A mocsári nőszőfű kosborfélékre jellemző felépítésű virága
Hódegyházától északkeletre, az Aranka folyócska egykori öntésterületén, az egyik alacsonyabb, a nyári hőség idején is nedves talajú területen június 20-án, madárfotózásra igyekezve – a löszfalban színes gyurgyalagok költenek – a magas, majdnem derékig érő növényzet között feltűnt egy csoport érdekes, korábban sehol másutt nem látott, majdnem térdig érő fürtös virágzatú növény. A bókoló virágok jellegzetes formája azonnal elárulta, hogy a kosborfélék, vagyis az orchideák (Orchidaceae) családjába tartozó növényről van szó.
A szakirodalom átlapozása után csakhamar kiderült, hogy az igencsak ritka és védett mocsári nőszőfűre sikerült rábukkanni. Hosszú, kúszó gyöktörzsű, kissé szögletes, felül rövid szárú, 30-50 cm magasra növő évelő növény a mocsári nőszőfű, amely nedves réteken, lápos területeken júniustól augusztusig virágzik. A hódegyházi határban meglelt mintegy 150-200 tő nőszőfű már július első hetében elvirágzott és tokterméseit érlelte. Minden virág helyén egy hüvelyes termésre emlékeztető tokban sok apró magot terem.
A növény alsó levelei széles lándzsásak, tövükön a legszélesebbek, a felső levelek fokozatosan keskenyedők, méretük is csökken. A virágzat laza fürt, többé-kevésbé egy oldalra néző, bókoló virágokkal. A külső lepellevelek pirosas erezetűek, a belsők fehérek, rózsaszín tövűek. A mézajak fehér, csúcsi része pajzs alakú, hullámos csipkés szélű piros erű, nektárt termelő tövi részéhez keskeny "nyakkal" csatlakozik. Ki kell emelni, hogy Vajdaságban nagyon ritka és VESZÉLYEZTETT VÉDETT NÖVÉNYRE sikerült rábukkanni.
Szerbia flórját feldolgozó kötetben a mocsári nőszőfű lelőhelyeként említik a Tarcal-hegységet (Fruška gora), a Deliblatót és a Duna-mentét. Ranko Perić az Szerbiai Természetvédelmi Intézet újvidéki részlegének fiatal botanikusa több vajdasági lelőhelyet is ismer, a mocsári nőszőfüvet megtalálta Alibunár, Apatin (2 lelőhely), Gajtás (Kajtašovo), Monostorszeg (Bački Monoštor) valamint Prigrevica környékén is.
A Szerbiai Természetvédelmi Intézet Eltűnő növények (Biljke koje nestaju) címet viselő 1999-es kiadványában a mocsári nőszőfű lelőhelyei sorában a Tarcal-hegység és Deliblató mellett Királyhalma, Futak, Újvidék, Piros és Zenta környéke is fel van sorolva, de a kiadvány szerzői semmiféle konkrét adatot, dátum vagy lelőhelyet nem írtak le, puszta felsorolásról van szó. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a mocsári nőszőfű Hódegyháza melletti élőhelye már méreteiben is az egyik legjelentősebb az országban. A botanikusok máris élénk érdeklődést mutatnak a nagyszerű botanikai felfedezés iránt.
A mocsári nőszőfű kosborfélékre jellemző felépítésű virága
Hüvelyes termésre emlékeztető tokban sok apró magot terem
