2024. július 18., csütörtök

Ne a gyerekeken spóroljunk!

Tiszaszentmiklóson összevontak két magyar óvodai tagozatot – A kicsik megsínylik az intézkedéseket – A VMSZ községi szervezete a gyerekek érdekeit tartja szem előtt
Az intézkedések nem mehetnek az oktatás színvonalának rovására


A VMSZ csókai községi szervezete december 24-én közleményben foglalta össze a csókai óvodaügyként emlegetett történések Tiszaszentmiklósra vonatkozó részleteit. A lakosságnak, az érintett óvodások szüleinek a tájékoztatása érdekében Komáromi László, a VMSZ községi szervezetének elnöke és Balázs Ferenc helyettes polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem értenek egyet az óvoda új megbízott igazgatónőjének döntésével, amelynek nyomán Tiszaszentmiklóson a két magyar nyelvű oktatási csoportot összevonták és egy óvónő foglalkozik a 9 iskolai előkészítős gyerekkel és a 10 kiscsoportossal.

A magyar gyerekekkel foglalkozó két óvónő közül az egyiknek december elsején lejárt a munkaszerződése, amelyet az új megbízott igazgatónő nem hosszabbított meg. Intézkedésével ugyan nem követett el törvénysértést, de az ilyen és ehhez hasonló „ésszerűsítéseknek” a kicsik látják a legnagyobb kárát. Egy óvónő nem tud foglalkozni több korosztállyal is egyszerre, az összevonás csökkenti az iskolába indulók felkészítésére fordítható időt. Az új körülmény az oktatás és nevelés eredményességét is negatívan befolyásolja.

Az oktatási törvényben 15-20 fős óvodai tagozatok kialakítását határozták meg, de a kisebbségek esetében lehetőség van pozitív diszkriminációra is, akár 5-10 fős csoportok kialakítására is van lehetőség. Az más kérdés, hogy egy-egy község tudja-e, akarja-e finanszírozni a kisebb, de hatékonyabb óvodai nevelést. A polgármester a választások előtt aláírta az óvodai dolgozók szakszervezetének képviselőjével a kollektív szerződést, melynek alapján az óvónők keresetét a tanárok fizetéséhez hasonló szorzószámok alapján számítják ki. A rendelkezésre álló költségvetési keretből a szerződésben foglaltak teljesítéséhez az óvodai alkalmazottak számát 20 százalékkal kellene csökkenteni.

– A község egészét tekintve egyetértünk az óvónők számának a szükséges ésszerűsítésével, de az intézkedések nem mehetnek az oktatás színvonalának a rovására. A nemzeti összetételhez mérten arányosan kell végrehajtani az átszervezést. A racionalizáció előtt 32 óvónőből 18 szerb nyelven, 14 pedig magyar nyelven oktatott. A magyar óvónők közül egy nyugdíjba vonult, egy szülési szabadságra ment, egynek pedig lejárt a munkaszerződése, amit nem hosszabbítottak meg. Tehát mindössze 11 magyar tannyelven oktató óvónő maradt munkaviszonyban, ami nem tükrözi Csóka község nemzetiségi összetételét és nem felel meg a magyar óvodások számának. Ezért is történt az a két magyar csoport összevonása Tiszaszentmiklóson – elemezte a helyzetet Komáromi László és Balázs Ferenc.

Jasztrebinác János, községi tanfelügyelő a tiszaszentmiklósi tagozat-összevonással kapcsolatban aggályainak adott hangot:

– Tanév közben nem célszerű, sőt nevelési és oktatási szempontból nagyon káros csoportösszevonásokat végezni. A kicsik lelki egyensúlya megsínyli a drasztikus változásokat, az érzékenyebb gyerekeknél viselkedési zavarok jelentkeznek, amire Tiszaszentmiklóson máris van példa. Az adófizető polgár elvárja, hogy gyermeke oktatását a törvények adta lehetőségekből kiindulva szervezzék meg, és a kicsik megkapják azt az alapképzést, amire azután az iskolában építkezhetnek – mondta a tanfelügyelő.