Magyarország hivatalosan is átvette az Európai Unió Tanácsának elnöklését, és továbbra sem csitulnak a médiatörvény hatályba lépése miatt kezdődött magyar és nemzetközi tiltakozások. Ja, és a Köztársasági Elnöki Hivatalban továbbra is jelen van az a személy, aki ugyan a helyesírást nem ismeri, de hozzáfér az elnöki beszédekhez. Távirati stílusban akár ennyiben is összegezni lehet az új esztendő magyarországi történéseinek első hetét.
Ha mindezt bővebben ki akarjuk fejteni, fordítsuk meg a sorrendet! 2011 első perceiben elhangzott a televízióban a köztársasági elnök üdvözlőbeszéde. A többség persze csak másnap, ébredés után vette magának a fáradságot, hogy foglalkozzon az elhangzottakkal. Az internet jó dolog, ezért szeretjük, újra és újra lejátszhatjuk a beszédet, gyönyörködhetünk a Sándor-palota csodálatosan berendezett termeinek részleteiben, és hát az elnöki beszéd is nagyjából olyan, amilyennek lennie kell: kicsit fennkölt, kicsit ünnepélyes, vannak benne szép gondolatok és jókívánságok. Meg egy-két sutaság is; illett volna odafigyelni arra, hogy ne legyenek a szövegben pártemberektől megszokott közhelyek, hiszen itt már egy ország, egy nemzet elnöke szólal meg. De ez majd idővel alakul, gyakorlat teszi az államfőt.
Nem is lett volna különösebben nagy baj, ha ugyanennek a beszédnek az írott változata nem kerül fel a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára. Másfél tucatnyi helyesírási hibával megspékelve. Azok után, hogy alig néhány hete egy ország szörnyülködött a KEH-ből kikerült, az új alkotmányt előkészítő bizottsághoz eljuttatott javaslaton, amely több fogalmi félreértést és számos helyesírási hibát is tartalmazott, az államfő környezetében nem akadt ember, aki korrektori szemmel rálesett volna a köszöntő világhálóra kerülő szövegére.
És ezzel nem ért véget a történet, a köztelevízió hétfői, reggeli műsorában ugyanis máris számon kérték a hibákat Kiss Norberten, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjén. Kiss hárított, annyit mondott, az államfő maga írja a beszédeit, azzal pedig, hogy az internetre ki rakta fel a szöveget, „inkább nem foglalkozna”. Néhány órával később a KEH közleményt adott ki, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy „a köztársaság elnökének újévi köszöntőjében előfordultak félregépelések, helyesírási hibák”. A KEH azt is közli:„A tévedést elismerjük, és mindent elkövetünk, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő”. Mindezt egy olyan szövegben, amelyben újabb nyelvtani vétségek sorakoznak. A napnál is világosabbá téve, hogy kell egy korrektor a Sándor-palotába.
Míg a magyar sajtó egy része az államfői beszédet analizálta, a nemzetközi sajtó a magyar médiatörvényt szedte ízekre. A világ legbefolyásosabb sajtóorgánumai rendre megjelentették bírálataikat, de a konzervatív német és francia tisztségviselők sem viszonyultak megértően az új törvényhez. Mindez meglehetősen váratlanul érte a magyar kormányt. „A sokat látott külügyérek és a sokat tapasztalt közvéleménnyel foglalkozók is azt mondják, hogy ilyet még nem láttak” – nyilatkozta a bírálatok kapcsán Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTV Ma reggel című műsorában. Hasonló hangnemben fogalmazott Martonyi János külügyminiszter, aki szerint a kormány számított a kritikákra, de „ilyen túlzó megfogalmazásokra nem”.
És mindez éppen akkor történt, amikor Magyarország átvette az EU elnöklését. Orbán Viktor miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: rossz kezdése ez a magyar uniós soros elnökségnek. „Nem én szabtam ezt a forgatókönyvet” – tette hozzá. A kormányfő szerint a magyar parlament elfogadott egy törvényt, ami „teljesen rendben van”, de a világ ezt nem fogadja el, hanem kritizálja. „Senki sem szeret így kezdeni egy elnökséget, de nincs módom ezen változtatni, együtt kell ezzel élni. Nem tudom megakadályozni, hogy a magyar elnökség első hetében a médiatörvényről legyen szó a külföldi médiában” – tette hozzá a miniszterelnök, aki azt is letisztázta: a törvény marad.
Mindez azonban az aggodalmak ellenére sem akadályozta meg, hogy csütörtökön az Országgyűlésben a meghívott európai vendégek jelenlétében megtörténjen a soros elnökség ünnepélyes átvétele. Abban pedig, hogy a magyar illetékesek mégiscsak kezdenek valamit a médiatörvénnyel, egyelőre csak bízni lehet.
