Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője tegnap kijelentette, hogy az EU által felkínált egyezmény azt jelenti, hogy meg kell várni az elnökválasztás második fordulóját, és meg kell bizonyosodni arról, hogy mit szeretnének Szerbia polgárai.
Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője tegnap kijelentette, hogy az EU által felkínált egyezmény azt jelenti, hogy meg kell várni az elnökválasztás második fordulóját, és meg kell bizonyosodni arról, hogy mit szeretnének Szerbia polgárai.
- A szerbiai hatalomnak és a polgároknak meg kell mutatniuk, hogy az EU-ba szeretnének menni, és hogy alá akarják írni a stabilizációs és társulási egyezményt - mondta Grubješić.
A frakcióvezető véleménye szerint amennyiben nem írják alá az egyezményt, az EU-ban az még senkit sem fog megakadályozni abban, hogy elismerje Kosovo függetlenségét, amennyiben annak egyoldalú kikiáltására kerül sor.
A Szerb Radikális Párt választási törzskara tegnap úgy értékelte, hogy ama kijelentéseikkel, miszerint nem akarnak beleavatkozni a szerbiai elnökválasztásba, az EU képviselői világosan kijelentették, hogy Boris Tadić elveszítette támogatottságukat.
- Amennyiben az EU bármilyen módon is támogatni szerette volna Tadićot, a stabilizációs és társulási egyezmény aláírásra került volna, de egyértelmű, hogy az EU várja az új, komoly és felelősségteljes, szerbiai elnököt, akivel majd tárgyalhat Szerbia európai jövőjéről - áll az SZRP tegnapi közleményében.
Zoran Stojiljković politikai elemző kompromisszum eredményének nevezte az EU egyezményjavaslatát Szerbia felé, amelynek az a célja, hogy az EU ne nehezítse meg a demokratikus irányvételű jelölt helyzetét közvetlenül az elnökválasztás második fordulója előtt. Az elemző szavai szerint azonban a demokratikus jelölt támogatása konkrétabb is lehetett volna.
Vladimir Goatinak, a Transparency Serbia civil szervezet elnökének megítélése szerint függetlenül attól, hogy konkrétan egyik jelölt nevét sem említette senki, világos, hogy az EU a demokratikus jelöltet támogatja.
- Ez könnyen kiolvasható a felkínált egyezmény sorai közül. Amennyiben győz a demokratikus jelölt, az EU Szerbiának gyors gazdasági integrációt és vízumkönnyítést kínál - mondta Goati.
Ivan Vejvoda, a Balkáni Alap a Demokráciáért igazgatója úgy értékelte, hogy az átmeneti egyezmény alátámasztja azt a meglátást, hogy az EU hajlandó felölelni a Nyugat-Balkánt és Szerbiát. Ez nagyon fontos lépés abban az irányban, és ha meg lesznek hozzá a szükséges feltételek, várhatóan nem sokkal az elnökválasztást követően a stabilizációs és társulási egyezményt is alá fogjuk írni - mondta Vejvoda.
Megítélése szerint egy hónappal korábban reális volt abban bizakodni, hogy január 28-án Szerbia aláírja az EU-val a stabilizációs és társulási egyezményt, mert megvolt hozzá a szándék, de számos körülmény és a Szerbiai Demokrata Párt irányából érkező negatív üzenetek az EU felé sokban hozzájárultak ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor.
Dušan Lazić, a Szerbiai Európai Mozgalom nemzetközi kapcsolatokkal megbízott fórumának tagja úgy értékelte, hogy a javasolt egyezmény nem fagyasztja be a jelenlegi állapotot, hanem lehetőséget nyújt Szerbiának a továbbhaladáshoz az integrációs folyamatban. Hozzáfűzte, hogy a javaslat azt is jelenti, hogy az EU érdekelt abban, hogy Szerbia túltegye magát a politikai akadályokon, mint amilyen a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködés vagy az elnökválasztás második fordulója, és folytassa európai útját, amelyen elindult.
Dragomir Janković, a brüsszeli Európai Gazdasági Intézet igazgatója tegnap úgy értékelte, hogy az EU részéről felkínált egyezmény lehetőséget nyújt Szerbiának, hogy gond nélkül betagosodjon az EU-ba.
A felkínált egyezmény meg a stabilizációs és társulási egyezmény közti különbségről szólva Janković azt mondta, hogy a lényeges különbség abban van, hogy a két fél közti együttműködést erősítő egyezmény meghozatalához nincs feltétlenül szükség konszenzusra.
- Bármit is tartalmazzon majd az egyezmény szövege, az kinyújtott kezet fog jelenteni Szerbia felé, hogy ne maradjon az EU-n kívül - mondta az igazgató, majd hozzáfűzte, hogy a hétfői tanácskozás megmutatta: az európai országok többsége támogatja Szerbiát, és most már minden Szerbia államvezetőin és polgárain múlik.
Szerbia fehér folt marad?
Tőlünk függ, mikor érünk Európába?
