-- Ha összevetem a hazai középiskolai elhelyezési lehetőségeket a magyarországival, akkor Magyarországon olyan szerencsés helyzetet találunk, hogy ott a kollégiumi férőhelyek száma megegyezik a vidékről érkező középiskolai továbbtanulók számával. Léteznek kollégiumok, amelyek meghatározott iskolák diákjait ölelik fel, ennek van pedagógiai indokoltsága, hiszen akkor a kollégiumi programokat úgy állíthatják össze, és olyan házirendet vezethetnek be, ami megfelel a konkrét iskolák szükségleteinek – hallottuk Soós Edittől, a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagjától. – Nálunk sajnos az utóbbi évtizedekben alig történt kollégiumi férőhelybővítés. Én emlékszem arra az időszakra, amikor például Zentán is volt kollégium, ami megszűnt működni. Az utóbbi évben a tervek között több helyütt szerepel az iskolaközpontokban a kollégiumok építése. Topolyán például a Mezőgazdasági Középiskola mellett épül a kollégium. Nagybecskereken van az a két jó példa, ahol egyházi jellegű fiú- és lánykollégium is működik, és csak remélni tudom, hogy ezek a kollégiumok ugyanolyan elbírálásban és támogatásban részesülnek az ígéret szerint, mint az állami alapítású középiskolai kollégiumok. Két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte, hogy ezek az egyházi kollégiumok bekerüljenek a támogatott középiskolai kollégiumok hálózatába, és hogy megkapják a meghatározott rendszer alapján kiszámolt támogatást. Hogy nálunk a felvételkor legnagyobb nyomatéka a tanulmányi előmenetelnek van, azt hiszem, annak a következménye, hogy nagyon kicsi a férőhelyek száma, és meggyőződésem, hogyha mi is dúskálhatnánk a férőhelyek számában, vagy ha kiegyenlített lenne a férőhelyek száma a más községből való, Szabadkán tanuló diákok számával, akkor sokkal jobb helyzetben volnának maguk a kollégiumok is, hiszen a külföldi gyakorlatnak megfelelően valóban alkalmazkodni tudnának azokhoz a középiskolákhoz, amelyekből a diákokat veszik fel.
Akkor egyértelműen a probléma megoldása diákotthonok építése lenne?
– Így van. Nekem az is meggyőződésem, hogy több szülő, aki arra szánja magát, hogy a gyermekét Magyarországon taníttassa tovább, azt is számba veszi, hogy milyen lehetőséggel bír abban a városban, ahol a diák továbbtanulna. Egyike a döntő érveknek az is, hogy a magyarországi továbbtanulás mindenképp kollégiumi ellátással jár. Nálunk pedig, ha a gyerek nem éri el a megfelelő tanulmányi eredményt, nem szerzi meg, illetve elveszíti a kollégiumi ellátásra való jogát.
Ön szerint nálunk is annak az elvnek kellene érvényesülnie, hogy automatikusan minden diáknak jár kollégiumi ellátás?
– Szerintem egyértelműen meg kellene egyeznie a középiskolai kollégiumi férőhelyek számának a vidékről érkező tanulók számával. Mindenkinek biztosítani kellene a kollégiumi ellátás lehetőségét. Azt hiszem, nincs annál kétségbeejtőbb, mint amikor a tizenöt éves gyerek bekerül egy idegen városba, albérletben él anélkül, hogy a napi étkezése, felügyelete megoldott lenne . Egy házinéni kényének-kedvének kitéve él, önmagáért a felelősséget teljes mértékben önmaga viseli. Szerintem szükségszerű, hogy a középiskolás korú serdülők mellett ott legyenek a nevelők, akik odafigyelnek a diákra, időbeosztására, és a korrepetálásnak is fontos szerepe van.
Mennyire gyakori a kollégiumi férőhelyek hiányának a témája?
– Állandóan napirenden van a kollégiumi férőhelyek számának a kicsi volta. Természetesen üdvözlöm a férőhelyek számának a növelését a meglévő szabadkai kollégiumban, de elférne Szabadkán még legalább egy középiskolai diákotthon. Akár annak a rovására is, hogy az egyetemistáknak kevesebb férőhely jutna, hiszen egy egyetemista életkorú fiatal már sokkal önállóbb, sokkal magabiztosabban közlekedik a világban, mint egy középiskolás kamasz.
Hogyan lehetne megvalósítani, hogy nőjön a kollégiumi férőhelyek száma? Ki az, akinek meg kellene tennie a szükséges lépéseket?
– Azt hiszem, hogy léteznek olyan politikai struktúrák, amelyeknek hatásköre ez. Léteznek papírra vetett tervek is, és megvalósulási folyamatról is tudni. Topolyán elkezdődött a kollégium építése, Zenta önkormányzatának a terveiben is szerepel. A Tartományi Nagyberuházási Alap elfogadta a szabadkai Diákotthon bővítésére vonatkozó terveket. Még egyszer mondom, hogy az egyházi fenntartású, de tudomásom szerint államilag már támogatott kollégiumoknak is óriási szerepük van, és biztos, hogy az egyházi vagyon visszaszármaztatásával újabb kollégiumok jöhetnének létre. Az ideális állapot az lenne, ha az iskoláknak saját kollégiumuk lenne, de ez nagyon nehezen kivitelezhető. Magyarországon sok helyen az iskola és a kollégium egyazon építési területen van, és ezt nálunk a meglévő területnagyságok miatt lehetetlennek látom kivitelezni, de újabb kollégiumok építésekor lehetne a kollégiumot specializálni egy iskolatípushoz.
Pásztor Bálint, parlamenti képviselő a témával kapcsolatban azt tudta elmondani, hogy amennyiben valamilyen javaslat érkezik a szakma részéről erre a kérdéskörre vonatkozóan, akkor természetesen a parlamentben felvállalják, támogatják az ügyet, sőt minden további nélkül az oktatási miniszterhez is bejelentkeznek.
