2024. július 17., szerda

Száz kereszt

Az 1944 és 1945 magyar áldozatokra emlékeztek vasárnap Újvidék magyarjai
Hatodszor száz kereszt az áldozatok emlékére (Dávid Csilla felvétele)

Csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1990-ben az újvidéki magyarok kitakarították a szeméttel betakart Futaki úti temető katonatemetői részét, azt a temetőrészt, ahol az első világháború osztrák–magyar katonaáldozatai vannak elhantolva. A temetőnek ez a része a volt kommunista rendszerben évtizedekig teljesen el volt hanyagolva. Egy ideig kosárlabdapályának használták, majd kerti veteményeket termeltek benne a környező lakóépületek egyes lakói, végül szemétteleppé alakult. Tegnap, immár hatodszor, száz keresztet helyeztek el a térség magyar áldozataira emlékezve.

Tizenkilenc évvel ezelőtt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szervezésében az újvidéki magyarok Papp Ferenc vezetésével száz átlagos nagyságú fakeresztet és egy nagy, két és fél méter magas keresztet helyeztek el. Mindezt tették az 1944-ben és 1945-ben történő magyarok elleni vérengzések áldozatai emlékére.

A kereszteket még aznap a temetkezési vállalat dolgozói elvitték. Különös, hogy a szemetet éveken át nem tudták elvinni, a kereszteket viszont azonnal eltakarították. Ennek ellenére az újvidéki magyarok 1990 óta, minden évben ott tartják a több tízezer vajdasági magyar kivégzettről megemlékező gyászrendezvényt.

Öt éven át minden évben száz fehér fakeresztet helyeztek el. Ezek a keresztek már másnap nem voltak ott. Amikor már nem volt pénz újabb keresztek elkészítésére, vízhatlan festékkel festették a lekaszált fűre a száz keresztet. Ezt is megpróbálták lemosni…

– Többször is kértük a tartományi parlament elnökét, de a szerbiai és a magyarországi parlament elnökeit is, hogy a Futaki úti temetőben állítsanak méltó emlékművet az 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett délvidéki magyarok tiszteletére – nyilatkozta lapunknak Papp Ferenc, a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület elnöke –, de valahányszor süket fülekre találtunk. Még ígéretet sem kaptunk soha. Ma hatodszor helyezünk el száz keresztet, abban bízva, hogy igyekezetünket az illetékesek méltányolják, és e térséget a vajdasági magyar áldozatok kegyhelyévé nyilvánítják.

Mintegy ötvenen jelentek meg a tegnapi megemlékezésen, nemcsak Újvidékről, hanem a szomszédos magyarlakta településekről, sőt Adáról, Zentáról is. Az említett hagyományápoló egyesület elnöke több vendéget is meghívott, többek között Egeresi Sándort, a Tartományi Képviselőház elnökét és Bojan Pajtićot, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnökét, ám egyikük sem tisztelte meg jelenlétével e gyülekezetet. A vajdasági magyar pártok és néhány civil szervezet tagjai jelen voltak. Az egybegyűltekhez Matuska Márton, Papp Ferenc és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szólt.

– Nemcsak a pártok és civil szervezetek képviselőinek kellene itt lenniük, és nemcsak a pártoknak és civil szervezeteknek kellene áldozatainkkal foglalkozniuk, hanem valamennyiünknek. Azért, hogy együtt élhessünk, azért, hogy ne bántsuk soha többé egymást – mondta Rácz Szabó László.

A megemlékezést nem kísérte rendbontás.