Az emberek bosszankodnak, a tettes ismeretlen
Mindenszentek körül a nagybecskereki katolikus temetőben, több helyen is, építési hulladékrakások „várták” a sírok rendezésére érkezőket. Az eset nagy felháborodást keltett, értesítették a rendőrséget, megírták a jegyzőkönyvet. A sittet eltakarították, aztán újabb rakások jelentek meg. Az emberek bosszankodnak, a tettes mindmáig ismeretlen.
Az eset nyomán felvetődik a kérdés: mennyit kell még várni arra, hogy érdemben elkezdődjön a vagyon-visszaszármaztatás. Mert nem mellékes, hogy mikor és milyen állapotban kapja majd vissza az egyház a felekezeti temetőket, amelyeket a múlt század hatvanas éveiben államosítottak. A fogyatkozó magyarság már most is csak elvétve képes egy-egy emlékhelyet kellően karbantartani. Képesek leszünk-e például méltó emlékhelyet állítani annak a 282 elesett magyar katonának, akiknek keresztjei az elmúlt évtizedek során egyenként eltűntek a nagybecskereki temető vonzó fekvésű parcellájáról?
Miloš Pešić, az „illetékes” köztisztasági és temetkezési közvállalat sajtófelelőse megerősítette, hogy van tudomásuk a szemétlerakatokról, esetenként munkásaik eltakarítják azokat. De, mint mondja, tehetetlenek azokkal szemben, akiknek semmi sem szent. Tetten érni pedig szinte lehetetlen az elkövetőt. Szerinte jó volna, ha a nemrég beiktatott kommunális rendőrség tenne néha sétát a közterületnek számító temetőkben is.
A nagybecskereki római katolikus temető a város egyik értékes öröksége és múltjának tanúja. Történetét a 18. század végétől követhetjük nyomon, azzal, hogy természetesen a korábbi századokban is léteztek temetők Nagybecskereken. Németh Ferenc Negyed évezred az Úr szolgálatában című könyvében – amely a nagybecskereki római katolikus egyházközség történetét dolgozza fel 1753-tól 2003-ig – írja, hogy a mai katolikus temetőt a Kálvária utca végén az 1770-es évektől alakították ki. Az egyház vásárolta a telket, bővítette a temetőt, kövezte a sírok közötti járdát. A román stílusú, Szent Kereszt tiszteletére emelt kápolnáját 1894-ben szentelték fel. Jelenleg ravatalozóként szolgál, mindenszentek és halottak napján szentmisét mutatnak be benne. A temető egyik legszebb része, a Kálvária-domb 1820-ban épült, ma veszélyesen lepusztult állapotban van.
1963 októbere után az egyházközség tulajdonában csak a temetőkápolna maradt. A temetőt és a csőszlakást államosították. Jelenleg, akár csak a többi városi temető, a köztisztasági és temetkezési közvállalat kezelése alatt van. Miután a kilencvenes évek elején a városban megteltek a pravoszláv temetők, mind többen kerestek elhunyt szeretteiknek nyugvóhelyet a katolikus temetőben. Úgy tűnt, hogy megoldódott a probléma, miután – hosszas előkészületek után – 2002-ben átadták rendeltetésének az új városi temetőt. A Belgrád felőli bejáratnál fekvő temető azonban mindmáig idegen maradt a nagybecskerekiek többsége számára. Elsősorban a nagy távolság miatt. Ezért, felekezeti hovatartozástól függetlenül, sokan továbbra is a Kálvária utcai katolikus temetőben temettetnek. A köztisztasági és temetkezési vállalat pedig rendszerint eleget tesz az óhajuknak.
Ezt a gyakorlatot nem állította meg a vagyon-visszaszármaztatásáról szóló törvény meghozatala sem, pedig annak 36. szakasza tiltja a hatálya alá kerülő ingatlannal való bármilyen rendelkezést. A katolikus temető átrendezése és a sírhelyek eladása tehát nem állt le. Pontos kimutatás nincs róla, csak saccolhatjuk, hogy a sírhelyek eladásából és a bérleti díj beszedéséből a közvállalat mekkora anyagi eszközökhöz jut – illetéktelenül.
Msgr. Huzsvár László korábbi nagybecskereki megyés püspök 2007-ben tájékoztatta az (akkori) önkormányzati vezetőket a katolikus egyház vagyonának a visszaszármaztatása körüli fejleményekről. Az addig begyűjtött vagyonjogi dokumentáció szerint bizonyíték van arra, hogy a katolikus egyházat illetik meg a következő nagybecskereki községben levő ingatlanok: a Gundulić utca 6. szám alatti, a Kálvária u. 14., a Žarko Zrenjanin u. 9. (ott állt az egykori nagybecskereki árvaház épülete), a jelenlegi mezőgazdasági középiskola és a Vuk Karadžić Általános Iskola által használt épület, a nagybecskereki katolikus temető, valamint az eleméri plébánia épülete. Továbbá a katolikus egyházé a bégafői (Klek) katolikus temető és 250 hektárnyi földterület Nagybecskereken, Bégafőn, Erzsébetlakon, Rezsőházán (Knićanin), Perlaszon, Écskán és Tamáslakán (Tomaševac). Ugyancsak az egyház vagyonát képezte a lerombolt bégafői, a rezsőházi, a zsigmondfalvi (Lukićevo) és az emőházi (Banatski Despotovac) katolikus templom. A katolikus egyház visszaköveteli az anyakönyveket is, amelyek a nagybecskereki levéltárban, illetve egyes helyi anyakönyvvezetőknél vannak. A listát eljuttatták a köztársasági vagyon-visszaszármaztatási igazgatósághoz. Ettől kezdve pedig mintha megállt volna az idő.
