2008-ban az összlakosság 3,27 százaléka adott vért, 2007-ben pedig 3,08 százaléka. Ez jó eredménynek számít, ugyanis ha a lakosság 3–4 százaléka véradó, nincs gond a vérellátással.
A legjobb eredményt a Vajdaság mutatta fel, a véradók számának közel egyharmada ebből a térségből való. A kimutatás szerint 2008-ban a legtöbb véregységet Bácspetrőcön vették le, ott a lakosság 6,85 százaléka adott vért. Magyarkanizsa ismét a legjobbak között van, Bácspetrőc után náluk volt a legtöbb véradó, 5,90 százalékkal. Zenta is jó eredménnyel dicsekedhet, a lakosság 5,09 százaléka adott vért, ezért Zenta is megkapta a leghumánusabb községeknek járó elismerést.
Hogy mi is ösztönözzük a lakosságot az önkéntes véradásra, Dr. Lengyel Tamarát, a zentai vérátömlesztő szolgálat vezetőjét arról kérdeztük, ki lehet véradó, évente hányszor adhatunk vért, és milyen jogaik vannak a véradóknak.
– 18 és 65 év közötti egészséges emberek lehetnek véradók. Fontos, hogy az illető ne legyen megfázva, ne legyen lázas, ne köhögjön, és ne legyen antibiotikumos kezelés alatt. Ez azért fontos, hogy megvédjük a beteget, tehát ne adjunk át neki betegséget, meg hogy megvédjük a véradót is, mert nem csak a vörös vérsejtet vesszük ki, hanem az immunrendszerre fontos sejteket is, és így neki is csökken az ellenálló képessége. Nagyobb sérülés, műtét után 6–12 hónapig nem lehet vért adni, foghúzás után pedig három napig. Azt is ellenőrizzük, hogy nincs-e fertőzéses elváltozás a bőrén, a testén. Vért az adhat, akinek nem túl magas, és nem is túl alacsony a vérnyomása. Ha valaki egy–két gyógyszerrel szépen karbantartja a vérnyomását, az még adhat vért, de akinek egy halom gyógyszerre van szüksége, az már nem. Nők esetében menstruáció idején nem lehet vért adni, valamint terhesség alatt és után egy évig, és abortusz után. Ha valakinek herpesze van, az sem adhat vért. Már akkor sem ajánljuk, hogy valaki eljöjjön vért adni, ha rossz a közérzete. Fogamzásgátló tabletta és vitaminkészítmények szedése nem jelent akadályt. Akinek szélütése, szívinfarktusa volt, akinek komoly szív- és tüdőproblémái vannak, nem adhat vért. Aki bármikor az élete során szenvedett hepatitis B-ben, C-ben, AIDS-ben, volt rákos megbetegedése, szintén nem adhat vért. Aki véradó szeretne lenni, jöjjön el hozzánk, és megbeszéljük vele, lehetséges-e ez a humánus cselekedet. Sok esetben egy-két gyógyszer rendszeres szedése lehetővé teszi a véradást. Fontos még tudni, hogy a férfiak évente négyszer, a nők évente háromszor adhatnak vért, és véradás előtt ajánlatos enni néhány falatot.
Az önkéntes véradók részesülnek-e valamilyen kedvezményekben?
– Egy önkéntes véradásért munkahelyen és az oktatási intézményekben is két szabad nap jár. A véradás napján és az azt követő napon szabad az illető. Az iskolások számára leginkább csütörtökre, péntekre tesszük a véradást, hogy ne nagyon maradjanak le a tananyaggal. Ha az iskolások csoportosan jönnek vért adni, akkor azt úgy tervezzük, hogy ne aznap jöjjenek, amelyiken dolgozatuk, fontos fölmérőjük van, mert a véradás célja nem a lógás az iskolából. Az orvosi vizsgálatnál annyi a kedvezmény, hogy nem kell participációt fizetniük. Ha valaki évente egyszer ad vért, az abban az évben nem fizet participációt, aki pedig életében már legalább tízszer adott, az élete végéig mentesül a fizetéstől. Mi egyébként igyekszünk éreztetni az állandó véradókkal, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az egészségügyben. Szeretnénk elérni, hogy az állandó véradókat soron kívül fogadják az orvosok, ezzel is kimutatva megbecsülésünket. A sokszoros véradókat kitüntetjük, ezt leginkább június 14-én tesszük, az önkéntes véradás világnapján. Zentán két olyan véradónk is van, aki az utóbbi hónapokban adott századszor vért. A százszoros véradásért idén Fodor Lászlót és Tamasity Lajost tüntetjük ki.
Mennyire elégedettek azzal, hogy Zenta lakosságának tavaly 5,09 százaléka adott vért?
– Ez jó eredmény, mindig van elegendő vérünk, nem fordult még elő, hogy műtétet kellett volna elhalasztani vérhiány miatt. Amikor látjuk, hogy valamelyik vércsoportból fogy a készletünk, akkor értesítjük azokat a véradóinkat, akik számításba jöhetnek. A jó eredmény a Zentai Vöröskereszttel való kiváló együttműködésnek köszönhető. A vöröskereszt évente több véradási akciót szervez a falvakban és a városban, és folyamatosan népszerűsíti is az önkéntes véradást. Tornyosra, Felsőhegyre, Bogarasba három-négyhavonta járunk vért venni. A zentai vérátömlesztő szolgálat Adával is együttműködik, vagyis Adára, Moholra és Törökfaluba is rendszeresen kijárunk véradási akciókra. Természetesen az adai véradókat nem számítjuk a zentaiak közé, tehát az 5,09 százalékos adat csakis Zentára vonatkozik. Szeretném még kihangsúlyozni, hogy Magyarkanizsáról is sokan hozzánk jönnek vért adni. Területileg Magyarkanizsa a szabadkai vérátömlesztő szolgálathoz tartozik, ezért a szabadkaiak járnak ki hozzájuk, de sokan eljönnek Zentára vért adni, hiszen általában a Zentai Kórházban kezeltetik magukat. A magyarkanizsai véradókat az adaiakhoz hasonlóan saját településük véradóihoz írjuk.
A lakosság ennyi százaléka véradó:
Bácspetrőc 6,58
Magyarkanizsa 5,90
Temerin 5,41
Újvidék 5,12
Zenta 5,09
Topolya 5,00
Kishegyes 4,53
Szabadka 4,16
Óbecse 4,09
Törökbecse 4,07
Csóka 3,92
Szenttamás 3,91
Törökkanizsa 3,77
Ada 3,39
Zombor 3,29
Nagybecskerek 2,88
