Szabadkai szervezetek is csatlakoztak azokhoz a civil szervezetekhez, amelyek az emberkereskedelem megelőzését, illetve az áldozatok felkarolását tűzték ki maguk elé célul. Mint azt a Szabadkán megtartott tanácskozáson hangsúlyozták, az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt. Az Önkormányzatok az emberkereskedelem elleni küzdelemben elnevezésű projektum keretében a szerbiai hálózat kiépítését a belgrádi Atina civil szervezet és az Újvidéki Jótékonysági Központtal közösen kezdeményezte, a szerb kormány civil szférával megbízott irodájának támogatásával és az Európai Unió finanszírozásával.
Danijela Korać Mandić, az Újvidéki Jótékonysági Központ képviseletében rámutatott, az emberkereskedelem hatalmas pénzeket mozdít meg, megfékezésében jelentős szerepet játszhat minden állami szerv és civil szervezet, amely kapcsolatba lehet az emberkereskedelem áldozataival.
– Szervezetünk alapvető célja, hogy hidat képezzen mindazok között, akik bármiféle kapcsolatban lehetnek az emberkereskedelem áldozataival. Elsősorban önkormányzati szintre szeretnénk a jelenség megfékezését kiterjeszteni, hogy a helyben működő szervezetek maguk alakítsanak ki hálózatot, illetve maguk tudják felmérni az áldozatok helyzetét, hogy felkarolhassák őket – mondta Danijela Korać Mandić. Hozzátette: – Az elmúlt időszakban összesen mintegy húsz áldozattal dolgoztunk együtt, az áldozatok társadalomba való beilleszkedését végeztük. Felnőttekről és két kiskorúról van szó, akiket elsősorban prostitúcióra kényszerítettek. Tudni kell, hogy Szerbia az emberkereskedelem szempontjából nem csak tranzitország, hanem innen szerzik be áldozatukat az emberkereskedők. Ugyanakkor egyre gyakoribb jelenség, hogy az áldozatokat helyben, Szerbia területén zsákmányolják ki. Sok esetben az áldozat beleegyezésével történik a kizsákmányolás, ettől függetlenül kizsákmányolásról és bűncselekményről van szó, így ezek az áldozatok támogatásra és segítségre szorulnak.
A központ munkatársa azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy ma is a szexuális kizsákmányolás a leginkább elterjedt az emberkereskedők körében, egyre gyakoribb jelenség a munkaerő-kizsákmányolás, így, függetlenül attól, hogy továbbra is nők esnek legtöbbször az emberkereskedők áldozatául, a férfiak sem mentesek ettől a jelenségtől.
Jelena Hrnjak, az emberkereskedelem áldozatainak szocializációjával foglalkozó Atina civil szervezet képviseletében kiemelte, hogy az elmúlt három évben bejegyzett áldozatok 95 százaléka szerbiai állampolgár, és legtöbbször kiskorúakról van szó.
– Ugyan léteznek lehetőségek arra, hogy az áldozat segítséget kapjon, de sajnos még mindig nincs meg az illetékes szervek és szervezetek között a megfelelő koordináció. Az emberkereskedelem áldozatának nem csak lakhatási lehetőségre van szüksége. Az áldozatok többsége nem fejezte be az általános iskolát, mindenképpen be kell őket kapcsolni az oktatási rendszerbe, aminek az anyagi függetlenség kialakításában van nagy szerepe – mondta Jelena Hrnjak.
Elhangzott, hogy az emberkereskedők gyakran a roma közösségből választják ki áldozataikat. Stevan Nikolić, a szabadkai Roma Edukációs Központ igazgatóbizottságának elnöke rámutatott, a roma közösség már hosszú évek óta izolációban él, így hosszú évekre visszatekintő hagyományokat ápolnak.
– A roma közösségnek számos jó, de számos rossz hagyománya is van. A korai házasságokra ma már, mint az emberkereskedelem egyik módjára tekintenek, ugyanakkor pedig hagyománynak számít. Tanúja voltam egy 14 éves kislány és egy 16 éves fiú házasságának, ami bíróságra került és ahol megrontás lehetőségéről folyt a vita. Ellentmondás az egész ügyben, hogy a vallási közösség jóváhagyta ezt a házasságot, a roma közösség pedig a vallási esküvőt tekinti a leghitelesebb intézménynek. Addig, amíg a társadalom nem szabja meg határozottan, hogy mi megengedett és mi nem, ugyanúgy a vallási rendszer nem hangolja össze elvárásait a társadalmi normákkal, ezekre a jelenségre mindig lesz példa – magyarázta Stevan Nikolić. Hozzátette, még mindig nagyon kezdetleges országunkban az emberkereskedelem áldozatainak védelme.
– Sajnos még mindig nincsenek kidolgozva olyan mechanizmusok, amelyek lehetőséget adnának arra, hogy gyorsan reagáljanak az illetékes szervek, amennyiben kiderül, hogy emberkereskedelemről van szó, és ne csak rövidtávon tudjanak hatni, hanem hosszútávon is, hogy az áldozatok ne kerüljenek vissza a bűnöző kezébe, hiszen legtöbbször iskolázatlan, szegény környezetből, szétzilált családból származnak – hívta fel a figyelmet Nikolić.
