patak, valamint a Velebiti-tó állapotáról szóló dokumentációt. A mérések és kivizsgálások részletes eredményeit már kértük, azonban még nem kaptuk meg.
Mindkét tavat körbejártuk, emellett a Körös-patakot és a velebiti víztározót is, az Orom–Palics-kanálist és minden környező objektumot. Részletes jelentés készült arról, hogy milyen állapotokat találtunk, min kellene javítani, hogy a rendszer újra működőképes lehessen.
Emellett elvégeztük a tavak geodétikai mérését, ahol az iszap vastagságát mértük le. Elkészült a tó aljzatának 3D-s felvétele is.
Ezeknek a felvételeknek és a kataszteri terveknek az egybevetésével megállapítottuk, mely partrészeket kellene szanálni és ily módon megvédeni.
Elvégezték-e az üledék és a tó vizének állapotfelmérését? Milyen eredményeket kaptak?
– A tó természetes állapota felborult, az ismert okok vagyis a városi és az ipari szennyvíz miatt. Ezeket a vizeket, igaz ugyan, hogy csak a vizet, az üledéket nem, vizsgálja a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet is. Az intézet egy pontban végzi a tavak felmérését, míg a szabadkai Közegészségügyi Intézet ezt több ponton teszi. Ezért elég részletes eredményeket kaptunk, mégsem volt teljes mértékben lehetséges az összevetés, mert nem elég részletes és pontos a mérés helye.
Viszont az elmúlt öt év méréseiből (a köztársasági intézet, a fizikai-kémiai, a biológiai és mikrobiológiai adatokból) levonható a következtetés, hogy a tó pH-értéke jóval magasabb egy egészséges tóénál, az oxigéntelítettsége hatalmas, a nitrogéntartalma miatt is a III. és IV. osztályú tavak csoportjába esik. Veszélyes és káros anyagokból magasabb a koncentráció, amennyiben ólomról, arzénról, simazinról (Palicsi-tó esetében), atrazinról (a Ludasi-tó esetében) beszélünk. A tó pH-értéke 9 és 10 között mozog, ami a IV. osztályba sorolható tavak értékét is meghaladja.
A tó nitrogéntartalma egész évben magas, bár folyamatosan változó. A foszfor értéke állandóan magas az idény alatt, és folyamatos emelkedést mutat.
Ezek az eredmények arra mutatnak rá, hogy a tó virágzása most már szinte állandó és nem időszakos jellegű. Emellett most már állandó a hatalmas mennyiségű üledéktermelés.
Az üledék kivizsgálásánál kiderült, és ez különösen a 4-es szektorra jellemző, hogy a szervetlen anyagok jelenléte 80 százalékos: karbonátok, kloridok, kálcium-, vas-, mangán-, nátrium- és magnéziumszulfátok vannak jelen. A toxikus elemek és nehézfémek jelenléte a normális keretek között mozog.
A 4-es szektorban egyáltalán nem jegyezték a makrozoobentos létét, ami azt jelentheti, hogy a feltételek olyanok voltak, hogy a tó aljának állatvilága szinte teljesen kihalt, ami negatív következményekkel volt az ichthyofaunára is. Ezért teljesen érthető, hogy a tó ökoszisztémája felborult.
Milyen lehetőségeket látnak a tó tisztítására és az iszaptalanításra?
– Az üledék minőségétől és mennyiségétől függ majd az iszaptalanítás is. Ehhez szükség van még a további adatokra. Minden megoldást holland szakemberekkel ellenőriztetünk, akik annak idején a Rajna deltájának tisztításában vettek részt (a Rajna deltája annak idején halott volt).
Az egyik lehetséges variáció: ha az üledék mennyisége kicsi, legfeljebb 10-20 cm, és szolid minőségű, akkor elég a tó vizmennyiségének növelése, az iszapot pedig csak azokon a helyeken kell eltávolítani, ahol a tó partját is szanálni kell.
