– A Magyar Nemzeti tanács többedszer szervezi meg ezt a képzést, ami gyakorlatilag az egész vajdasági magyarság számára kulcsfontosságú, hiszen már haladó szinten folyik az Európai Unióból történő segítségnyújtás.
(Papp Árpád)
– A vajdasági magyarság számára az ilyen képzésen való részvétel több szempontból fontos. Az egyik szempont az, hogy fel tudjon készülni azokra a kihívásokra, amivel óhatatlanul találkozni fog az elkövetkező időszakban. Ez lesz az egyetlen lehetséges út. Azt tapasztaljuk, hogy az anyaországi források és a saját forrásaink igencsak apadófélben vannak. Ha mi nem tudunk projektet írni, akkor vészes gyorsasággal meg kell tanulnunk. A túlélésünk is valamilyen szinten ettől függ. Ha azt gondoljuk, hogy az EU úgy nyúl alánk, hogy a saját színvonalát csökkenti a miénkre, akkor kegyetlenül tévedünk. Nekünk kell felzárkóznunk, és ezt most el kell kezdenünk, mindattól függetlenül, hogy mikor leszünk az EU tagja. Ez a képzés igazából egy segítségnyújtás, és az MNT azért vállalja fel ezeket a képzéseket, mert a közösség szempontjait szolgálják.
A résztvevők már haladóknak számítanak a pályázatírásban?
– A korábbi képzésen részt vevők vehettek részt ezen a képzésen is, a pályázatírásban ők már valamilyen jártasságra tettek szert. A pályázatírás viszont az a műfaj, amit nem lehet 20 évvel ezelőtti szempontokhoz kötni, folyamatosan tanulni kell. Ha abban a tévhitben ringatjuk magunkat, hogy minden tökéletes és közben a pályázatok más irányt vettek, akkor panaszkodhatunk, hogy a világ nem ért meg bennünket. Holott csak az történt, hogy mi nem figyeltük arra, hogy mi a nagyközösség elvárása irányunkban.
Az IPA program milyen lehetőségeket nyújthat a vajdasági magyar közösség számára?
– Bármennyire is hihetetlen, ezek az IPA programok a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkoznak, és nem késtünk le. De azért, mert még nem írták ki a pályázatot, vagyis az EU késett. A pályázati prioritásokat határozták most meg. A mi felkészülési ciklusunk tulajdonképpen épp hogy beéri most a pályázati kiírást. Nekünk néha úgy tűnik, hogy túlságosan is tisztában vagyunk az értékeinkkel és sokszor felértékeljük magunkat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem mi vagyunk a világ közepe. Itt mások határozzák meg a játékszabályokat, nekünk nem a bírót kell ebben az esetben megverni, hanem meg kell tanulnunk futballozni.
Mivel rúghatunk labdába?
– A jó pályázatok a specifikumokra helyezik a hangsúlyt és reális elvárásokat tükröznek. A mi részünkről is és a megvalósításról is. Az elkövetkező idő fogja meghatározni, hogy mi az, amiben mi jók vagyunk. Mi sok mindent gondolhatunk magunkról, nagy kérdés az, hogy ebből a sokból hányat tudunk úgy eladni, hogy azt más is elhiszi rólunk. Volt egy régi reklám, amelyben arról volt szó, hogy mi tudjuk, hogy a magyar világnyelv, de addig amíg a többi négymilliárd embernek ezt be nem bizonyítjuk, addig jó lenne elkezdeni nyelveket tanulni. Tehát jó volna elkezdeni odafigyelni, és bekapcsolódni a nemzetközi tendenciákba. És mindaddig amíg az állam ezt nem támogatja, addig ezt meg kell tenni a civil szervezeteknek. Nem fecsérelhetjük az időt a helyben topogásra.
