Nem hivatalos értesülések szerint a szerbiai kormány kész elfogadni Oroszországnak a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdona 51 százalékának megvásárlásáért benyújtott ajánlatát, ha az orosz fél 900 millióról 2 milliárd euróra emeli azt. Aleksandar Popović energiaügyi miniszter szerint a NIS modernizálásához feltétlenül stratégiai partnerre van szükség. A G17 Plusz szerint az orosz fél ajánlata veszélyezteti Szerbia gazdasági érdekeit.
Várhatóan csak a DP és az SZDP közti megegyezés megszületése esetében fog Vojislav Koštunica kormányfő január 18-án Szófiába utazni, ahol Vlagyimir Putyinnal kellene találkoznia. Korábbi bejelentések szerint Szerbiának és Oroszországnak ekkor kellene aláírnia egy megállapodást a szóban forgó együttműködésről. Ha a DP-nek és az SZDP-nek addig nem sikerül megegyezniük a kérdésben, a tárgyalások 28-ig is elhúzódhatnak.
STRATÉGIAI PARTNERSÉG
Aleksandar Popović energiaügyi miniszter tegnap úgy értékelte, hogy ahhoz, hogy európai mércékhez megfelelően tudjon termelni, a NIS-t mindenképpen modernizálni kell, ehhez pedig elengedhetetlenül szükség van egy stratégiai partnerre.
- Meggyőződésem, hogy egy olyan lehetséges stratégiai partnernek, amely saját kőolajforrásokkal rendelkezik, előnyt kell élveznie, mert ily módon hosszú távon biztosítva lenne a kőolajellátás, a NIS olajfinomítói kapacitásának kihasználása, valamint a szerbiai piac ellátása olajszármazékokkal - jelentette ki Popović, a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Szavai szerint az orosz kormány egyezményi javaslatával stratégiai partnerséget kínált fel Szerbiának a NIS modernizálásához, valamint a Déli Áramlat gázvezeték Szerbiában való kiépítéséhez.
Elmondta, hogy a szerbiai kormány munkacsoportja az egyezményi tervezet egyeztetésén dolgozik az orosz féllel, és mint hozzáfűzte, annak részletei majd csak az egyeztetés után lesznek ismertek, amikor az egyezmény ratifikálás céljából a Szerbiai Képviselőház elé kerül.
Nem hivatalos értesülések szerint az oroszok készek javítani ajánlatukon úgy a NIS-re, mint a gázvezetékre vonatkozó részben. Az energiaügyi minisztériumban tegnap elmondták, hogy egyre gyakoribbak a tárgyalások a két fél között, és várható, hogy hamarosan a Gazprom küldöttsége Belgrádba érkezik.
G17 PLUSZ: TENDER NÉLKÜL NE!
A G17 Plusz, a kormánykoalíciót képező pártok egyike tegnap ismételten hangsúlyozta azon álláspontját, hogy az orosz fél ajánlata a NIS többségi tulajdonának felvásárlására kedvezőtlen az országra nézve, és veszélyezteti Szerbia gazdasági érdekeit.
Nikola Papak sajtószóvivő kiemelte, hogy a G17 Plusz sohasem fog beleegyezni egy olyan egyezmény elfogadásába, amely ellentétben áll a polgárok érdekével, és hozzátette, hogy a NIS-t tenderen kellene magánosítani.
A sajtószóvivő emlékeztetett rá, hogy a párt miniszterei a Szerbia és Oroszország közti energetikai megállapodást szorgalmazó tárgyalások ellen szavaztak, továbbá Mlađan Dinkić gazdasági és regionális fejlesztési miniszter, valamint a párt elnöke benyújtotta lemondását a kormány azon munkacsoportjában, amely a két ország kőolaj- és földgáz-gazdaságának együttműködésével foglalkozik.
„GAZDASÁGI ESZTELENSÉG”
Miroslav Prokopijević, a Szabad Piac Központ igazgatója a B92 televízió Poligraf című műsorában vendégszerepelve kijelentette, hogy a közvállalatok ingyenes részvényeinek a szétosztásából a polgárok nem fognak a bejelentett fejenkénti ezer euróban részesülni. Állítását azzal indokolta meg, hogy ehhez a magánosításra szánt közvállalatok (a NIS, a Szerbiai Villanygazdaság, a Telekom, a Nikola Tesla repülőtér, a Jat Airways légiforgalmi vállalat és a Galenika gyógyszergyár) értéke 27-28 milliárd euró kellene, hogy legyen, ami megítélése szerint irreális.
Prokopijević elmondta, hogy a NIS eladása az orosz Gazpromnak még inkább csökkentené az ingyenes részvények szétosztására vonatkozó alapot. Az igazgató egyébként gazdasági esztelenségnek nevezte a szerbiai vezetés azon szándékát, hogy az orosz vállalatnak adja el a NIS-t, amelynek valódi értéke szerinte közel 4 milliárd eurót tesz ki.
- A Déli Áramlat keresztülhaladása 15-20 millió eurót hozhat évente. Amennyiben a NIS-t 400-500 millió euróért értékesítjük, az azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd euróról mondunk le. Több száz évre lenne szükség a veszteség helyrehozására - szögezte le Prokopijević.
Fotó: Dávid Csilla
Politikai csatározás eszköze lett a gázvezeték
