A hosszan tartó hidegben egyre több megrázó emberi sorsról lehet hallani Nagybecskereken. Szerencsére eddig nem történt végzetes kimenetelű meghűlés, de nyilvánvaló, hogy az egykori Jugoszlávia egyik legerősebb ipari központjában – ahol manapság a munkanélküliek száma meghaladja a húszezret – egyre több az elesett, segítségre szoruló ember. Nem titok, hogy a téli hónapokban megtelnek a vasútállomás elhagyott vagonjai, sőt időnként a közeli második világháborús bunkernak is van lakója.
Dragan Bibin, a Šinvoz egykori dolgozója élettársával, Sunčica Lopušinával szintén az egyik vagonban, a kukákból összehordott pokrócok alatt próbálja átvészelni a -10 Celsius-fokos hideget. Egy ideig albérlők voltak, de négy éve már lakbérre sem futja. Azóta a vagonban laknak. Tatjana Jovanov munkanélküli pedig 14 éves, speciális iskolába járó fiával az étolajgyárnál levő, bezárt benzinkút épületében talált menedéket. Korábbi férje, gyermekének apja, Borivoje Stuparušić fogadta be őket, aki portásként őrzi az épületet. A volt férj csak időnként kap pár dinárt a létesítmény gazdájától, emiatt csupán így segíthetett családján. Szerencséjükre az épületben (még) van villany, de csak az egyik sarokba húzódva melegedhetnek fel. Az asszony eddig nem kapott semmilyen segélyt, azzal az indokolással, hogy kérjen asszonytartást volt férjétől. Mint mondja, ezt hiába is tenné, hiszen exének sincs se háza, se jövedelme.
Nagybecskereken a Vajdasági kezdeményezés (Vojvođanska inicijativa) egyesület szervezésében, a Sremčev utcában megnyílt a hajléktalanok első menhelye. A tartományi kormány támogatásával üzemel, de mint hallottuk, egyre nehezebb előteremteni a működésére valót. Szerencsére éppen a nagy hidegek előtt sikerült még egy kis időre biztosítani az anyagiakat. Nagybecskereken harminc bejelentett hajléktalan személy van, de a számuk ennél nyilván jóval nagyobb. Az otthonban tízüknek biztosítanak szállást.
