Mivel Nagybecskereken akadt dolgom, a települést Udvarnok felől közelítettem meg, de mivel még nem jártam a környéken, emellett siettem is, a kapkodásban eltévedtem. Röpke térképböngészés után célba vettem a következő tornyot és végre jól helyen jártam. Csak hazafelé tudatosult bennem, hogy a másik irányból, Basahíd felől milyen könnyű lett volna odaérni.
A faluba érve ismerős érzés fogott el, amelyet rendszerint kis közösségekben érzek, bár idegenként érkeztem oda, mégsem éreztem magam annak. Ez talán az olyan kis települések védjegye, ahol van élet, de lehet, hogy a bánáti szellem teszi azt. Elgondolásomnak igazat adott Bogdán József atyával való beszélgetésem. Az atyát, annak ellenére, hogy csak másfél éve plébános Tordán, a helyiek gyorsan befogadták.
Szalma Valéria: Sok fiatal a diplomája megszerzése után nem tér vissza
Torda, vagy régebben Torontáltorda a Közép-Bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben helyezkedik el, a helységet a XIII. és XIV. századi okiratok említik először, úgy mint „a Bánságban lévő Torda”. A török hódoltság után szegedi és makói magyarok telepedtek le itt, akik nagyrészt dohánytermesztéssel foglalkoztak. A mezőgazdaság azóta is főszerepet játszik a faluban, de nem elhanyagolható a vadászat sem, hisz sok a környéken a nyúl, a fácán és az őz.
„GONDOLATBAN BENÉPESÍTETTEM AZ UTCÁT”
Torda lakosai zömében római katolikus vallásúak, vasárnaponként 150 hívő is eljár misére, s mint Bogdán József atya megjegyezte, ez szép szám, bár a Nepomuki Szent János tiszteletére 1846–1848-ban megépített tágas klasszicizáló templom mára kinőtte a falut. A templom belterét 15 évvel ezelőtt sikerült felújítani, így illő szépséget és meghittséget sugároz, azonban kívülről rossz állapotban van, hámlik a vakolat, tíz éve vár a felújításra.
– Számomra az a legfontosabb, hogy az Ady Endre Általános Iskola a falu szellemi központja – mondta Bogdán atya, majd aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy bár a diákok számát tekintve közép-bánáti viszonylatban fényesnek tekinthető a helyzet Tordán, tavaly és tavalyelőtt 4-4 keresztelő és 3-3 esküvő volt csak. – 2010-ben 32, 2011-ben pedig 26 temetés volt.
A faluban szokatlanul nagy a teherforgalom
Az atya aggasztónak nevezte a népességfogyást, ugyanis tíz évvel ezelőtt 300 lakossal többen éltek Tordán, mint ma. Az alacsony népszaporulaton kívül az elvándorlás okoz gondot a faluban. A XX. század elején a falu lakossága meghaladta a 4 ezer főt, de a második világháborút követően megkezdődött a migráció, sokan városokban kerestek jobb megélhetést, így 1971-ben 3345 lakosa 2002-ben pedig már csak 1771 lakosa volt a településnek.
– Nagyon sok az üres ház, egész utcák szűntek meg, mint például a Liliom utca. Egyszer elmentem oda és gondolatban benépesítettem azt az utcát, mert sokan meséltek arról, hogy hajdan mennyi gyermek játszott ott. De ugyanez a helyzet például Magyarcsernyén is – mondta az atya.
HATVAN ÉVEN FELÜLIEK TÖBBSÉGBEN
Szalma Valéria, a helyi közösség titkára a helyi közösség épületében szakított időt rám, s mint elmondta, az egykor sokkal népesebb településnek ma 1441 lakosa van. Ebből 1300 lakos magyar ajkú, a többiek egy bizonyos százaléka roma származású, és a legkisebb népcsoportot a szerbek képviselik a faluban.
– A falunk el van öregedve, jelenleg több a hatvan év feletti lakos, mint a náluk fiatalabbak. A falu fiataljai tovább tanulnak és általában Bácskába veszik az irányt. Sajnos nagyon sokan közülük, középiskolai és egyetemi diplomájuk megszerzése után, nem térnek többé vissza – magyarázta a helyi közösség titkára.
Infrastrukturálisan jól el van látva a falu: van posta, egészségház, gyógyszertár, kultúrház, amelyben évente több kultúrrendezvényt rendeznek, valamint szakelőadásokat is szerveznek a földművesek részére. A faluban több civil szervezet is működik, ezentúl pedig a településnek saját kábeltelevíziós csatornája van, amelyen zenés üdvözleteket lehetett küldeni, valamint rendszeres időközönként megjelenő újságuk is van Tordai Újság néven, amelynek alapítója a Tordaiak Klubja civil szervezet.
Az iskolások gazdag karácsonyi műsort készítettek
A falu 90 százaléka földműveléssel, a gazdák mintegy 40 százaléka állattenyészettel is foglalkozik. Más munka nemigen akad. A földműveseknek tavaly nagyon sok kárt okozott a belvíz, amely még az idei évet is sújtotta, hiszen emiatt sok területen később tudtak csak vetni, majd jött a szárazság is. A termelők munkáját a helyi Földműves Szövetkezet segíti, többek között úgy, hogy műtrágyát, vetőmagot biztosítanak számukra, megszervezik a tejátvételt.
BERUHÁZÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
Tavaly a település nem tudott nagyobb beruházásokba belekezdeni, de ez nem csupán tőlük függött, hanem a Tartományi Nagyberuházási Alaptól is. Ettől függetlenül több díjnyertes pályázatuk volt tavaly, például ennek köszönhetően tudták rendbe tenni a piacterüket, valamint a közeljövőben megkezdődik a falu szélén a vályogtégla gyártásra használt gödör halastóvá való átalakítása és a Tartományi Nagyberuházási Alap segítségével a templom felújítása. Emellett a helyi közösség a nyár elején felújította az egészségházat és a fogorvosi rendelőt. A fogorvos hetente két alkalommal jár Tordára, az általános orvos pedig, a hétvége kivételével, mindennap rendel.
– A vízvezetéket a Tartományi Nagyberuházási Alap segítségével két évvel ezelőtt vezettük be a faluba, valamint sikerült kiaszfaltozni a tordai–udvarnoki makadámkővel kirakott út egy részét és még hátramaradt a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése, amelyet talán 2012-ben elkezdünk megvalósítani. Nagyon szeretnénk az általános iskolának egy új tornatermet is építeni, de ez egy nagyon távoli terv még – számolt be a helyi közösség titkára.
Mint megtudtam, a vízellátás bevezetése előtt a polgárok utcánként összefogtak és kutat fúrtak, amelyet egy-egy hidroforral üzemeltettek. Ennek a negatív oldala az volt, hogy az ivóvíz minőségét évekig senki sem ellenőrizte. A települést most ivóvízzel ellátó kút pedig a legmodernebb tisztítóeljárásokkal működik és víz minőségét havonta szakemberek ellenőrzik.
A tordai „keserűvíz” egykor messze földön híres volt. Az első világháború utáni években, 1923-ban fedezték fel, és kisebb-nagyobb szünetekkel az ezredfordulóig palackozták az ásványvizet. Emellett két termálkút is van a keserűvíz kútja közelében, amelyeket a kőolajlelőhelyek után kutatva találtak meg. Sajnos a 73 Celsius-fokos hévízforrás nincs a falu tulajdonában, holott gyógyfürdőt lehetne ott létesíteni, ami pedig munkalehetőséget jelentene a helyieknek, de akár a falu fűtését is meg lehetne vele oldani. Akkora beruházásokról van szó, hogy a falu tehetetlen.
IFJÚ CIMBORÁK
Beszélgetésünk után átsiettünk a művelődési házba, ahol már javában folyt az iskolások karácsonyi műsora. A falu apraja-nagyja ott volt, szinte nem lehetett beférni a művelődési házba. A kicsik színes műsorral bűvölték el a helyieket, akik vastapssal díjaztak minden előadást. A rendezvény után Kovács Zsuzsannával, az általános iskola igazgatónőjével átmentünk az iskolába. Ekkor tűnt fel, hogy szokatlanul nagy a teherforgalom. Mint megtudtam, a román határról érkeznek a kamionok és Nagykikindára tartanak. Van, hogy óránkénti 80 kilométeres sebességgel robognak át a településen. A helyiek megpróbáltak fekvőrendőrt állíttatni az iskola elé, az ügy eljutott egész Belgrádig is, azonban azt a hatóságok elutasították. Magyarázatuk szerint azért nem lehet fekvőrendőrt helyezni az iskola közelébe, mert a szóban forgó út regionális út.
Mint azt az igazgatónő megjegyezte, a település elöregedése következtében az általános iskolában jelenleg csupán 130 diák tanul.
– A környező településeket, a szórvány többi falvait figyelembe véve, még mindig sok diákunk van – szögezte le Zsuzsanna.
Kovács Zsuzsanna: Az általános iskolában jelenleg 130 diák tanul
Szavai szerint az iskolába beiratkozókat tekintve csökkenő tendencia figyelhető meg, a felsős osztálylétszámok elérik a 20 főt is, míg az alsós osztályokban 10–14 gyerek között változik ez a szám, jövőre pedig 10 elsőst, majd azt követően 27 gyermeket várnak. Az iskolában két nyelven folyik az oktatás, minden osztály önállóan működik, a 2011-es tanévtől pedig a matematikán kívül minden szaktantárgyat egyetemet végzett szakos tanár tanít. A gyerekek egyébként rendkívül aktívak, részt vesznek a művelődési egyesület és a sportegyesület munkájában, valamint a Tordai Művelődési Napokon is rendszeresen szerepelnek. Emellett tanáraik segítségével iskolaújságot is készítenek Cimbora címen.
*
A szórvány falvaiban járva többször felmerül az elnéptelenedés és az elkeseredés. Az elnéptelenedés itt is nyomon követhető, sőt a röpke idő alatt, amíg Tordán tartózkodtam, többen is viccesen megjegyezték, hogy több tordai él Szabadkán, mint a faluban. Elkeseredés helyett azonban a tenni akarás jellemzi a település életét. Hogy ezt a bánáti levegő okozza, vagy csupán ilyen a tordaiak jelleme, nem tudom. Egyvalamit viszont igen, jó látni, hogy az emberek nem adják fel.