Amennyiben az üledék mennyisége nagy, de szolid állapotú, vagyis nem találhatók benne nehézfémek, akkor az iszapot el kell távolítani. Amennyiben a szennyezést csak kórokozó baktériumok okozzák, akkor további három alvariáció közül lehet választani:
1. Amennyiben az iszap szolid minőségű, nem rossz szagú, akkor az felhasználható a part szanálására, illetve földterületeken helyezhető el.
2. Ha szolid minőségű, de kellemetlen szagot áraszt, akkor nem produktív területekre kell elhelyezni, ekkor figyelni kell a széljárásra.
3. A harmadik megoldás az iszap átpumpálása egy holt részre. Ebben az esetben a második szektor lenne megfelelő gazdasági szempontból is, a többi szektor érdekében, illetve a Vértó egy része is alkalmas lehet.
Amennyiben mikroorganizmusokkal fertőzött iszapról beszélünk, az értékek meghaladják az ökotoxikus határokat. Ekkor az üledéket előzőleg kezelni, higienizálni kell. Ebben az esetben is több variáció lehetséges. Az egyik a szeméttelepen történő higienizáció. A másik az úgynevezett Geotube-technológia (az iszapot előkészített polimér zsákokba pumpálják). Kétszeres a hozadéka ennek a variációnak. Először is 24 óra múlva teljesen átdolgozott és tiszta víz távozik a zsákokból, továbbá ezeket a zsákokat a part rendezésére lehet használni.
Amennyiben az üledék kőolajszármazékot és szénhidrogént tartalmaz – aminek igen kicsi az esélye az eddig elvégzett eredmények alapján – akkor előbb bioremediációt kell végrehajtani, majd higienizációt.
Amennyiben nehézfémeket is tartalmaz az üledék, ami szintén nem valószínű, akkor stabilizációra van szükség, ami után eltávolítható az iszap a szeméttelepre. Itt is több alvariáció van. Többek között a növények ültetése, majd azok komposztálása, elégetése és veszélyes hulladéktelepre való elszállítása.
Van-e már arra vonatkozó terv, hogy ezt az iszapot, amennyiben veszélyes hulladéknak számít, hol helyezik el?
– Ebben az esetben természetesen figyelembe kell venni a hazai és nemzetközi, ide vonatkozó előírásokat. A legnagyobb gondot az okozza, hogy Szerbiában nincs olyan törvény, amely a szennyezett üledék kezelésére vonatkozna. Ennek következményeként nem tudjuk előírni, hogy ezt hogy is kezeljék majd, amennyiben erre sor kerül. Emellett azonban találhatók megfelelő területek, amelyekről a hulladékgazdálkodási előírások mentén lehet dönteni, valamint ebben az esetben figyelembe kell venni a földek minőségéről, a földalatti vizekről szóló előírásokat, a városok és lakott területek távolságát. Tehát mindenképpen a környezetvédelmi szakemberek ellenőrzése mellett kerülhet erre sor.
Mit lehet addig tenni, amíg az iszaptalanításra nem kerülhet sor?
– A környezetvédelmi törvény, a vízipari rendszerek kezelésével foglalkozó, továbbá a technikai és technológiai szabályok nagyon szűken definiált eljárásokat tesznek lehetővé, és csakis ökológiai katasztrófák, úgymond szerencsétlenségek esetén. Mivel az említett tavak állapota már évek óta rossz, nem beszélhetünk balesetről. Ezért nincs gazdasági indokoltsága egy átmeneti megoldásnak. Aminek viszont lenne értelme, az a tiszta víz biztosítása a Tisza–Palics-rendszerből. Elengedhetetlen, hogy tiszta víz érkezzen a két tóba.
Mikor készül el a projektum, és ennek tudatában mikor kerülhet sor annak gyakorlati megvalósítására?
– A munka 2010. március 30-ig befejeződik, ahogyan azt a szerződésben meghatároztuk, ugyanis két hónappal későbbre helyeztük a munka megkezdését. A munka jelentőségét tekintve feltételezhető, hogy a versenypályázatot 2010 első felében sikerül kiírni. (Fotó: Molnár Edvárd)
Már a fürdőidény kezdetén fekális eredetű baktériumokat találtak a vízben
