Grujin Jovan: Nem félünk, de kezdi türelmét veszíteni az ember
Bogarason a nagyobbik boltban a reggeli órákban egymásnak adják a kilincset a háziasszonyok, a jól ellátott üzletben mindenféle konyhára való beszerezhető. A megkérdezett tíz bogarasi közül 8-9 elmarasztalóan nyilatkozott a faluban uralkodó általános állapotokról. Korábban is rendszeresek voltak a kisebb-nagyobb mezei lopások, betörések, de hogy most már az ember élete sincs biztonságban a tanyavilágban, ez már igencsak felborzolta a kedélyeket.
Szűcs Istvánnak (jobbról) a fogát verték ki a betörők
Mint arról már beszámoltunk, a héten találtak rá az egyik tanyán a kilencvenéves, egyedül élő asszonyra, akit gyilkosai egy takaróba csavartak, és a tanya kerítése mellé tettek. A boltosnak tűnt fel, hogy a néni napokig nem jött a kenyérért. Amikor egyik helybeli meglátogatta, akkor derült ki, hogy a már napokkal korábban kioltották az életét. Az elmúlt nyolc hónap alatt a negyedik természetellenes halál történt ezen a vidéken. Korábban egy idős bogarasi asszonyt téptek szét a kutyák, majd következett a három halálos áldozattal járó falomlás, most pedig az agyonvert idős hölgy.
Nincs olyan lakója Bogarasnak, akitől az elmúlt néhány évben ne loptak volna el valamit az udvarból, a garázsból, a padlásról vagy épen a földről, mert idejében nem szállították haza a kukoricát vagy a krumplit.
– Ami a faluban és a környező tanyavilágban történik, az már több a soknál, kezdi meghaladni a tűrőképességünket – mondja nem kis felháborodással Berta Rozália, aki adai születésű, de Bogarasra jött férjhez annak idején. Gyerekei már elköltöztek Bogarasról, mert helyben nincs munka, csak azok maradnak, akik a földdel bajlódnak.
– Sajnos nem elég összetartó a falu, mindenki a saját gondjával van elfoglalva, az idős, magányos, tanyán élő emberek is csak önmagukra számíthatnak, de tehetetlenek a betörőkkel, tolvajokkal szemben. A cigányok már nem gyalogosan meg lovas kocsival járnak lopni, mint valamikor, hanem autóval. A rendőrség tehetetlen, vagy nem is akar velük igazán elbánni. Előfordul, hogy a bejelentésre már ki sem jönnek, nem győzik, vagy nem tudják megfékezni a lopásokat.
Kezdődik az őszi betakarítás, nagyon kell igyekezni, mert ami beérik, már lopják is, a kukorica és a cirok sincs biztonságban. Munkanélküliség van, ennek ellenére nagyon nehéz megbízható munkásokat, napszámosokat találni. Semmi kifogásom a becsületesen dolgozó cigányok ellen, de vigyázni kell velük, mert a férjem egyszer előleget adott nekik, és amikor ment értük a megbeszélt helyre, hogy majd viszi őket dolgozni, a hűlt helyüket találta – panaszkodott Rozália asszony, aki a falu legnagyobb hiányosságaként a telefont említette, amit a választások alkalmával biztosra ígértek a politikusok.
Közcím: Kavarófával verték ki a fogát
Szűcs István a bolt előtt sörözgetés közben mesélte el nem mindennapi esetét. Egyedül él a tanyáján, nem nősült meg, családja nincs, tehetősnek sem mondható, de két hónapja mégis megpróbálták kirabolni fényes nappal.
– Alig múlt két hónapja, amikor egyik nap hazaértem, hát látom, hogy a roma csávó már bent keresgél a folyóson, mint csakhamar kiderült, a mobiltelefonomat akarta ellopni, meg még ki tudja, mit nem. Egy betörővel még csak elbántam volna, de gyorsan kiderült, hogy még négyen vannak. Tettlegességre is sor került, aminek az egyik fogam látta a kárát, kavarófával kiverték a fogamat.
Amikor láttam, hogy öttel szemben tehetetlen vagyok, biciklire ültem, és amilyen sebesen csak tudtam, behajtottam a helyi irodához, ahonnan a nyilvános telefonfülkéből hívtam a rendőröket. A támadóim ellen most is folyik a bírósági eljárás, remélem, kapnak legalább fél-fél évet – mondta Szűcs István, aki még egy másik esetet is elmesélt. Egy ízben sietségében a boltban vásárolt holmit otthon a kilincsre akasztotta, és ment a dolgára. Amikor hazaért, látta, hogy a tolvaj az ecetet otthagyta, a kenyeret meg a többi ennivalót elvitte.
Közcím: A földjéről lopták el a cirokot
Éppen cirokfésüléskor érkeztünk Grujin Jovan fiatal gazdálkodó birtokára, az asszonyok pedig a dohány fűzésével voltak elfoglalva. Ő bérli a múlt héten meggyilkolt, rablótámadás áldozatául esett kilencvenéves Oszacsik Ilona földjeinek nagy részét. A fiatal gazdát is alaposan meglopták, két és fél hold ciroktermést vittek el a földjéről.
– Alig két hete, hogy befejeztük a cirok betakarítását, a napszámosok levágták, bekötötték és keresztbe rakták a termést úgy, ahogyan azt kell. Két és fél holdról egyik napról a másikra eltűnt a keresztbe rakott cirok. Pótkocsis traktor nyomai látszottak a földön, valószínű, hogy éjjel pakolták fel és vitték el a cirokot. Napszámosként alkalmazok én is cigányokat, de a ház körül nem.
