2024. július 17., szerda

Megszavazták

A parlament becikkelyezte az Európai Unióval kötött stabilizációs és társulási megállapodást – Đelić történelmi jelentőségűnek tartja a csatlakozást elősegítő lépést
A honatyák öröme

A Szerbiai Képviselőház tegnap becikkelyezte a stabilizációs és társulási megállapodást, az Európai Unióval kötött átmeneti kereskedelmi egyezményt, valamint az Oroszországgal kötött energetikai egyezményt. Emellett a parlamenti képviselők tizenegy törvényt fogadtak el nemzetközi pénzügyi egyezmények és szerződések megerősítéséről, amelyek összértéke 286,5 millió eurót tesz ki.

A stabilizációs és társulási megállapodás határozza meg az áru, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának feltételeit, valamint az együttműködést számos téren – az előírások egyeztetésétől a gazdasági együttműködésig. Az egyezményt 2007. november 7-én parafálták Brüsszelben, és az idén április 29-én írták alá Luxemburgban, amivel hivatalos lépés is történt Szerbia csatlakozása, majd teljes jogú tagsága felé az EU-ban. A megállapodást aláíró ország az EU támogatását élvezi, de a dokumentum csak akkor válik jogerőssé, ha az EU valamennyi tagországa becikkelyezi azt.

Az Oroszországgal megkötött energetikai egyezmény előirányozza, hogy a Gazprom gázipari cég kiépítse a Déli Áramlat gázvezetéknek a Szerbián körülhaladó részét, valamint 400 millió euróért megvásárolja a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 51 százalékát. A NIS eladásának feltételeiről szóló protokoll értelmében a Gazprom Neft, a Gazprom olajvállalata 2012-ig legalább 500 millió eurót fog befektetni a NIS-be, az eladásról szóló szerződés pedig az év végéig aláírásra kerül.

A nemzetközi pénzügyi egyezmények és szerződések megerősítéséről szóló tizenegy törvény elfogadásával Szerbia elő fogja teremteni a szükséges eszközöket különféle projektumok megvalósítására az energiaügy, a mezőgazdaság és egészségügy terén. A 286,5 millió euró összértékű egyezmények a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank és a Nemzetközi Fejlesztési Egyesület által nyújtott kölcsönökre és támogatásokra vonatkoznak.

A stabilizációs és társulási megállapodásra, valamint az átmeneti kereskedelmi egyezményre a hatalmi többség, illetve a Liberális Demokrata Párt képviselői szavaztak, összesen 140-en. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia 28 képviselője az egyezmények ellen szavazott, míg a radikálisok és a Tomislav Nikolić vezette Hajrá, Szerbia elnevezésű új frakció képviselői nem vettek részt a szavazásban.

Az energiaügyi egyezmény megerősítésére 214 képviselő szavazott. A becikkelyezés ellen csak az LDP, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Magyar Koalíció képviselői szavaztak.

A pénzügyi egyezmények és szerződések megerősítésére vonatkozó tizenegy törvény elfogadására a hatalmi koalíció és az LDP képviselői szavaztak, míg az SZRP, az SZDP és az ÚSZ képviselői nem vettek részt a szavazásban.

Mirko Cvetković kormányfő az ülés után kijelentette, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az energiaügyi egyezmény ratifikálásával a Szerbiai Képviselőház óriási lépést tett az európai integráció és a lakosság életszínvonalának javítása felé, valamint megmutatta azt, hogy a Nyugattal és a Kelettel egyaránt kíván együttműködni.

– Elvárásaink szerint országunknak a fejlődés motorjának kell lennie a régióban, és a gazdasági híd szerepét kell betöltenie – mondta Mirko Cvetković.

Božidar Đelić kormányalelnök kijelentette, hogy a stabilizációs és társulási egyezmény ratifikálása történelmi pillanat Szerbia számára, ami előfeltétele az európai integráció sikeres folytatásának.

Đelić a parlamentben újságírókhoz szólva elmondta, hogy a kormány újabb 12 törvényjavaslatot juttatott el a parlamentnek elfogadásra, köztük olyanokat is, amelyek lehetővé teszik majd, hogy Szerbia a schengeni fehér listára kerüljön.

A kormányalelnök reményét fejezte ki, hogy a parlamentnek sikerül majd behoznia lemaradását, hogy október 2-áig minél több úgynevezett reformtörvényt fogadjon el. Szavai szerint eddig a dátumig van lehetősége Szerbiának a reformok terén előrehaladást felmutatni, amelyi belekerülhet majd az Európai Bizottság november folyamán megjelenő jelentésébe.

– Az európai integráció terén az a jelentés nagyon fontos mozzanat a továbbiakra nézve, beleértve Szerbia EU-s tagjelölti státusát is – nyilatkozta a kormányalelnök.

Annak ellenére, hogy az általa vezetett képviselők nem szavaztak a stabilizációs és társulási megállapodás becikkelyezésére, Tomislav Nikolić, a Hajrá, Szerbia képviselőcsoport vezetője történelminek nevezte a tegnapi napot Szerbiára nézve.

– Attól függetlenül, hogy szavaznunk kellett volna a stabilizációs és társulási megállapodásra (mivel összehangolták azt a Szerb Radikális Párt kívánságaival), tiszteletben tartottuk az SZRP azon döntését, hogy ne szavazzunk a megállapodásra. Végül az nélkülünk is elfogadásra került, és ez történelmi jelentőségű Szerbiára nézve, akárcsak az energiaügyi egyezmény ratifikálása is – mondta a radikálisok volt frakcióvezetője.

Mivel a kormány tegnapelőtt visszavonta a Koszovóval kapcsolatos állami politika folytonosságáról szóló határozat tervezetét, a parlament tegnap befejezte rendkívüli ülését. Mint Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnökasszonya bejelentette, a következő ülés elkezdése előtt a parlamentnek szüksége van néhány napos szünetre.