2024. november 26., kedd

Kétpártrendszert szeretnének a haladók

Tomislav Nikolić: Az ország csakis akkor lehet sikeres, ha két erős, egymással szemben álló politikai blokk irányítja (Fotó: Tanjug)Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke csütörtökön több mint 300 ezer polgár aláírását adta át a Szerbiai Képviselőháznak. A haladók ezzel hivatalosan is követelik az Alkotmány módosítását, illetve a köztársasági parlamenti képviselők számának a csökkentését. Nikolić elismerte, hogy így szeretné kieszközölni Szerbiában a kétpártrendszer megfoganatosítását. A hatalmi koalíció pártjainak megoszlik a véleménye az Alkotmány módosításáról.

Az SZHP szerint a köztársasági parlamentben 250 helyett 125 képviselőnek kellene helyet adni, a miniszterek számát legalább 15-re, vagy legjobb esetben 12-re kellene csökkenteni, államtitkárokat pedig egyáltalán nem kellene alkalmazni.

Nikolić úgy véli, hogy az Alkotmányban nemcsak a képviselők számára vonatkozó szakaszt kellene módosítani. A haladók hajlandók tárgyalni a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló transzfer összegek növeléséről, a G17 Plusz által szorgalmazott regionalizációt szolgáló módosításokat viszont nem támogatják, szögezte le az SZHP elnöke.

– Erre a pillanatra várok már két éve. Azt szeretném, ha Szerbiában a politikai életet két erős, egymással szemben álló politikai blokk irányítaná. Így van ez a fejlett világ demokratikus országaiban. Szerbia addig nem fejlődhet, amíg ez nem történik meg. A hatalmi koalíciót 17 politikai párt alkotja. Ezért nem halad semerre az ország, és ezért van egyre több munkatársa a különböző igazgatói és felügyeleti bizottságoknak, illetve ügynökségeknek. Minél nagyobb a politikai elit, annál hosszabb a politikai privilégiumok listája – foglalta össze Nikolić.

A haladók elnöke cáfolja, hogy az Alkotmány ez irányú módosítását illetően egyeztettek volna a Demokrata Párttal.

Jelena Trivan, a DP alelnöke hasonlóan nyilatkozott. Közölte, hogy a DP és az SZHP között nincsenek párhuzamok, és szerinte Szerbia még nem ért meg a kétpártrendszerre. Hozzátette: pillanatnyilag értelmetlen és nem reális kétpártrendszerről beszélni. Az alkotmányos reformokat nem lehet úgy végrehajtani, ahogyan azt az SZHP szorgalmazza. Alkotmányos reformokat csakis a civilizált országokhoz hasonlóan lehet végrehajtani: jogi elemzés és közviták függvényében, hangsúlyozta Trivan.

Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért parlamenti képviselői csoport elnöke szerint a haladók ezzel az akcióval akarják megtartani potenciális választóikat.

– Maguk a haladók is tudják, hogy kezdeményezésük függvényében nem várható semmiféle eredmény. Az Európai Unió tagjelölti státusának elnyerése tekintetében nem a köztársasági parlament képviselőinek száma a legfontosabb – véli Kolundžija.

A Szerbiai Szocialista Párt nem támogatja sem az Alkotmány, sem a választási törvény módosítását, közölte Ivica Dačić, a párt elnöke. Mint mondta, nem kívánják támogatni az SZHP-t és a DP-t abbeli igyekezetükben, hogy Szerbiában meghonosodjon a kétpártrendszer.

A Mlađan Dinkić vezette Egyesült Szerbiai Régiók szerint jó ötlet csökkenteni a képviselők számát. Ennél csak a hatalom decentralizációja lenne fontosabb, olvasható a párt tegnapi közleményében.

– Az alkotmányos reformok központjában nem a központi hatalmi apparátus karcsúsításának, hanem a hatalom decentralizációjának kellene állnia – tüntette fel az ESZR közleményében.

Đorđe Vukadinović politikai elemző szintén úgy véli, hogy az SZHP csak azért kezdeményezte az Alkotmány módosítását, hogy bizonyítsa erejét a potenciális választópolgároknak. Vukadinović nem hiszi, hogy az Alkotmány módosítását illetően az SZHP és a DP bármiről is egyeztetett volna.

A Szerbiai Demokrata Párt már néhány nappal korábban közölte, hogy az SZHP valójában azért kívánja kieszközölni az Alkotmány módosítását, hogy módosulhasson a preambulum, amelynek értelmében „Koszovó Szerbia elszakíthatatlan része”. Slaviša Orlović politikai elemző emlékeztetett arra, hogy erről csakis a nép dönthet, vagyis a preambulum módosításához referendumot kell kiírni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás