2024. szeptember 2., hétfő

Csontvelő adományozók lehetünk

Szerbiában is nyilvántartás készül azokról, akik hajlandóak donorok lenni. Már több mint 1200 személy tagja a szerbiai regiszternek

Minden évben emberek ezreinél diagnosztizálnak olyan életet veszélyeztető betegségeket, mint a leukémia vagy egyéb vérképző rendszerbeli rendellenességek. Ezen betegségek gyógyszeres kezelése lehetséges ugyan, de a kezelés nem biztos, hogy eredményes lesz. Számukra a megfelelő csontvelő beültetése életmentő lehet.

Nyolc ország százötvenezer csontvelődonorának adatait tartalmazva 1989-ben hozták létre a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszter (Bone Marrow Donors Worldwide) első kiadását. Napjainkban a BMDV egy web alapú keresési eszköz, amely már tízmillió feletti donort tart nyilván több mint negyven ország együttműködésével. A szerbiai csontvelő adományozók regiszterének létrehozásával kapcsolatban 2004-ben kezdődtek meg a tárgyalások, és 2005-ben már megvolt az első száz nyilvántartott. A programot Szerbiában 2008-ban kezdték propagálni, és néhány hónap alatt több mint 1200-ra ugrott azoknak a száma, akik hajlandóak donorok lenni. Mivel a jelentkezők toborzását országszerte elsősorban a vérátömlesztő szolgálatok végzik, Lengyel Tamaránál, a zentai vérátömlesztő szolgálat vezetőjénél afelől érdeklődtünk, hogyan kerülhetünk be a csontvelő adományozók nyilvántartásába, és ha esetleg szükség van a segítségünkre, mi a teendő:

- A nyilvántartásba egy egyszerű vérvétellel kerülhetünk be. Ha valaki adományozó szeretne lenni, annak jelentkeznie kell a legközelebbi vérátömlesztő szolgálatnál, ott kitöltetnek vele egy kérdőívet, azt alá kell írnia, majd vért vesznek tőle. A vérmintát eljuttatják Belgrádba a Szerbiai Vérátömlesztő Szolgálatba, és ott egy előzetes vérvizsgálat után megállapítják melyik HLA (szövetazonosító) típusba tartozik, majd nyilvántartásba veszik az illetőt. A donor teljes kivizsgálására csak akkor kerül sor, ha az előzetes eredmények alapján éppen az illető csontvelőjére van szüksége valakinek a világban. Lehet, hogy erre évek múlva kerül sor, és lehet, hogy soha.

Ez azt jelenti, hogy egy szerbiai illető csontvelőt adományozhat mondjuk egy ausztrál személynek is, és fordítva?

– Igen. Mivel hamarosan Szerbia is tagja lesz a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszternek, bármelyik olyan ország, amelyik tagja a nemzetközi adatbázisnak, kérhet tőlünk, és kérhetünk mi is donort. Ebben a világméretű adatbázisban napjainkban mintegy tízmillió önkéntes adományozó van az egész világból, és számuk napról napra nő. Az önkéntesek számának gyarapodásával növekszik a valószínűsége annak is, hogy egyre több betegnek találnak megfelelő adományozót.

Hogyan választják ki a donort?

– A donort hosszú, néha hetekig tartó szelekció alapján választják ki. Egy nagyon fontos szöveti egyezés szükséges az átültetéshez. Mivel az egyén HLA típusa öröklött, megfelelő HLA típust kell találni neki. A beteg számára legideálisabb adományozó az ikertestvér lehet, azután pedig a testvér, azonban a betegek többségének nincs olyan családtagja, aki adományozó lehet, viszont a csontvelő átültetés csak akkor járhat eredménnyel, ha a szöveti egyezés az adományozó és a beteg között megfelelő mértékű. Kb. 30 %-os az esély arra, hogy családon belül találjunk donort, a regiszteren keresztül viszont ennek az esélye 90 % - osra nő.

Mi történik, ha valakit donornak választanak?

– Elsősorban donor csak egészséges 18 és 50 év közötti ember lehet. Ha valakit kiválasztanak, az illetőt felhívják, és felkérik a további együttműködésre. Az egészségügyi eljárás menetéről, és az esetleges mellékhatásokról is pontosan tájékoztatják. Ezt követően az illető egy vizsgálatsoron esik át, mellyel azt ellenőrzik, a csontvelő adományozás biztonságos-e számára. A jelentkező bármikor, menet közben is meggondolhatja magát, de bízunk abban, hogy a lehetséges donor szem előtt tartja azt, hogy egy beteg embernek az ő adománya jelenti az egyetlen reményt.

Hogyan történik az adományozás?

– A csontvelő adományozás egészségügyi beavatkozás, melyet specializált egészségügyi intézményben végeznek szakemberek felügyelete mellett. A mintavétel kétféleképpen történhet. Az egyik és gyakoribb módja, amikor vénából vért vesznek, és egy szeparátor nevű eszközzel elkülönítik a vérképző őssejtet. A másik módja, mikor csípőcsontból érzéstelenítéssel egy speciális tűvel vesznek mintát. Mindkét lehetőség biztonságos, ugyanis a csontvelő állandóan megújul, és a levett minta 3–4 hét alatt teljesen újratermelődik.

A mintát Szerbiában veszik le?

– Igen, Újvidéken és Belgrádban is végzik a beavatkozást, tehát csak magát a gyógykészítményt küldik a célországba. A donor és a befogadó semmit nem tud egymásról. Az adományozó, ha igényli, hat hónappal a beültetés után találkozhat azzal az illetővel, akinek segített.

Zentáról van-e már tagja a nyilvántartásnak?

– Eddig egy fiatalember jelentkezett, de reméljük, ha a program nagyobb visszhangot kap, többen is lesznek majd. Az önkéntes véradóink is tagjai lehetnek a regiszternek, meg olyan személyek is, akik soha életükben még nem adtak vért – hallottuk a doktornőtől.

Aki tájékozódni szeretne a témában, az forduljon a helyi vérátömlesztő szolgálathoz, vagy látogasson el a www.rdks.org.yu honlapra. Levélben a registar@rdks.org.yu címen lehet érdeklődni. A Szerbiai Vérátömlesztő Intézet telefonszáma: 011/244-31-38.