A VMSZ miért látta fontosnak a jogsegélyszolgálat létrehozását?
– A Vajdasági Magyar Szövetség azért döntött amellett, hogy a CMH irodahálózattal együttműködve vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogsegélyszolgálatot indít útjára, mert az a célunk, hogy minél több vajdasági magyar ember tudjon sikeresen élni a vagyon-visszaszármaztatás, vagy a rehabilitáció, vagy mindkettő lehetőségével, attól függően, hogy a felmenőinek élethelyzetéből adódóan ki melyik eljárás indítására jogosult. Másrészről pedig, akár a vagyon-visszaszármaztatást, akár a rehabilitációt nézzük, bonyolult eljárásokkal állunk szemben. Ezek nem olyan eljárások, amelyekkel az emberek találkozhattak volna, amikor valamely ügyüket intézték akár a közigazgatásban, akár az igazságszolgáltatásban. Az teszi többek között bonyolulttá ezeket az ügyeket, hogy a jogsérelem és az arra utaló körülmények, bizonyítékok több évtizedesek, a vagyontárgyak jó része azóta esetleg tulajdonost cserélt, vagy egyes vagyontárgyaknak többször megváltozott a formája. Ebből a szempontból láttuk indokoltnak, hogy segítségnyújtási lehetőséget biztosítsunk. Emellett a vajdasági magyarság egy része, a csúrogi, a zsablyai és a mozsori származásúak a kollektív bűnösség alapján lettek háborús bűnössé nyilvánítva. Az ő esetük egy olyan történelmi igazságtalanság, amelynek az orvoslása nemcsak egyéni érdek, hanem a vajdasági magyar közösség érdeke is.
Vannak-e adatok arra vonatkozólag, hogy hány vajdasági magyar ember érdekelt a vagyon-visszaszármaztatás, vagy a rehabilitáció ügyében?
– Erre vonatkozó adatok jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Véleményem szerint a vagyon-visszaszármaztatási ügyekben többé-kevésbé a lakossági átlag és a magyarság lélekszáma alapján arányosan fognak a magyarok megjelenni. Országos szinten a korábbi törvény alapján 150 ezer vagyon-visszaszármaztatási igény érkezett, ami megközelítőleg a lakosság 2-3 százalékát tette ki. Nagyjából ezzel lesz arányos a magyar kérelmezők összáranya is. Nyilvánvaló, hogy több száz, sőt ezer kérelemről beszélhetünk. Ezt erősíti meg a vagyon-visszaszármaztatásról szóló lakossági fórumokon szerzett tapasztalatom. E fórumokon személyesen voltam jelen, ugyanis a nagyobb, magyarok lakta településeken akár 80–90 érdekelt személy is megjelent. A rehabilitációs kérelem jóval kevesebb lesz, de lesz olyan eset is, ahol előbb a rehabilitációt kell lebonyolítani és csak utána lehet a vagyon-visszaszármaztatást elkezdeni.