A lopások, betörések nagy részével a cigányok vádolhatók, de mint az én példám is bizonyítja, mindent nem lehet a cigányokra fogni. A cigányok nem járnak pótkocsis traktorral lopni a határba. Sok, most már túl sok a lopás és a garázdaság. Nemesfém tolvajok megrongálták több ízben a falu határában álló transzformátorokat. Amikor Bogarason áramkiesés van, már nem lehetünk benne biztosak, hogy csak műszaki meghibásodásról van szó. Sorozatos esetek vannak, hogy az udvaron a kutyák orra előtt kilopják a traktorból az üzemanyagot.
Nem tudjuk, mért kellett meghalnia a gyermektelen, több mint tíz éve özvegyen élő, tőlünk nem messze, a vasúton túl lakó Oszacsik Ilonának. Nem mondhatnám, hogy félünk a történtek miatt, de amikor már több ezer eurós kárt okoznak a tolvajok, kezdi türelmét veszíteni az ember – mondta meglopott fiatal gazda.
Mit tehet a falu, a község Bogaras környékén folyó garázdálkodás megállítása érdekében. A megkérdezettek többsége nevük elhallgatását kérve egyértelműen a rendőrség tehetetlenségével magyarázza a tolvajok elszemtelenedését. A falusiak szerint a törvények túl elnézőek a kisebb, 15 000 dinár értéket nem meghaladó lopások elkövetőivel szemben. Nem indul ellenük bűnvádi eljárás, a sértett perelheti, követelheti a kártérítést, ami nem kis illetékfizetéssel és sok utánjárással érhető csak el. A károsultak nagy többsége ódzkodik a bíróságra való járkálástól. Fegyveres önvédelem megint csak nem megoldás, mert ha 2-3 cigány egybehangzóan azt állítja, valaki fegyvert fogott rájuk, könnyen megtörténhet, hogy elveszik vadászpuskáját vagy egyéb fegyverét. Különben sem jellemző a magyar lakosságra az általános fegyvertartás szokása, ne adja isten, valaki lepuffant egy éjszakai betörőt, a végén még ő húzza a rövidebbet.
Akkor mi lenne a megoldás? Milyen mértékben van jelen a rendőrség Bogarason?– kérdeztük Repecki Ágnestől, a helyi közösség titkárától.
– A helyi irodában minden kárt, lopást, garázdaságot bejelenthetnek a polgárok. Többen külön kérték, hogy magyarul adhassanak nyilatkozatot, magyarul vegyék fel a jegyzőkönyvet. Az a baj az emberekkel, hogy arra hivatkozva, úgy sem lesz semmilyen eredménye, ha jelentik az őket ért lopást, inkább az utcán mondogatják el, milyen baj érte őket. Hetente több alkalommal is járják a falut a magyarul tudó, vagy magyar anyanyelvű rendőrök, Tornyos és Bogaras között is gyakran jelen vannak, de ez a jelenlét nem elég a lopások megelőzésére. A hatékony és gyors felderítés, az elkövetők megbüntetése eredményezhetné a lopások számának visszaszorítását.
Az igazságszolgáltatás lassúságáért nem okolhatók a rendőrség, de tény, hogy nem vagyunk kellőképpen tájékoztatva, mi is lett egy-egy nagyobb port kavaró ügy sorsa. A legritkábban jut vissza az információ a faluba, hogy valakit a bogarasi polgárok kárára elkövetett bűncselekményért példásan megbüntettek volna.
Szerintem az állandó rendőrségi jelenlét is jótékony hatással lehetne a közbiztonságra, a lopások számának a visszaszorítására. A határban pedig a mezőőrszolgálat hatékonyságán kellene javítani, mert az még sincs rendjén, hogyha valaki egy napnál tovább kint hagyja a termését a földjén, másnap már bottal ütheti a nyomát.
A kiterjedt tanyavilágban a magános tanyák, az egyedül élő idős emberek a legkiszolgáltatottabbak. Fiatalok számára nem vonzó a tanyai gazdálkodás, a földművesélet. Azok tudnak csak gazdálkodásba kezdeni, akiknek a szüleik megteremtik a rajtalapot. Munkalehetőség nincs, azok is elveszítették munkájukat, akik szerződéssel dolgoztak a nemrég privatizált mezőgazdasági birtokon. Bogaras 15-20 százalékát kitevő cigányok közül talán csak néhány személy van állandó munkaviszonyban. A többiek alkalmi munkákból, szociális segélyből tengődnek, és úgy találják fel magukat, ahogyan tudják.
Hosszú idő után jó hír a falu életében, hogy Bogarason is végre lesz telefonközpont, a Tartományi Nagyberuházási Alap tízmillió dinárt hagyott jóvá a felsőhegyi telefonközpont bővítésére és a bogarasi központ felszerelésére. Az év végéig lesz telefon a faluban, és polgárok hatékonyabban intézhetik ügyeiket. Nem lesznek ráutalva kizárólag a mobiltelefonokra, amelyekkel nehézkesebb az ügyintézés. A lopások és kárbejelentések terén is előrelépést hozhat a telefonhálózat – mondta Repecki Ágnes, a helyi közösség titkára.
