Szerbiában tavaly százezer személlyel többen éltek a létminimum határa alatt, mint 2009-ben. Az országban pillanatnyilag több mint félmillió ember éhezik. Településeinken jelenleg 63 népkonyha működik, amelyeken naponta átlagban negyvenezren jutnak meleg ételhez. Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter szerint a népkonyhák kapacitását legalább a duplájára kellene növelni. Szabadkán a népkonyha az idén ezer embernek tud munkanapokon meleg ételt adni, ez 350 rászorulóval több, mint tavaly.
– Az országban 650 ezer ember él a létminimum határa alatt, több mint 600 ezer polgárnak nincs munkája, 250 ezren pedig épphogy csak el tudják tartani magukat – foglalta össze szerdán Gordana Matković, a szerb államfő szociális kérdésekkel megbízott tanácsosa.
– A szegénység 2009-ben kezdett ismét növekedni. A gazdasági válság kitörése óta 20 százalékkal növekedett a rászorulók száma. Korábban sokan a szürkegazdaságban keresték meg a mindennapi betevőt, vagy így egészítették ki keresetüket. A gazdasági válság miatt a szürkegazdaság is veszteségekkel szembesül, ezért sokan estek el korábbi kereseti forrásuktól. Gondoljunk csak az építőiparra vagy a mezőgazdaságra. Ezeken a területeken mindig is könnyű volt „feketén” dolgozni, de ez a két terület is megsínylette a gazdasági válságot – nyilatkozta Matković. Szerbiában továbbra is a falusiak, az iskolázatlanok, a munkanélküliek, a 14 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebbek a legszegényebbek.
Az országban 63 népkonyha teszi elviselhetőbbé a rászorulók mindennapjait. A népkonyhákról naponta átlagban 40 ezren visznek haza meleg ételt.
Szabadkán tavaly 650 személy vehette igénybe a népkonyha szolgáltatásait. Az ünnepek után, január 10-én nyitotta meg ismét kapuit a városi étkeztetőhely – nyilatkozta lapunknak Pecze Mihály, a népkonyha titkára. 2011-ben a tavalyi 650 személyen kívül fél évig újabb 350 polgár étkezhet a szabadkai népkonyhán. A 350 újabb felhasználó januártól áprilisig, valamint novemberben és decemberben veheti igénybe a szolgáltatást.
– Az önkormányzat a városi költségvetésből az idén nagyobb összeget irányzott elő a népkonyha támogatására, így sikerült újabb személyeket felvenni a listára. Ebben az évben négy helyi közösségben nyílik új elosztóhely, így Szabadkán most már 18 helyi közösségben juthatnak a rászorulók meleg ételhez. Azt, hogy ki kaphat meleg ételt, a szabadkai Szociális Munkaközpont szakmunkatársai döntik el az erre vonatkozó szabályzat alapján. Az elbíráláskor figyelembe veszik a kérvényező anyagi, illetve családi helyzetét, egészségi állapotát, valamint életkorát. A népkonyha idei tervezett költségvetése mintegy 21 millió dinár. Az önkormányzat több mint 13 millió dinárt fordít a népkonyha költségeire. Ez a valós költségek csupán 65 százalékát fedezi, a fennmaradó több mint 7 millió dinárt a Vöröskereszt biztosítja más forrásokból – magyarázta Pecze.
A szabadkai Vöröskereszt 1999-től 2003-ig naponta háromezer ebédet osztott ki a rászorulók között, 2004-ben 1800, 2005-ben 500, 2006-ban 350 adag ebédet készítettek. Azóta sikerült ismét 600 fölé emelni az ebédek számát, amióta az önkormányzat is részt vesz a népkonyha finanszírozásában, közölte Pecze.
Kérdésünkre, hogy az előző évek adatai alapján a népkonyha szolgáltatását igénybe vevők számának alakulása nem a polgárok, hanem sokkal inkább az állam és a különböző szervezetek elszegényedését tükrözi-e, Pecze igennel válaszolt.
– Az észrevétel pontos. 2003-ig a szerbiai népkonyhák tevékenységét teljes egészében a nemzetközi Vöröskereszt pénzelte. 2003 után kivonultak az országból a különféle nemzetközi szervezetek, így onnantól kezdve magunknak kellett előteremteni az anyagiakat, ezért étkezhetnek kevesebben a népkonyhákban, mint tíz évvel ezelőtt. Még véletlenül sem kevesebb a rászoruló, mint a 2000-es évek elején, sőt napjainkban feltehetően sokkal több ember nélkülöz Szerbiában – véli Pecze.
A szabadkai népkonyha felhasználóinak számbavétele után nehéz lenne olyan következtetéseket levonni, hogy az észak-bácskai körzetben kik a legszegényebb polgárok. A népkonyhát egyenlő arányban látogatják idősek, középkorúak és fiatal családok gyermekeikkel, tudtuk meg a Vöröskereszt titkárától. Hozzátette: észrevették, hogy az utóbbi időben a fiatal családok száma növekedett meg a népkonyha felhasználói között.
– A rászorulók 700 milliliter egytálételt és fél vekni kenyeret kapnak. Egyébként a szabadkai Közegészségügyi Intézet megállapította, hogy országos szinten egyike vagyunk azoknak a népkonyháknak, ahol a legjobb minőségű ételt készítik. Az ételek az öt munkanapból legalább három nap tartalmaznak húseredetű fehérjét. Étlapunkat a Vöröskereszt által elfogadott nemzetközi szabvány szerint állítjuk össze – foglalta össze Pecze.
A szabadkai Vöröskereszt titkárának személyes véleménye szerint sokkal többen szorulnának rá a népkonyha által felkínált egytálételre. Nemcsak Szabadkán van ez így, hanem az egész országban is – szögezte le Pecze.
Stojan Stamenković közgazdász szerint 2011-ben Szerbia közadóssága meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 45 százalékát. Ezzel túllépjük a megengedett határértéket.
– Az euróban történő közvetlen eladósodással a kormány valójában a Szerbiai Nemzeti Bank stratégiájával ellentétesen cselekszik. Az állami költségvetésből az idén nagyjából 13 milliárd dinár hiányzik olyan befektetések megvalósítására, amelyek hozzájárulnának az ország fejlődéséhez – véli Stamenković. Miloje Kanjevac, a Piackutatási Intézet igazgatója szerint a szerb gazdaság legnagyobb problémája az eladósodás, a termelés és a kereskedelem csökkenése, valamint a munkanélküliség.
A szerbiai gazdaság tavaly novemberben 9,88 milliárd euróval tartozott a bankoknak. Egy hónappal korábban még 196 millió euróval volt kisebb a szóban forgó tartozás, egy évvel korábban pedig 1,05 milliárd euróval kevesebb tartozást jegyzett a szerbiai gazdaság.
Tavaly novemberben a szerbiai gazdaság külföldi tartozásai 9,68 milliárd eurót tettek ki. 2009 novemberéhez képest az adósság csökkent, a tavaly októberi mutatókhoz képest viszont növekedett.
