Novak Đoković 1987. május 22-én született Belgrádban. Gyermekkorát szülővárosában és a Zlatiboron töltötte, ahol apja pizza- és palacsintasütödét működtetett. Apja, Srđan szolid focistának számított, anyja, a Vinkovciban született Dijana és nagybátyja, Goran pedig a síelés szerelmeseinek számítottak. Tekintettel arra, hogy a sportnak a családban komoly hagyományai voltak, hisz további rokonok is megpróbálkoztak a különböző pályákon, egészen természetesnek tűnt, hogy Novakot is a sport felé tereljék.
Szerette ő a labdát rúgni, és a síléceken is gyorsan feltalálta magát, ám négyéves korában látta a tévében Szeles Mónikát. Ekkor hallott először a teniszről, s a családtagok vágyaival ellentétben kijelentette, hogy ő is teniszezni szeretne. Szerencse, és csak puszta véletlenség műve, de éppen azokban a napokban üdült a Zlatiboron Jelena Genčić, a volt válogatott női kézilabdakapus és az ország többszörös teniszbajnoka, aki azonnal felfigyelt az első ütőjével halálos komolysággal csapkodó csöppségre. Mivel más dolga különben sem volt éppen, s nem az az egy helyben ülő és semmittevő személy, Jelena megkérdezte a számára ismeretlen vendéglőst, megmutathat-e néhány apróságot a gyerkőcnek. Đokovićéknak kapóra jött, hogy valaki vállalta a felügyeletet, különösen amikor megtudták, hogy kiről is van szó, ők pedig visszatérhettek szokásos napi teendőikhez.
Egy órával később Jelena Genčić tudatta a Đoković házaspárral: teniszre fogékony csemetéjük van, komolyabban kellene foglalkozni vele. Így indult el 1991 nyarán egy pazar pályafutás.
Novakot Belgrádban beíratták a Partizanba, a család nem könnyen, de állta a költségeket, besegített a svájci nagynéni is, Novak pedig egyenként fedezte fel a sportág hírességeit, és elhatározta, hogy Pete Sampras lesz az eszményképe. Mi sem természetesebb, már iskoláskor előtt arról álmodozott, hogy egy napon ő emeli majd magasba a wimbledoni serleget.
Évek múltak el, Novak pedig lassan kinőtte a belgrádi edzőket. Jelena Genčić kapcsolatba lépett a Münchenben élő Nikola Pilićtyel, aki ott teniszakadémiát vezetett, s amikor megtudta a feltételeket, a Đoković családnak a bajoroszági teniszsulit ajánlotta. Novak ott is kitűnt kortársai között, némi önállóságot és munkaszokásokat szerzett, majd hazatérése után 2003-ban elindult a kis versenyeken. Első meccsét, bizonyos román Radulescu ellen, Münchenben elveszítette, de keresett 118 dollárt. Veszített a második meccsen is, majd júniusban Belgrádban futures-tornát nyert, és 1300 dollárt. Abban az évben még két elődöntőt harcolt ki, majd 2004 áprilisában már Davis-kupát is játszott, Lettország ellen győzelemmel mutatkozott be. A következő héten Bergamóban a negyeddöntőben csak három játszmában kapott ki az egy évvel idősebb Gael Monfilstól, végül májusban Szolnokon és Budapesten nyert futures-tornát. Klubja ezután mutatta be a sajtónak. 368. volt a ranglistán, amikor Umagban első igazi profi meccsét vívta, és veszített az olasz Volandritól. Bukarestben a francia Arnaud Clement ellen nyerte első ATP-meccsét, majd David Ferrer veregette meg a vállát, amikor csak 4:6, 6:4, 6:4-re verte az ismeretlen szerb srácot. 2005 az ismerkedés volt a legjobbak mezőnyével, de nyert már a Roland Garroson Robbie Ginepri, Wimbledonban Juan Monaco és Guillermo Garcia Lopez, az US Openen pedig Monfils és Mario Ančić ellen. Wimbledon után jutott a legjobb száz közé, három hónappal korábban pedig Újvidéken kijelentette, hogy célja a világelsőség megszerzése.
A többit már alighanem jól tudni. 2006-ban a holland Amersfoortban és a francia Metzben nyert tornát, 2007-ben Adelaide, Miami, Estoril, Montreal és Bécs a diadalok színhelyei. 2008-ban Melbourne-ben első nagy serlegét vehette át, majd győzött még Indian Wellsben, Rómában és a Mestertornán. 2009-ben Dubai, Belgrád, Peking, Bázel és Párizs meghódítása következett, 2010-ben viszont gyanút keltő módon csak Dubaiban és Pekingben nyert. Tavaly azonban robbantott. Melbourne, Dubai, Indian Wells, Miami, Belgrád, Madrid, Róma, Wimbledon, Montreal és az US Open elnyerése következett, 29. serlegként pedig néhány nappal ezelőtt az Australian Openen már harmadszor diadalmaskodott.
Novak Đokovićot tavaly több ankétban is megválasztották az év legjobb sportolójának. Nincs hely a világon, ahol ne hallottak volna róla, és nem vitás, hogy a betöltött 25 évével ő lesz a világsport elvitathatatlan ura, ha az idén nyer a Roland Garroson, és aranyérmet teniszezik össze a londoni olimpián.
