Ha Zenta a Tisza mente egyik oktatási központja kíván maradni, mielőbb kollégiumot kell biztosítania az utazó diákok számára. A középiskolás tanulók 60 százaléka vidékről érkezik városunkba, de nincs hol megszállniuk. Egyedül a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumnak van egy száz férőhelyes szállója, de az is zsúfoltságig megtelt.
Zentán négy középiskola van: a Bolya Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, az Egészségügyi Középiskola, a Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola és a Zentai Gimnázium. Közülük háromban magyar- és szerb nyelven is folyik az oktatás, a Bolyaiban pedig csak magyarul. A diákok összesen tizenkét szakirány közül választhatnak. Az Egészségügyi Középiskolában egészségügyi nővér technikusnak, fizikoterápiás technikusnak, gyógyszerész technikusnak és szülészeti nővérnek tanulhatnak. A Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskolába iratkozók ügyviteli adminisztrátornak, kereskedelmi utazónak, közgazdasági technikusnak és kereskedőnek tanulhatnak. A Zentai Gimnáziumban általános és társadalmi-nyelvi tagozatra iratkozhatnak, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban pedig a természettudományi-matematikai és a képzőművészeti technikum közül választhatnak.
Ennyi intézmény, ennyi szakirány és ennyi diák mellet jogosan várják el a középiskolák, hogy a község kollégiumot biztosítson a diákságnak. A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium 100 férőhelyes kollégiuma már saját diákjainak is kicsi, így szóba sem jöhet, hogy más intézmények diákjait befogadja. Egyébként is úgy tervezték, hogy csak a tehetséggondozó tanulói használják, ugyanis az iskola tantermeitől csak egyetlen emelet választja el.
Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai önkormányzat Oktatási és Művelődési Tanácsának tagja elmondta, mindent megtesznek azért, hogy Zentán mielőbb épülhessen egy kollégium:
– Sajnos még főtervünk sincs, ezért az az első lépés, hogy főtervet készíttessünk. Ha a büdzséből ki tudunk választani elegendő pénzt, akkor még idén megcsináltatjuk, ha nem, akkor jövőre, de tovább már nem halogathatjuk. Ha a költségvetésből nem megy, tartományi pénzekre pályázunk. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy oktatási központként mekkora szükség lenne egy diákszállóra, mennyi diák kényszerül albérletbe, de nem tudjuk egyik napról a másikra előteremteni. Az EU országaiban már elképzelhetetlen egy jelentősebb oktatási központ diákszálló nélkül, de sajnos mi le vagyunk maradva. Az elmúlt tizenöt év az oktatás fejlődésének is gátat vetett. Egy kollégiumot a szünidőben is ki tudnánk használni, ugyanis a turisták sokszor szívesebben választanak egy kényelmes és olcsóbb diákotthont, mint egy drága hotelt. Amikor felkértek, hogy oktatási, művelődési tanácsosként segítsem az új összetételű önkormányzat munkáját, már induláskor határozott elképzelésem volt arról, hogy Zentának nagy szüksége van egy közel 200 férőhelyes kollégiumra. A vidékről hozzánk érkező diákoknak és szüleiknek nagy könnyítés lenne, ha nem kellene az albérletekért, vagyis egy szobáért 50–60 eurót fizetniük, hanem a tanulók lakhatnának kollégiumban, mondjuk 3000–3500 dinárért. Zentának igen nagy a vonzásköre, a szórványból is szép számmal vannak diákjaink, tehát ez is igazolja a kollégium szükségességét. Az iskolák igazgatóival azon a véleményen vagyunk, hogy Zentának a közeljövőben diákszállót kellene építtetnie, s ez mindenképp oktatási stratégiai is, hiszen ha szeretnénk megőrizni városunkat oktatási központként, akkor elengedhetetlen, hogy megfelelőbb feltételeket is teremtsünk hozzá. Tavaly ősszel a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója hívta fel a figyelmemet arra, hogy Nagykikindán a befejezési munkálatoknál tart a kollégium építése. Felvettük a kapcsolatot a tervezővel, és ellátogattunk Nagykikindára. Az épület közel 20 éve készül, a nehéz évek ott is rányomták a bélyeget az építkezésre, de csak haladtak. Ez a pozitív példa minket is ösztönöz, mert látjuk, hogy bár sokáig tartott, elkészült. Tehát mi is tervezgetünk, de a realitás talaján maradva azt mondhatom, hogy idén, vagy legkésőbb jövőre elkészíttetjük a főtervet, utána pedig pályázunk.
Gajda Attila, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója elmondta, hogy hiába van kollégiumuk, kinőtték azt, így az ő diákságuknak is nagy segítséget jelentene, ha a városban lenne még egy diákszálló:
– A tehetséggondozás csakis kollégiumi élettel képzelhető el, ugyanis nálunk délutánonként is vannak foglalkozások. Ha a diák hazautazik, akkor eleve nem vehet részt a délutáni munkákban. A kollégiumba 100 diákot tudtunk bezsúfolni, de máris 120-an vagyunk. A képzőművészeti szakon idén még csak elsőseink vannak, de jövőre már lesznek másodikosaink is, utána meg harmadikosaink, szóval az elkövetkező években tovább szaporodunk, de szállást nem tudunk többet adni – mondta az igazgató.
