Összefogott a falu, Adorján polgárai, több magyarkanizsai civil és más szervezet, vállalkozók és cégek siettek a november végén súlyos tűzkárt szenvedett három gyereket nevelő adorjáni Šarčev család megsegítésére. A széleskörű összefogásnak köszönhető, hogy a tél kellős közepén sikerült újjáépíteni és berendezni a szinte teljesen kiéget családi házat.
Nem csak a bútorok és minden ruhanemű égett el, a plafontartó gerendák is odalettek, kiégtek az ajtók és az ablakok, a vakolat pedig lepattogott. Megsemmisült minden bútor, berendezés, ruhanemű és élelmiszer, a nagy forróságtól pedig még a bojler is felrobbant.
A szegény embert még az ág is húzza, szokták mondani, ami az adorjáni család esetében hatványozottan érvényes. Az apa, Mladen Šarčev munkanélküli sofőr, az asszony, Koncz Ilona szintén munkanélküli. Novemberben a család legfiatalabb tagja, a három és fél éves Igor, nem tudni pontosan hogyan, de gyufával vagy öngyújtóval játszadozott. Az apa a boltban volt, a gyerek anyja pedig a főzéssel volt elfoglalva, a kicsi az utcai szobában meggyújtott egy papírlapot az asztalon. Amikor látta, hogy baj van, ösztönösen oltani akarta a tüzet, az égő papírra még rádobott néhány másikat. Ettől kezdve elharapóztak a lángok.
A tüzeskedő gyerek ijedtében kiszaladt az udvarra, szólni sem mert az anyjának, aki mikor észlelte a bajt, megpróbálta oltani a tüzet, de már késő volt. A tűzoltók eloltották ugyan a lakástüzet, de a ház szinte teljesen kiégett, és lakhatatlanná vált. A család a három gyerekkel (Koncz Viktor, Koncz Orsolya és Igor Šarčev) ideiglenesen jótevő ismerősüknél, a helybeli Törteli Károlynál húzta meg magát, de azonnal hozzáláttak a romok eltakarításához. A felújításhoz kezdetnek legalább ötezer euróra lett volna szükségük, de a szűkös anyagi körülmények között élő párnak nem volt semmilyen megtakarítása, hiszen a család tartalékait elvitte a gyermekek súlyos betegsége. Egyikük leukémiában betegedett meg, a másikat tumorról műtötték, a harmadik pedig egy szövődményes betegség miatt igényel hosszabb és költséges kezelést.
– A kommunális vállalat öt konténer hulladékot, törmeléket szállított el. Több mint három hétig tartott, amíg a megrepedezett vakolatot levertem, és eltávolítottam a megéget fagerendákat stb. Azután a magyarkanizsai Sloga Építőipari Vállalat munkásai láttak neki a felújításnak. Nagy volt a kár, a Konstrukt vállalattól kértem árajánlatot a belső felújítási munkálatokra, és ők több mint 700 000 dinárt költséget számoltak ki, de megközelítőleg sem rendelkeztünk ennyi pénzzel – mondta Mladen
– Nem is mertük remélni, hogy az újságokban közzé tett felhívásra milyen sokan fognak jelentkezni. Olyanoktól is sok segítséget kaptunk, akik nem az újságból értesültek a bajunkról. A falubeliektől is sokféle adományt, befőttől a ruhaneműkön át szőnyegig mindenféle hasznos dolgot kaptunk, amiért minden adományozónak nagyon hálásak vagyunk, és nem is tudjuk, hogyan, mi módon köszönhetnénk meg az önzetlen támogatásukat. Magyarkanizsán a Kommerciális Banknál megnyitott 205-1001548987633-34 folyószámlaszámra mintegy százezer dinárt fizettek be. A zentai DTD vízügyi vállalat, Domonkos Rudolf tulajdonossal az élén, ötvenezer dinárt adott, még tűzifát is kaptunk, amiért nagyon hálásak vagyunk. Három helyen tüzeltünk kályhákban, hogy az újravakolt falak száradjanak, még homokot is kaptunk a DTD-től – mondta meghatódottan Ilona.
– Ajtókat kaptunk a magyarkanizsai Sloga Építőipari Vállalattól, és a teljes belső munkálatokat elvégezték, bemeszelték a falakat is. Az ajtók és a munka több ezer euró értéket jelent. Az adorjáni helyi közösségtől, Borsos Csabával az élén, két szobába szőnyeget kaptunk. Megkérdeztek, mire lenne szükségem, két szőnyeget kértem, és meg is vásárolták, amiért nagyon hálásak vagyunk. A magyarkanizsai helyi közösségtől és a szociális központtól is kaptunk pénzsegélyt.
A támogatásoknak, adományoknak köszönhetően hat hét alatt sikerült majdnem teljesen rendbe hozni, lakhatóvá tenni a kiéget házunkat. A Krin fateleptől kaptam gerendákat a kiéget utcai szoba plafonjának a kicserélésére, itt keletkezett a tűz, ez a szoba szenvedett legnagyobb kárt. A forróságban a hideg víztől megrepedeztek még a blokktéglák is. Az adorjáni Szivák József kőműves tíz napot ingyen dolgozott nálunk, Elek József a vízvezetéket szerelte be a házban. A zentai Gilaxtól kaptunk kádat.
A magyarkanizsai nagycsaládosok egyesületétől is kaptunk segítséget, ruhaféléket stb. A vöröskereszttől új ágyat és tüzelős sparheltet kaptunk. A magyarkanizsai Jakić családtól egy komplett szobabútor érkezett. Köszönettel tartozunk Körmöczi Károlynak is, akitől sok mindent kaptunk. Bödő Erzsébet tanárnő adott száz eurót, tíz évvel ezelőtt nekik is kiégett a házuk, átérezte a helyzetünket. A horgosi Varga Erzsébet is száz eurót küldött. Szajkó Erzsébet teljesen új ülőgarnitúrát és szőnyeget ajándékozott nekünk.
Nehéz lenne felsorolni mindenkit, akiktől segítséget kaptunk. Név nélkül is köszönjük mindenkinek, aki gondolt ránk a bajban, és akármilyen kis adománnyal, de a segítségünkre voltak – számolt be a történtekről Mladen, aki felújította a nemzetközi jogosítványát és a többi dokumentumát annak reményében, hogy sofőrként hamarosan újból lesz munkája.
