2024. július 17., szerda

A normalitás mutatója

Várady Tibor: A vajdasági hatáskörökre vonatkozó törvény alkotmányosságát vitató beadványnak inkább politikai, mint jogi indítékai vannak
Várady Tibor: Vajdaság autonómiája nem csapda (fotó: Molnár Edvárd)Az Alkotmánybíróság előtt tegnap tartották a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatának második közvitáját. A jogszabály alkotmányossági vizsgálatát a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia követelte. A közvitára az alkotmányossági vizsgálatot előterjesztő párton kívül négy szakmai méltóságot is meghívtak, név szerint Várady Tibor jogászprofesszort, a Közép-európai Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Stevan Lilić egyetemi tanárt, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzorát, Bogoljub Milosavljević egyetemi tanárt, a UNION Egyetem Jogi Karának professzorát, és Svetozar Čiplić volt kisebbségügyi minisztert, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának docensét.

Lapunknak Várady Tibor nyilatkozott a közvitával kapcsolatban, aki szerint mindhárom kollégája mértéktartással és érvekkel alátámasztott beszéddel hozzájárult a helyzet tisztázásához. Véleménye szerint a hatásköri törvény összhangban van az alkotmánnyal és Vajdaság autonómiája nem csapda, vagy veszély, hanem a normalitás mutatója.
– A vajdasági hatáskörökre vonatkozó törvény alkotmányosságát vitató beadványnak inkább politikai, mint jogi indítékai vannak. Szerbiában, talán a koszovói krízis nyomán is, kialakult bizonyos félelem a tartomány kifejezéssel kapcsolatban. Ezért történhet meg, hogy egyesek a vajdasági autonómiát inkább veszélyként, csapdaként, nem pedig normalitásként ítélik meg. Ha a vajdasági autonómiát normalitásként látjuk – és véleményem szerint az –, akkor nagyon nehéz alkotmányellenességet látni a hatáskörökről szóló törvényben – érvelt Várady Tibor.
Leszögezte, a szerb alkotmány 12. szakasza világosan kimondja, hogy a tartományi és önkormányzati jogokat nem lehet csökkenteni. Több alkotmányos rendelkezés mondja azonban, hogy lehet növelni és a köztársasági hatásköröket átruházni.
– A hatáskörökről szóló törvény néha úgy van kereszttűzbe állítva, mintha valamiféle vajdasági diverzió lenne, holott ez a törvény a Szerbiai Képviselőház törvénye. Ha ezt a nézőpontot fogadjuk el, és véleményem szerint az alkotmány is normalitásnak látja az autonómiát, akkor nehezen védhetőek az alkotmányosságot vitató érvek – mondta a professzor.
Szavai szerint az alkotmányosságot vitató érvek között megtalálható az is, hogy Újvidéket adminisztratív központnak, vagy fővárosnak mondják-e.
– Ebben nem látok semmiféle alkotmányos aggályt, és még kevésbé látok Szerbia szuverenitására vonatkozó aggályt. Hogy a hevültségeket indított „főváros” szót kikerülje, a törvény az „adminisztratív központ” szürkébb kifejezést választotta. De ezt is vitatják, pedig a fővárossal sem lenne semmi baj. Nem csak az országnak lehet fővárosa. München is főváros, Bajorország fővárosa, ez viszont nem veszélyezteti azt, hogy Berlin Németország fővárosa. Abban sem látnék ármányt, ha Nagybecskerek lenne Bánát fővárosa. Nem látom, hogy ez miként veszélyezteti Szerbia integritását. Ha viszont azt mondanánk, hogy Nagybecskerek Szerbia fővárosa, az persze probléma lenne, de hát ilyesmiről szó sincs – magyarázta Várady.
A közvitán ezenkívül felmerült az is, hogy Vajdaság hogyan köthet regionális egyezményeket, amikor Vajdaságot nem régiónak, hanem tartománynak hívják.
– A világ nem feltétlenül a szerbiai terminológiához igazodik és nem követelhetjük, hogy Svájc ne a kanton kifejezést, vagy Németország ne a land szót, hanem a tartomány kifejezést használja. Országokon belül a regionális egységeknek különböző megnevezései vannak, és ha valamiféle nemzetközi együttműködést akarunk, akkor meg kell találni az ezzel kapcsolatos közös nevezőt – vélekedett a jogászprofesszor.
Alkotmányjogi szempontból az sem tartható álláspont – tette hozzá Várady, hogy egy olyan szó, amit az alkotmány nem említ, azt nem említhetik meg más törvények, hiszen sok más törvény is használ olyan szavakat, amelyeket az alkotmány nem említ.
– Az előterjesztők felvetették azt is, hogy hogyan lehet szó a tartományban a kisebbségi oktatás részletesebb kidolgozásáról, amikor a köztársasági törvényekben nem oktatás, hanem iskoláztatás van. Egyrészt az oktatás és az iskoláztatás között nemigen van különbség, másrészt, ha az oktatás alatt azt értenénk, hogy az több mint az iskoláztatás – ebben viszont nem vagyok biztos –, akkor az alkotmány 12. és 79. szakaszai lehetővé teszik, hogy a kisebbségi jogokban a törvényhozók többletjogokat hozzanak meg, amelyeket a tartománynak kell érvényesíteni – vitatja a professzor.
Branislav Ristivojević, a beterjesztők képviselőjének megjegyzésével kapcsolatban, miszerint a közvitán egyetlen jogi érv sem hangzott el, Várady professzor annyit mondott, hogy ugyanezt mondták azok is, akik a beterjesztőket támadták.
– Ez is a politikai csatározás része. Véleményem szerint vannak jogi érvek, mint például az alkotmány korábban említett 12. szakasza, de több helyen is, a 79. és a 178. szakaszban is az alkotmány kimondja, hogy lehet a tartományra hatásköröket ruházni. Ugyanakkor nem tartom jogi érvnek, hogy a törvénybe nem lehet beírni, hogy Bácska, Bánát, Szerémség, hiszen az sem lenne ármány, ha egy törvényben az állna, hogy Belgrádnak van egy Palilula városrésze, amit szintén nem említ az alkotmány. Nem lehet ennyire formalizálni az alkotmánnyal való összhangot, hiszen az alkotmánynak elvei vannak. A valódi kérdés az, hogy alkotmányelvbe ütközik-e az, ha azt mondjuk, hogy Újvidék Vajdaság adminisztratív központja és Bácska, Bánát, Szerémség a tartomány részei – érvelt Várady.
Mint megjegyezte, az üggyel kapcsolatban nem lesz több közvita, és most az Alkotmánybíróságon van a sor, hogy kivizsgálja a kifogásokat. Vajdaság hatásköreiről szóló törvény 2010. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály alkotmányosságát firtató első közvitát 2011. november 23-án tartották meg.