Szerbia az az ország, ahol az emberek hozzászoktak az álhírekhez, azaz ahhoz, hogy a média félretájékoztatja őket. Ez a gyakorlat még a múlt század nyolcvanas éveinek a végén megkezdődött – ezt állapította meg a Medija centar a napokban bemutatott felmérésében. Az online média térhódításával világszerte növekszik az álhírek aránya, ugyanakkor más országokkal szemben Szerbiában elsősorban a hagyományos média terjeszti az álhíreket, derül ki a Félretájékoztatás és álhírek a médiában című kutatásból.
A Kurir, az Alo, az Informer, a Srpski telegraf és a Večernje novosti napilapokban 2020-ban csak címoldalukon 1172 álhírt, vagy megalapozatlan, illetve manipulatív jellegű hírt jelentettek meg, miközben az említett médiaházak 29 millió dináros költségvetési juttatást kaptak. Mint arra a felmérésben rámutatnak, az állam finanszírozta kampányszerű félretájékoztatásban hatalmas szerepe van a tévéállomásoknak, mindenekelőtt a Pink tv-nek, valamint az előbb említett bulvárlapoknak. Utóbbiak rengeteg emberhez eljutnak.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának az álhírekkel foglalkozó kutatásában arra a megállapításra jutottak, hogy a Szerbiához hasonló országokban az álhírek a befolyásos egyének érdekeit szolgálják, erősítik az egypárti jelleget és ellehetetlenítik az ellenzék tevékenységét, mutatnak rá a hazai felmérésben. A szerbiai médiatartalmakban a Szerb Haladó Párt, valamint Aleksandar Vučić pártelnök és köztársasági elnök dominánsak. Az EP jelentéstevői az elmúlt néhány évben arra a megállapításra jutottak, hogy Szerbiában a tájékoztatás mind rosszabb minőségű, jellemző, hogy a médiatartalmak kedvező színben tüntetik fel a hatalmat, miközben a hatalmi tisztségviselők bírálata nem kap teret. Ezzel egyidejűleg az ellenzéki politikai tömörüléseket, továbbá a nyugati
országokat és a NATO-t negatív kontextusban emlegetik. Mint arra emlékeztetnek, 2020 áprilisában a Twitter 8558 olyan szerbiai álprofilt szüntetett meg, amely a vállalat szerint álhíreket terjesztett és az SZHP-vel hozható összefüggésbe.
A kutatás szerzőinek értékelése szerint az álhírek megmérgezik a társadalmat, ezért a probléma intézményes kezelését sürgetik. Jelenleg, a törvényes rendelkezések hiányosságainak okán, szinte csak magánperben lehet szembeszállni az álhírekkel, teszik hozzá.
– A három médiatörvény, valamint a Laptanács alapelvei, valósághű tájékoztatásra kötelezik az újságírókat, ugyanakkor az álhírek megjelentetését, illetve a félretájékoztatást nem büntetik az országban. Ennek következtében az érintettek polgári perben próbálhatnak érvényt szerezni jogaiknak. Ugyanakkor az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályokat megszegő médiumok munkamorálját ez sem befolyásolja, hiszen a szenzációhajhász tartalmakból és az álhírekből származó hasznuk jóval nagyobb a pénzbírságnál és a perköltségeknél – olvasható a kutatásban, amelyben arra szintén rámutatnak, hogy az ENSZ-nek a témával foglalkozó felmérése szerint a félretájékoztatás következményei világszerte érezhetőek, elsősorban az egészségügy, a tudományok és az interkulturális kommunikáció tekintetében.
A félretájékoztatás térhódításával párhuzamosan egyre több, álhírek lebuktatására szakosodott szervezetet és weboldalt hoznak létre Szerbiában, ilyenek például a Raskrikavanje és a FakeNews Tragač. Utóbbi például néhány napja azoknak az állításoknak a hitelességét cáfolta, amelyek szerint Kaliforniában legalizálták a pedofíliát. Valamivel korábban szintén ez a portál közölte: nem felel meg a valóságnak az állítás, hogy Aleksandar Vučić, illetve az SZHP köré tömörülő
kormány az első, amelyik a szerbiai biztonsági alakulatok Koszovóba való visszavonulását kérte. A FakeNews Tragač korábban rámutatott, Szerbia Európában a harmadik az álhírek a társadalomra gyakorolt befolyásának tekintetében – Románia az első, Csehország a második.
Nyitókép: Pexels
